Iparjogi szemle, 1934 (28. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 2. szám - Az ipari újdonságok fokozottabb védelme

2 IPAR JOGI SZEMLE val az ezáltal érintett versenytársának gazdasági létét veszélyezteti. A versenytárs üzletének közvetlen közelségében elhelyezett üzleti reklámközlések, amennyiben eleddig reklámcélt nem szolgáló helyen nyernek alkalmazást, sérelmesek lehetnek. (J. 5469 V.—1934.) Az árukategóriák szembeállítása a hirdetési versenyben. A hirdetés terén az egymással való szembeállítás tárgyát óriási terjedelmű árukategóriák képezik, amelyeknek az egyéni izlés szerint való elbírálása helytálló nem lehet. Egyéni izlés kérdése, hogy valamely ötlet bántó-e, avagy sérelmes. Gyakran az erőviszonyok aránytalanságából folyó benső indokoltság is elismerést követelhet. A reklámnak egyik legfőbb gazdasági és kulturális értéke ugyanis abban áll, hogy elhanyagolt vagy kevéssé méltatott nemzetgazdasági értékeket képes előtérbe állítani és kifejleszteni. A vegetarianizmusnak, antialkoholizmusnak, az antinikotinizmusnak, stb. nem is lehet máskép, mint a versenycikkel való összehasonlítás útján teret hódítani. Az ilyen propagandának elvi szempontból való korlátozása indokolatlan, esetleg gazdaságilag hátrányos lehet. (J. 5469—VI.—1934.) »Bon P 1.20 azaz: egypengö húsz fillérről. Ezen bont cégem teljes névértékben 8.— P összegű vásárlásnál készpénz gyanánt fogadja el. 8.— P vásárlásnál csak egy hon, nagyobb összegű vásárlásnál több bon is érvényesíthető. Érvényes 1934 március hó 31-ig. Kiadva: 1934. február hó l-én.« A Zsűri kifogásolja a reklámközlés szövegezését általában, de annak egyes kitételeit is, így a »több bon is« kitételét, amely homályt hagy abban az irányban, hogy a további kedvezmények a 8.— pengőt meghaladó vételeknél mily arányban, illetve mily összegben nyújtanak. (J. 5469. VII.— 1934.) Hűségrabatt. A hűaégrabatt a Zsűri nézete szerint elvileg nem kifogásolható, mert a gyáros nem fosztható meg attól a jogától, hogy kedvezőbb elbánásban részesítse (ár tekintetében) azt a vevőt, aki csakis az ő áruját (és nem a versenycikket is) pártolja. (J. 5469.—VIII.—1934.) Kedvezmény újabb vásárlások esetén. Amennyiben a készpénzrabatt értékét a vevő meg tudja ítélni, megtévesztés veszélye nem forog fenn. (J. 5469.—IX.—1934.) E jegy tulajdonosától bármelyik cikk vásárlásánál egy drb 1 pengőst 1.50 pengő értékben fogadok el, a Zsűri a vevőszerzésnek e módját kifogásolja. (J. 5469.—X—1934.) A vásárlási engedmény (jutalom). Cégem vásárlási lapokat bocsát ki. Az a vevő, aki 10 P értékben vásárol, — az az üzletben látható helyen közzéteendő ártáblán feltüntetett áruk árából 5%, 20 P vásárlás esetén 7%, 50 P esetén 8%, 50 P felüli vásárlás esetén 10% vásárlási engedményben (jutalomban) részesül. A vásárlás összegéhez viszonyított emelkedő százalékos engedményt, különös tekintettel arra, hogy az üzletben látható helyen közzétett ártáblán szereplő árakon nyújtja az eladó, a Zsűri nem tartja meg nem engedett ajándékozásnak. (J. 5469.—XI.—1934.) A Bonring üzleti akció, meg nem engedetté válhat, ha a Bonringhez tartozó eladók, akik nem fix áron bocsátják a vevők rendelkezésére áruikat (vagyis a vételár alkú tárgya lehet), megtévesztik a vevőközönséget az áru valódi forgalmi ára, vagyis azon ár tekintetében, amelyből néki (a vevőnek) 10%-os visszatérítési, kedvezmény (bon) jár. A Zsűri ugyanis egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a kereskedőket és iparosokat fix árak kiajánlására bírja és ezzel a vevőknek a kereskedő és iparosvilág becsületes kalkulációjába vetett hitét megerősítse. A Bonring — amenynyiben a kötelékébe tartozó kereskedők nem fix árakon árusítanak, úgy a Zsűrinek ezt a törekvését gyöngíti. Teljesen bizonytalan a Ringbe tartozó kereskedőknek üzleti alapja. (J. 5469.—XII.—1934.) Bizonyos összegű vásárlások elérése esetén életbiztosítási kötvény. A Zsűri az ily életbiztosítási kötvény ajándékozását nem tartja megengedhetőnek, mert ellentétben áll mindazokkal az elvekkel, melyeket a Zsűri az ajándékozás tekintetében megállapított. A Zsűri nézete szerint ugyanis nem az vizsgálandó, hogy a biztosítás mily összegbe kerül az azt nyújtó vállalatnak, hanem az, hogy mit ér a biztosítottnak, E szempontból vizsgálva a nyújtott ingyenes szolgáltatás, nem lehet szó egy a vásárolt áru értékéhez képest jelentéktelen értékű, vagy figyelmességjellegű ingyenes juttatásról. Igaz ugyan, hogy napilapok szoktak életbiztosítási kötvényt adni előfizetőiknek, a Zsűri nézete szerint azonban a napilapoknál a helyzet egyáltalában nem analóg, mert fix, a lap minden számában publikált, tehát köztudomású előfizetési díjakról van szó és a »vevő«, tehát előfizető nem állhat az előtt a probléma előtt, hogy vásárlásait csökkentse vagy növelje a szóbanforgó napilapnál. (J. 5459.