Iparjogi szemle, 1935 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1935 / 1. szám - A fegyelmi bizottság felállításának célja és szervezete

4 IPARJOGI SZEMLE értékben fogadok el«: (J. 5469/1934.). A vásárlás összegéhez viszonyított emelkedő százalékos engedmény azonban, feltéve, hogy azt eladó az üzletben látható helyen közzétett ártáblán szereplő árak mellett hirdeti: nem kifogásolható. (J. 5469/1934.) Amennyiben tehát a készpénzrabatt értékét a vevő kétséget kizáró módon meg tudja ítélni: megtévesztés fenn nem forog. Elvileg a hüségrabatt sem kifogásolható, mert a gyáros nem fosztható meg attól a jogától, hogy ár tekintetében kedvezőbb elbánásban részesítse azt a vevőjét, aki kizárólag az ő áruját pártolja; erkölcstelenné válhat azonban a kísérő körülmények folytán (erkölcstelen kikötések, a versenytárs árujának ócsárlása stb. J. 5469/1934.). Reklámszédclgés. Általában véve minden olyan cselekmény, mely akár hamis áUifásánál, akár valamely való tény hamis és megtévesztő beállításával a vevőközönség megtévesztésére alkalmas, az üzleti tisztességbe ütközik. így, aki silány minőségű, kevés óntartalommal rendelkező árut tudatosan a jóhiszemű felperes gyártmányaként hoz forgalomba, tv.-t folytat. (T. 7590/1934.) — Hasonlóképpen tv. a versenytársnak azon eljárása, hogy a sérelmezett áru külső használ itával másnak az üzleti életben elért sikereire kíván támaszkodni. (T. 10544— 1934.) — hogy meghatározott súlyú árut kérő vevőnek figyelmeztetés nélkül kisebb súlyú árut szolgáltat ki. (Tsz. 41459— 1933.) — ellenőrizhetetlen árengedményeket hirdet. (Tsz. 40908— 1933.) — Nem eshet azonban kifogás alá, ugyanazon minőségű szöveteknek különböző árakon történő árusítása, feltéve, hogy hirdetésben ez a körülmény megfelelően kifejezésre jut, (Vb. 23695/1934.) — Nagyhangú, semmitmondó reklámjelszónak minősítendő »X cég árui a leggyönyörűbbek és legolcsóbbak* (Tsz. 34727/934.) — Nem hangzatos vállalati szöveg ^központilag berendező vtillalat*. A központ vezérszó, avagy üzletjelző, főleg részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél engedhető meg és itt is csak az esetben, ha az egész országban lévő fióktelepeinek központja, törzsháza van. (Tsz. 36802/1934.) — Nem valótlan, dc megtévesztő a szövegnek oly beállításban való közlése, amely az olvasó figyelmét elkerüli. így: X. Y. cég ^képviselete*, »közvetít«, *utóda*, -^kesztyűs üzlet* — az idézett szavaknak alig olvasható formában történő közlése. (Tsz. 38449/934.) — Általánosan alkalmazott szövegek és ábrázolások használata nem Tv. ,de azzá válhat, ha betűtípusok vagy ábrái kivitel megtévesztő hasonlósága folytán. (Tsz. 38387/1934-) — «... szám alatti volt Z.. .-féle üzletet megnyitottam*, megtévesztő, mert hirdető a volt üzlethelyiségben új üzletet nyitott, mely a hirdetett korábbi üzlettel semminő kapcsolatban nem állott. A bíróság, bár a hirdetés az üzletmegnyitással kapcsolatos és a megismétlés veszélye kizárt, az abbanhagyást mégis kimondotta, mert alperes a jogellenes magatartás elismerésére vonatkozó kötelező nyilatkozatot nem tett. (Tsz. 40898/1934.) — Miután a hirdetés a vevő szempontjából bírálandó el, a bíróság nem vette figyelembe alperes ama védekezését, hogy a kérdéses lap rovatában elhelyezett valamennyi hirdetés használt árukra vonatkozott és így ő (alperes), amidőn nem tüntette fel az áru használt voltát. Tvt. nem követett