Iparjogi szemle, 1935 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1935 / 1. szám - A fegyelmi bizottság felállításának célja és szervezete

2 IPARJOGI SZEMLE reskedelnn j0g alapján ítélkező elsőfokú bíróságok mellett működnek. A kereseti kérelem csakis abbahagyásra irányulnál;. Kártérítési kérelem külön nem érvényesíthető. A választott bíróságok elnökét, valamint annak helyetteseit az igazsagugyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértésben azon bíróság tagjai közül jelöli ki, amely mellett a választott bíróság működik. A választott bírákat (ülnököket) az illetékes kereskedelmi és iparkamara javaslatára a kereskedelem- és közlekedésügyi szövetségi miniszter nevezi ki. E törvény a magyar törvény által 1923-ban megvalósítható elgondoláson épül fel, a magyar vb. hatásköre azonban az árrombolások kérdésére is természetszerűleg kiterjed. Az 1933. évi XVII. tc.-ben foglalt felhatalmazás azonban már egy lépéssel tovább megy, amennyiben megadta a kamaráknak a lehetőséget arra, hogy a választott bíróságok intézményét továbbfejlesszék; a választott bíróságokat átalakítsák a felek választásától függetlenített, kisorsolt tagokból felállítandó döntőbíróságokká. Az osztrák törvény miként a magyar versenytörvény is, a választott bíróság kreálásával azt a célt kívánta szolgálni, hogy a tisztességtelen versenybe ütköző cselekmények a gazdasági élet autonómiája keretében oldassanak meg. Dr. Hallá Aurél keresk. min. tanácsos a legteljesebb elismeréssel nyilatkozik a kamarák mellett működő Választott Bíróságokról (Lásd »ÜzleU 1935. jan. 9-iki sz.) és felette kívánatosnak tartja annak az elvnek az érvényesülését, hogy a kereskedő és iparos világ; a maga erejéből, a rendelkezésére bocsátott törvényes eszközökkel teremtsen rendet a ma üzletiverseny életében. Komoly megfontolást érdemel tehát úgymond, az a reformjavaslat is, amelyet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara dolgozott ki. Ez a javaslat arra irányul, hogy az üzleti verseny kérdésében a jogszolgáltatást közelebb hozza az élethez, s amint a büntető eljárásban már lehetővé van téve, úgy a polgári bíróság előtt is lehetővé kell tenni, hogy kisebb természetű ügyekben, amikor a fél jóhiszeműsége megállapítható, a rendes bíróság az ügyet jogkövetkezmények nélkül megszüntethesse s azt a méltányosnak látszó eljárás végett az illetékes kamarához áttehesse. Az illusztris cikk írója a magyar kereskedelem és ipar szilárd meggyőződését juttatja kifejezésre amidőn megállapítja, hogy ha a kormány a reformtervezetet magáévá teszi, akkor a tisztességtelen versennyel szemben való védelmi rendszer teljesen kiépítést nyer s e téren nemzetközi viszonylatban ismét a jogfejlődés élére kerülnénk. A kiépített rendszer kizárná azt a lehetőséget, hogy éppen a tisztességtelen verseny alapján történő fellépés magában rejtse a tisztességtelen versenybe ütköző célzatot és így el volna kerülhető az ellenfél felesleges zaklatása, aránytalan költségekkel megterhelése, és bekövetkeznék az az ideális állapot, amely felé az üzleti versenyben résztvevőknek s a törvényhozónak is haladnia kell, hogy az üzleti tisztességbe és általában a jó erkölcsökbe ütköző bármely üzleti eljárás (így az árrombolás is) szinte automatikusan a csirájában elfojtható legyen«. Dr.'Bányász István. A fegyelmi bizottság felállításának célja és szervezete* A fegyelmi bizottság felállításának célja. 1. §. A kereskedelmi és iparkamarák abból a célból, hogy a kamara területén működő kereskedők és iparosok (természetes és jogi személyek) oly magatartása, amely a tisztességtelen versenyről szóló 1923 :V. t.-c. (Tvt) és az üzleti hirdetések korlátozása, valamint a tisztességtelen versenyről szóló törvény módosítása tárgyában alkotott 1933:XVII. t.-e. (Üht.) rendelkezéseibe ütközik, a közérdek szempontiának figyelembe vétele mellett fegyelmi megtorlásban részesüljön, másfelől abból a célból, hogy az idézett törvénycikkbe ütköző kisebb jelentőségű jogsérelmek szakszerű elintézésére megfelelő szervezet létesíttessék, fegyelmi bizottságot állít fel. A fegyelmi bizottság szervezete és megalakítása. 2. §. A fegyelmi bizottság áll: 1. egy elnökből; 2. két ülnökből. A fegyelmi bizottság a kamara által megválasztott jury tagok sorából alakul. A fegyemi bizottság szervezetét és megalakulásának módját a kereskedelemügyi és az igazságügyi miniszter által egyetértőleg kiadandó rendelet fogja szabályozni. A kamara szabályzata azonban kimondhatja, hogy a fegy. bizott• A Budapesti Keresk. és Iparkamara által a keresk. mimhez felterjesztett, a kamara teljes ülése, a kamarák és az érdekképviseletek által elfogadott törvénytervezeit. fág tagja csak a kamara választott bíróinak névsorába felvett jury tag lehessen és szabályozhatja, hogy a névsorba felvettek közül az egyes ügyben eljárásra hivatott bizottsági tagok meghatározása milyen módon történjék. A kamarai szabályzat érvényességéhez az igazságügyminiszter jóváhagyása szükséges. A fegyelmi bizottságok hatásköre. 