—XIII.—1934.) Ingyen megóvom nálam vásárolt bundáit. A Zsűri az »ingyen« szolgáltatásokat, amelyek egyes iparágat existenciális érdekeit érintik, azokat mintegy versenyen kivul helyezik, elítéli. A versenytárs az árak olcsóságával, jominosóo-ével és ne »ingyen« szolgáltatásokkal versenyezzen. (J. 5459 —XIV.—1934.) — »6 pengős vásárlás után ingyen ondolálási — 1 pengő vételnél 10 fillér csokoládé« — (J. 5469—XV.— 1934.) — »Nem fair kereskedői eljárása kitétel a Zsűri nézete szerint hírnévrontó jelleggel bírhat. (J. 5469.—XVI.—1934.) Szabottárak hirdetése mellett árengedmény nyújtása reklámszédelgés és az 1923. V. tc. 2. §-ába ütköző reklámcsclekmény. (J. 5469.—XVII.—1934.) Joggyakorlat Közintézmények versenye. Nagyjelentőségű elvi kérdésben foglalt állást a budapesti kir. törvényszék. Egy gyógyszervegyészeti vállalat hosszabb ideje hoz forgalomba egy S... nevű készítményt meghatározott jellegzetes formában ési csomagolásban. A Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (MABI) drágának találta ezt a gyógyszerkülönlegességet és házilag pótszert állíttatott elő, amelyet házigyógyszertára útján minden megjegyzés nélkül, ugyanolyan csokoládészínü mázzal bevont tabletták alakjában szolgáltatott ki azoknak a betegeknek, akiknek a rendelőorvos S.. .-t írt fel. A vegyészeti vállalat a MABI-nak ezt az eljárását magára nézve sérelmesnek és a tisztességtelen versenyről szóló törvénybe ütközőnek találta és keresetet indított a MABI ellen, amelyben kérte, hogy az utóbbi e cselekmény abbahagyására köteleztessék és kárát térítse meg. — A bpesti kir. törvényszék közbenszóló ítéletben a keresetnek helyt adott és megállapította, hogy a tisztességtelen versenyt tiltó jogszabályok alól a MABI sem vonhatja ki magát és ennek alapján a kifogásolt cselekmény abbahagyására kötelezte, s mivel a cselekmény szándékos volt, az alperes kártérítési és elégtételadási kötelezettségét is megállapította. Az ítélet szerint közömbös, hogy az alperes biztosítottai részére a gyógyszert ingyen vagy ellenértékért szolgáltatja-e ki, mert amint alperes házigyógyszertára útján gyógyszereket előállít, tehát technikai, ipari munkát fejt ki, áruk előállításával foglalkozik és ezzel felperes versenytársává vált. Az alperes, aki felperes vállalatának tárgyával azonos gyógyszert szolgáltatott ki betegeinek, a versenyvállalattól fogyasztóközönséget vont el s ezzel bekapcsolódott az üzleti versenybe. — A kir. törvényszék megítélése szerint a betegpénztárak, közkórházak és közintézmények részéről követett az az eljárás, hogy a forgalomban ismert és keresett védjegyes áruk pótlására orvosi rendelkezés ellenére saját készítésű árukat, gyógyszereket szolgáltatnak ki, tisztességtelen versenycselekmény.. Ugyanis a különleges árumegjelölésnek a közönség szempontjából az a fontossága van, hogy a vevő biztosan elvárhassa, hogy ismert név alatt az ismert minőségű és hatású gyógyszert kapja. A jelen esetben még ha az alperes által szolgáltatott pótszer azonos összetételű és hatású volna is, mint a S.. •, amely néven a forgalomban a felperesi vállalat gyártmányát ismerik, még akkor sem adható ki e pótszer a S... helyett minden felvilágosítás és megjegyzés nélkül és oly alakban és színben, mint a S..., mert ez alkalmas arra, hogy a beteget abba a tévedésbe ejtse, mintha neki magát a S.. .-t szolgáltatták volna ki, habár nem is eredeti csomagolásban. A kir. törvényszék ideiglenes intézkedésben külön is eltiltotta a MABI-t e sérelmes cselekmény folytatásától. Az ítélet még nem jogerős és nagyon valószínű, hogy a kérdéssel a felsőbb bíróságoknak is majd foglalkozniok kell. Versenytárs. A versenytársi minőség a Tvt. 32. §-ban említett kivételektől eltekintve — a felperesi kereseti jognak leltétele ugyan, alperesként ellenben a Tvt. alapján perbevonható mindenki, akinek magatartása a Tvt. valamely rendelkezésébe ütközik. Ha tehát az alperes cselekménye a felperes szempontjából tv. cselekménynek minősül és tárgyilag a Tvt.-be ütközik, a felperes az alperes ellen felléphet, annak dacára, hogy egyébként nem versenytársak. Ehhez képest a felperes fényképészek, az ingyen fényképre jogosító utalványokat osztogató, különböző szakmabeli kereskedők ellen a Tvt. alapján kereseti joggal bírtak. (T. 7759—1933.) — Forgalom nagysága a versenytársi minőségnél nem döntő. A versenytársi minőség megállapításánál nem annak van jelentősége, hogy a szembenálló vállalatok milyen forgalmat bonyolítanak le, hanem kizárólag annak, hogy azonos tárgyúak, vagy hasonneműek-e a szembenálló vállalatok és a« üzleti versenyben érdekeltnek tekinthetők-e. (Tsz. 49.654—1933. Tsz. 40.988—1333.) — Állami vállalat versenytársi minősége. Alperes, — annak dacára, hogy állami intézmény — mint