el. (Tsz. 39417/1934.) — Ugyancsak nem fogadta el a helyesbítésnek azt a módját, hogy a megszűnést hirdető versenytárs később közzétette, hogy sneni szüutetem meg«. (Kalocsa 1309/1934.) — ^Megoldották*, — a legújabb rendszerű . — ^legnagyobb dicséretére ralik a konstruktőrnek*, -^gyakorlatilag egyenértékű a külföldi hasonló gyártmányokkal* snperlativnsok együttes alkalmazása tisztességtelen versenycselekménnyé (1- §•) minősülhet, főleg ha a változtatások nem tekinthetők olyan lényegeseknek, hogy hirdető ilyen hirdetéseket tegyen közzé és ily valótlan állításokkal vevőközclnségének körében készülékének kelendőségét fokozza, — a saját készülékét más készülékekkel való megtévesztő összehasonlítás útján, tisztességtelen módon előtérbe helyezze. (Tsz. 45919— 1934.) _ tRecamier 12 féle 85-töl* tv., ha a legolcsóbb recamier 90 pengő és 85 pengőst hirdető egyáltalában nem tart raktáron. (Tsz. 40170 1934.) — Megtévesztő a hirdetésben kifejezésre r.em juttatott fenntartással közölt hirdetés, — tbútor 20 havi részletben*, amidőn hirdető csak komplett szobát ad 20 heti részletben*, amidőn hirdető csak komplett szobát ad 20 havi, egyébként 2—6 havi részletre. (Tsz. 38.929/1934.) — Avagy *előleg nélkül részletre*, amidőn nem vagy csak külön megállapítandó feltételek mellett szolgáltatja ki az árut. (Tsz. 36006/1934.) — Belföldön készült árunak külföldi névvel vagy védjeggyel való forgalombahozatala tv., még az esetben is. ha a név jogos tnlajdonosa arra engedélyt a<L CL, 4. ü) (Tsz. 3354/1934.) — Feltűnően olcsó árak. az ok, — az áru selejtes voltának, vagy valódi minőségének — elhallgatásával: tv. Az alkalmi kirakatrendező alkalmazott, feleség mulasztására való hivatkozás komoly bírói mérleges tárgyát sem képezheti. (Tsz. 41449/1934.) — *Valódi bőr*, ^selyem*, ^vászon* alatt nem hirdethetők csak részben bőrből, müselyemből, vagy pamutból készült áruk. (Tsz. H8008/19S4.) yMester*, ^külföldön végzett specialista* jelzővel nem ékeskedhet az, aki még csak nem is képesített iparos. A törvény egyébként nem tesz különbséget specialista és képesített iparos között, akit az összes szakbavágó munkák elvégzésére feljogosít. A külföldön tanult munka még nem jogosít fel az üzleti vállalatra utaló hirdetésében e körülmény hangzatos kiemelésére. (Tsz. 38357/1934.) — Ha bírói megállapítást nyer, hogy a hirdetés, reklámközlés kizárólag viszont eladók kezébe kerül, akik az üzletviszonyokkal teljesen tisztában vannak és így a megtévesztés lehetősége is kizárt, a tv. egyébként valótlan adatok esetében is meg nem állapítható. (Tsz. 41539/1934.) A Tsz. jelzésű ítélet: nem jogerős. Idegen származásra ntaló áru jelzések. A behozatali kor látozások folytán különös fontossággal bírnak a külföldi vállalatra utaló védjegyes-áruknak magyar vállalatok által történő előállításával kapcsolatos kérdések. — E kérdést világítja meg az alábbi vb-i ítélet, amely megállapítja, hogy a hazai védjegy kizárólagos jogot biztosít ugyan a védjegytulajdonosnak arra, hogy áruját a bejelentett védjegye feltüntetésével hozza forgalomba, azonban a kereskedelmi verseny tisztessége szempontjából a hazai védjegy használatának olyannak kell lennie, hogy az eladásra kerülő áru más hasonló védjegyű külföldi áruval összetéveszthető ne legyen. Ennélfogva a Tvt. L és 2. §§-aiba ütközik valamely védjegynek (árujel zésnek) minden olyan használata, amely a vevőben azt a hitet