Iparjogi szemle, 1935 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1935 / 1. szám - A fegyelmi bizottság felállításának célja és szervezete

IPARJOGI SZEMLE 3 gesnek látják, az illetékes kamarai fegyelmi bizottsággal közlik. Eljárás érdekelt fél kérelmére. 10. §. A fegyelmi eljárás megindítását közvetlenül a fegyelmi bizottságnál kérheti bármely érdekelt fél, illetőleg gazdasági testület vagy szakegyesület. Az eljárás megindítása. Mulasztás. 11. §. A fegyelmi bizottság titkára az áttételt elrendelő végzés, a hatósági megkeresés, vagy a beérkezett panasz alapján az érdekelt feleket megidézi és a bíróság megalakításánál segédkezik. Ha a kitűzött tárgyalási határnapon a panaszos, vagy a felek egyike, szabályszerű idézés dacára sem jelenik meg, az ügy szünetel, kivéve, ha a kamara főtitkára, vagy helyettesei, aki a fegyelmi bizottság titkárától különböző személy, a panasz képviseletét át nem veszi. Ha a kitűzött határnapon a panaszlott nem jelenik meg, úgy a panaszban vagy az áttételt elrendelő végzésben előadottakat, amennyiben azok tartalma a panaszlotta] közölve volt, valóknak kell tartani és a fegyelmi bizottság az így megállapítandó tényállás alapján hoz határozatot. Érdemleges tárgyalás. 12. §. Ha a felek megjelentek, a feleket meg kell hallgatni. A fegyelmi bizottság a felek által felajánlott vagy hivatalból beszerzett bizonyítékokat belátása szerint szabadon mérlegeli. Az eljárás nem nyilvános. A közérdek képviselete. 13. §. A kamara főtitkára vagy helyettese minden fegyelmi ügy tárgyalásánál jelen lehet és indítványokat tehet. Képviselet. 14. <j. A fegyelmi bizottság előtt a felek magukat ügyvéddel képviseltethetik. Megkeresés útján eszközlendő cselekmények. 15. §. A fegyelmi bizottság a feleket és tanukat kézbesítés útján maga idézheti meg, kényszereszközöket azonban nem vehet igénybe. Amennyiben a tanú idézés ellenére sem jelenik meg, úgy kihallgatása céljából azt a járásbíróságot keresi meg, amelynek területén a tanú lakik. A fegyelmi bizottság határozata. Jegyzőkönyv. 16. A fegyelmi bizottság az eljárás lefolytatása után a következő határozatokat hozhatja: — 1. Ha úgy találja, hogy a panaszlákja, hogy a panaszlott az üzleti verseny tisztességét érintő cselekményt, akkor panaszlottat felmenti. — 2. Ha úgy találja, hogy a panaszlott az üzleti vesreny tisztességét érintő csekélyebb mulasztást követett el, úgy — a) a panaszlottat eljárása helytelenségére figyelmezteti, — b) meginti, — c) megrója, — d) legfeljebb 100 P-ig terjedhető pénzbírság fizetésére kötelezheti a kamara által megjelölendő ipari, illetve kereskedelmi célt szolgáló alap javára,. — 3. Ha a fegyelmi bizottság a panaszt merőben alaptalannak találja, úgy a panaszost a 2. pont d) alatt meghatározott alap javára fizetendő 300 P-ig terjedhető pénzbírság fizetésére kötelezheti. — 4. Ha a fegyelmi bizottság úgy látja, hogy az elkövetett jogsérelem oly súlyos, hogy a 2. pontban felsorolt intézkedések a sértett magánérdekek biztosítására, illetve a joghátrány helyreállítására nem elegendők, úgy egyéb intézkedés mellőzésével kimondhatja, hogy az eljárást megszünteti annak kiemelésével, hogy a rendes bírói út igénybevételére vonatkozó jog feléled. — 5. Ha a fegyelmi bizottság súlyosabb, más hatóságok hatáskörébe tartozó cselekmény ismérveit látja fennforogni, úgy az eljárást megszünteti és az iratokat az illetékes hatósághoz teszi át. — A határozatot indokolni kell. — A fegyelmi bizottság előtti eljárásról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a fegyelmi bizottság tagjai és titkára írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatot is. A határozathozatal módja, közlése. Kiadmány. 17. §. A határozat hozatala egyszerű szótöbbséggel történik. A fegyelmi bizottság titkára a tanácskozás (zárt tanácskozás) alatt jelen lehet, tanácskozási joggal bír, de szavazati jog nem illeti meg. — A határozatot a jelenlévő felek előtt ki kell hirdetni; a közlés a kihirdetéssel megtörténtnek tekintendő, r— A meg nem jelent fél részére a határozat írásban kézbesítendő; ezen kiadmányt a fegyelmi bizottság tagjainak és a titkárnak alá kell írnia. — Minden félnek joga van a határozatról, a megfelelő illeték lerovása ellenében, hiteles másolatot kérni, ezen másolatot a fegyelmi bizottság titkára hitelesíti. Költségek. 18. A fegyelmi bizottság az előtte lefolytatott eljárás során felmerülő képviseleti költségek viselése tárgyában is dönt; e költségek címén azonban 70 pengőt meghaladó összeget meg nem állapíthat. Végrehajtás. 