3. §. A fegyelmi bizottságok hatáskörébe tartoznak: I. a) A Tvt. és az Üht. alapján eljáró rendes (választott) bíróságok (Tvt. 44. §.) által, b) az Üht. 12. §-a szerint kijelölt ítélőbíró által, c) a Tvt., illetve az Üht. rendelkezéseibe ütköző cselekmények felett ítélkező büntetőbíróságok által, d) egyéb hatóságok által, e) a kereskedelmi és iparkamara által áttett ügyek, továbbá II. f) az érdekelt felek kérelmére egyenesen a fegyelmi bizottság előtt megindított ügyek. A bíróság által a fegyelmi bizottsághoz áttett ügyek. 4. §. Ha a Tvt. és az Üht. alapján eljáró bíróság (rendes bíróság, kamarai választott bíróság) a felek meghallgatása után úgy találja, hogy a) a keresetben előadott jogsérelem az alperes jóhiszemű mulasztására vagy gondatlanságára vezethető viszsza és az alperes igazolta, hogy a törvényellenes magatartást abbahagyta, vagy hogy b) a sérelem megállapítása körül aggályos jelenségek mutatkoznak (beugratás), vagy hogy c) a keresetet felperes csak bosszantás, zaklatás vagy reklám céljából indította meg, az eljárást hatáskörének leszállításával megszüntetheti és az esetleg fennforogni látszó csekélyebb jelentőségű rendellenesség, illetőleg a kereskedői tisztességbe ütköző más magatartás fegyelmi úton való megtorlása végett, a felek egyikének kérelmére, avagy hivatalból az illetékes kereskedelmi és iparkamarához küldi át. A felek közös kérelmére a bíróság ezen áttételt elrendelni köteles. Az áttétel módja. 5. §. A bíróság az eljárás megszüntetését és az áttételt végzésben mondja ki. A végzést indokolni kell. A végzésben a bíróság az alperest biztosítékadásra kötelezheti és az eljárás megszüntetését, valamint az áttétel foganatosítását a biztosíték letételétől teheti függővé. — A biztosítékadás módja, időtartama és a biztosíték mérve tekintetében a 6900/1934. I. M. számú rendelet 6. §-át, 16. §-a 2. bekezdésének 2 mondatát, 3-ik bekezdését és 17. §-át, úgyszintén az általános magánjog szabályait megfelelően alkalmazni kell. — Nem lehet követelni biztosítékot akkor, ha a felek egybehangzóan kijelentik, hogy a biztosítékadástól eltekintenek. — A megszüntető végzésben a bíróság az eset körülményei szerint dönt a költségek viselése tárgyában. Felfolyamodás az áttételt elrendelő végzés ellen. 6. §. A hatáskör leszállítását és az áttételt elrendelő végzés ellen, annak közlésétől számított 3 nap alatt felfolyamodásnak van helye az illetékes kir. ítélőtáblához, amely a Pp. 4. cím 3. fejezetében meghatározott szabályok szerint végérvényesen dönt. A perköltségek viselése tárgyában hozott határozat ellen külön nem lehet felfolyamodással élni. A hatáskör leszállításának és az áttételnek hatálya. 7. §. Oly ügyekben, amelyekben a kir. bíróság hatáskörét ezen törvény 4. §-a értelmében jogerősen leszállította, nem lehet a kamarai választott bíróság előtt keresetet indítani; ha a kamarai választott bíróság szállította le a hatáskörét, nem lehet a keresetet újból a kir. bíróság előtt megindítani. A hatáskör leszállító és az áttételt elrendelő végzés hivatalból figyelembe veendő perakadály (Pp. 180. §. 2. bek. 1. pont 3. bek.). A kamarai fegyelmi bizottság az áttételt elrendelő bírósági végzés alapján az eljárást megindítani köteles. Ha azonban a tényállás felderítése után úgy találja, hogy oly súlyosabb jogsérelem forog fenn, amely feletti döntés hatáskörét meghaladja, avagy ha úgy találja, hogy az általa foganatosítandó intézkedések az érdekelt felek jogos érdekeinek megvédésére nem mutatkoznak alkalmasoknak, avagy a jogsérelmet okozó fél a sérelmes magatartást bírósági tilalom ellenére tovább folytatja, jogosult a fegyelmi bizottság előtti eljárást befejezettnek nyilvánítani azzal, hogy a felek számára a rendes bírói út igénybevételére való jog (Tvt. 4. §.) ismét feléled. Az ideiglenes intézkedés kapcsán történő áttétel. 8. §. Ha az ideiglenes intézkedés kapcsán eljáró ítélőbíró arról szerez meggyőződést, hogy a jogsérelemnek fegyelmi bizottság által való elbirálása a jogsérelem kisebb jelentősége és a további pereskedés elkerülése céljából kívánatos, a feleket meghallgatja arra nézve, hogy a további pereskedés mellőzésével nem kívánják-e az egyébként foganatosítandó ideiglenes intézkedés mellett az ügynek a fegyelmi bizottsághoz való áttételét. Amennyiben a felek hozzájárulnak, az ideiglenes intézkedésben egyszersmind az ügyet a fegyelmi bizottsághoz teszi át. Amennyiben pedig a fegyelmi eljárás lefolytatását közérdekből szükségesnek látja, idevonatkozólag a perbírósághoz az ideiglenes intézkedés kapcsán javaslatot tesz. Eljárás hatósági stb. megkeresésre. 9. A c), d), e) alatt hivatkozott hatóságok és intézmények azon eseteket, amelyekben a fegyelmi eljárás megindítását közérdekből szüksé-