keltheti, hogy a versenyvállalat által forgalombahozott és árusított árúk valódi külföldi, illetőleg a külföldi gyárból származó áruk. (Vb. 18496/1934.) A gyártás külföldi cég felügyelete alatt történik, továbbá, hogy az alperes az árut teljesen a külföldi áru különleges előállítási módja szerint gyártja, még nem teszi külföldi ere detűvé az árut, mert erről a közönségnek tudomása nincsen, de nincs is amellett kellő garancia arra, hogy a magyar gyártmány a nagyközönség által — akár indokoltan, akár indokolatlanul, amely kérdés a tisztességtelen verseny szempontjából mellékes és nem a választott bíróság döntési körébe tartozik, — jobbnak talált külföldi áruk minőségével bír. E tekintetben az sem bír jelentőséggel, hogy alperes az eredeti külföldi céggel, konszernnel minő összeköttetésben, összefűz gésben van. (Vb. 18496/1934.) Az üzleti hirdetések korlátozása. A következőkben a legújabb és így még nem jogerős joggyakorlatot közöljük, általa nos tájékoztatás céljából: Wégleg megszűnik*, r>Teljes árukészlet likvidációs áron kerül eladásra* hirdetésnek hatósági engedélynélküli közlése tv., a Tvt. í. §-ába ütközik. (Tsz. 30.748/1934.) — »A raktáron lévő áruk minden elfogadható áron eladók* alkalmi árusítás jellegével bír, nem tekinthető csak általánosságban mozgó hirdetésnek. (Tsz. 40.310/1933.) — Hasonló megítélés alá esett ^Nemzetközi Vásár alkalmával május 5-től 12-ig* szövegű hirdetés, mert csak az általános jellegű, időhöz és alkalomhoz nem költött, valamint oly hirdetések engedhetők meg, amelyekre a törvényben felsorolt esetekben a tilalom nem terjed ki. A bíróság 150 pengőben megszabott elégtétel fizetésére is kötelezte hirdetőt. (Tsz. 42.047/1934.) — y>Költözködés miatt*, ^költözködés tartama alatt rendkívül olcsón árusítunk* hatósági engedély nélkül történő közlése: tv. (1. §.) (Tsz. 35.061/1934.) »A kiárusítás*, -alkalmi árusítás", »költözkötlés« és ha sonló szövegő hirdetéseket — bár a Tvt. L §-ába ütköző üzleti eljárások — mégis e helyütt tárgyaljuk. Ügy véljük, e kérdés így áttekinthetőbb. A következőkben tájékozásul néhány jogesetet közlünk: összehasonlítások a versenvtárssal és a versenyáruval. Minden oly cselekmény, meJ-1 't gazdasági érdek nélkül kizárólag a versenytárs szán megkárosítására, tönkretételére irányul, tv. (K. 2576/191..) Az üzleti tisztességbe ütközik tehát annak az eljárása, aki a sajátmaga vagy idegen versenytárs személyét és áruját jogos érdek, tárgyilagos összefüggés és indokolt szükségesség nélkül a versenytárs személyével és árujával szembeállítja. (K. 5970/1932.) Jogos érdek és indok nélkül történő ilyen szembeállítás akkor is tv., ha a versenytársról vagy árujáról állított tények egyébként a valóságnak megfelelnek. Erről bővebben L a hírnévrontásnál. (Vb.—1934.) A hazafiasság felhasználásával nem szabad a hirdetéseknek valótlan, megtévesztésre alkalmas közléseket tartalmazni. (Tsz. 43.523/1934.) — Száraz külföldi insulinpornak felhígított állapotban magyar termékként forgalombahozatala a honi gyártású insulinnal szemben jogosulatlan versenyt képez, mellyel szemben jogosult a hírlapi védekezés. (K. 4663/1933.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. FAZEKAS OSZKÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: V.,Mária Valéria-utca 12. Telefon: 82-^—35. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény-társulat nyomása Nyomdaigazgató: Wózner I.