19. §. A fegyelmi bizottságnak pénzbírságban, illetve költségekben marasztaló határozata végrehajtható közokirat. (1914. évi LIV. tc. 31. §.) A kamara a pénzbírság végrehajtásának elrendelése végett hivatalból, a képviseleti költségek behajtása végett kérelemre az illetékes járásbíróságot keresi meg, a fegyelmi bizottság titkára által hitelesítendő kiadmány áttételével. Elévülés. 20. A fegyelmi bizottság előtti eljárás ideje alatt a Tvt. 37. §-ában meghatározott elévülési idő folyása szünetel. Perorvoslat kizárása. 21. §. A fegyelmi bizottság határozata ellen perorvoslatnak helye nincs. Ügyrend. 22. §. A kamara a fegyelmi bizottság előtti eljárást egyéb vonatkozásokban ügyrenddel szabályozhatja, amely a kereskedelemügyi és az igazságügyi miniszterek jóváhagyása után léptethető életbe. *i ^IIMimruiiiwjngnrswviw-niw i iiiin w mi m •••iMm—nma—Mn—^— Az Iparjogvédelmi Egyesület XXIX. évi rendes közgyűlése Az Iparjogvédelmi Egyesületnek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (V., Szemere u. 6.) jury tanácstermében Baumgarten Nándor dr. egyetemi tanár elnök elnöklete alatt tartott közgyűlésén dr. Bányász Jenő Aktuális versenyjogi problémák címen előadást tartott, melyben kitért az ajándékozás, ráadás, kiárusítás és árrontás problémáira. Ismertette a választott bíróságok ügyrendjére vonatkozó reformtervezetet, végül a kisebb horderejű tisztességtelen versenyperek elkülönítésére és a felállítandó kamarai fegyelmi bizottság szervezetére vonatkozó kamarai törvénytervezetet. Az előadáshoz dr. Fazekas Oszkár ügyv. alelnök, dr. Kelemen Frigyes, dr. Utbach Lajos és dr. Meszlényi Artúr egyet, tanár szólottak hozzá. Ezután dr. Bányász főtitkár úr ismerteti az 1933. és 1934. évi zárszámadásokat és a számvizsgálóbizottság csatolt jelentését, amely szerint: 1933-ban bevétel 1440 P, kiadás 1440 P1934-ben bevétel 1447.36 P, kiadás 1417.36 P, többletbevétel tehát 30 P. A közgyűlés a zárszámadásokat egyhangúlag tudomásul vette. oBBBMi^aHnDBmnaiiGamnBBMHai Joggyakorlat Ajándékozás (Ráadás). Ingyen. Az állandó bírói gyakorlat szerint a rendszeres és a megrendelt vagy átvett áru minősé gétől vagy értékétől függővé tett és a szokásos figyelmességeket értékben is túlhaladó és előzetes hirdetés mellett történő ajándékozás a Tvt. 1. §-ába ütközik, még abban az esetben is, ha az ajándék tárgya fajilag elüt attól a cikktől, amelynek vételével kapcsolatban juttatják, mert túlmegy a megengedett üzleti verseny határain és nem fér össze az üzleti élet tisztességével. (K. 1847/1934. J. 25119—1934.) A jury felfogása szerinft kizárólag az oly kisebb értékű tárgyak nyújtása engedhető meg, amelyeknek reklámtárgy jellege, vagy valamely általános szakmai érdeket szolgáló propaganda ereje és mint ilyennek indokolt volta kétséget kizáró módon felismerhető. (J. 25119—1934). — Komoly értéket képviselő fényképnek, rendszeres, a vásárolt áru értékétől függővé tett és előzetesen hirdetett ajándékozása tehát már a szokásos figyelmességek ha tárát túlhaladó meg nem engedett versenyeszköz. (K. 1847/1934.) Általában a hirdetett »ingyen« szolgáltatásnak feltételhez kötése: tv. A Tvt. tiltja az üzleti versenynek azt a módját is, amely pusztán a verők szerencsejátékra való hajlamára van alapítva. (K. 4660—1934.) — így a vevő előtt ismeretlen eszközölhető vááárlás hirdetése és ezzel kapcsolatban ajándék avagy vásárlás összegének viszatérítése: tv. (K. 4660/1933.) — A szerencsejátékokkal kombinált eladási rendszert tiltó bírói gyakorlatot állandósultnak tekinthetjük. E kérdés elbírálásánál nem az a lényeg, hogy a vevő ellenértéket kap, hanem az árusításnak az a módja, amely a nagyközönség játékszenvedélyére és nem az áru jóságára és olcsóságára alapítja az üzlet folytatását. A közönség figyelmét az áruról a nyereményre, a nyerési eshetőségre tereli. (Tsz. 39.164—934.) Nem szolgálhat mentségül az a körülmény, hogy ajándéktárgyaknak osztogatása állandó és általános gyakorlattá fajult, mert hatályos szokás a törvénnyel, vagy annak szellemével, avagy az üzleti erkölccsel szemben nem létesülhet. (K. 2516/1933., K. 1843/1934.) J. 25119—1934.). — Bizonyos összegű vásárlások esetén életbiztosítási kötvény adása sem engedhető meg, mivel a figyelmességek értékének a megállapításánál nem az vizsgálandó, hogy a biztosítás az azt nyújtó vállalatnak mibe kerül, hanem, hogy mit ér az a biztosítottnak. (J. 5469/1934.) >>Ingyen megóvom nálam vásárolt bundáit« kitétel, valamint általában az oly ingyen szolgáltatások, amelyek egyes iparágakat exisztenciális érdekeikben támadnak, azokat mintegy versenyen kívül helyezik, meg nem engedett versenyeszközök. (J. 5459/1934.).Szintúgy a következő hirdetés: »E szelvény tulajdonosától bármely cikk vásárlásánál egy drb. 1 P-t, 1.50 P