Iparjogi szemle, 1934 (28. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 1. szám - Köztudomású tények bizonyítása

4 IPARJOGI SZEMLE Avevők megtévesztése. Panaszlottnak, illetve alkalmazottainak a vevők előtt több esetben azt a kijelentést tették, hogy panaszlott üzlete azonos a panaszos üzletével. Ez a valótlan állítás a versenytárs vevőinek elhódítását célozta és az üzleti tisztességbe ütközik. (Tsz. 42.704/1933.) Megszűnt fióküzletek címeinek az üzleti nyomtatványokon a megszűnés utáni szerepeltetése: reklámszédelgés. (Tsz. 36.158/1933.) »Filléres üzlet« kifejezés az üzleti forgalomban általában azt jelenti, hogy a hirdetett áruk olcsók. A »filléres« jelző szó egy idő óta közismert fogalmat magyaráz, tehát azt bármely kereskedő használhatja. (Tsz. 42.704/1933.) »50—90%-os árleszállítás egyes daraboknál « szövegű hirdetés megtévesztő, s így a Tvt. 2. §-ába ütközik, mert a bizonyított tényállás szerint az alperes rádiókereskedő a hirdetés alapján jelentkező vevőknek 50—90%-os engedményt csak olyan készülékekhez való alkatrészeknél adott, amelyek a behozatali korlátozás folytán egyelőre be nem hozhatók. (Tsz. 35.351/1933.) Szappan és »pipereszappan« különböző árunemek. (Szab. Bír. 1225/1933.) »Plorida« és »Flora« szappan, illetve pipereszappan árun nem hasonló. (Szab. Bír. 1225/1933.) Utánzás. nFarmeroU árunév, amely idegen nyelven nem saószerinti visszaadása az olajáru rendeltetésének, hanem csak értelmi utalás arra, kétségtelenül jellegzetes megjelölés. Ennélfogva az alperes által használt »Farmoil« árunév alkalmas a felperesi árunéwel való összetévesztésre. (K 2119/1933.) »Gyári ár<< kifejezés értelme. A vevőközönség »,gyári ár« alatt azt az árat érti, amelyen a gyáros a viszonteladónak adja az árut, vagyis a közvetlen fogyasztói forgalomban gyári ár az az összeg, ami az eladott áru árából a gyárosnak jut. (T. 8706/1933.) »Saját gyártmány«-nak nem tekinthető az olyan áru, amelynél a munka túlnyomó részét a forgalombahozó vállalat nem a saját üzemében végzi, hanem más üzemmel, vállalattal végezteti. (T. 10.127/1933.) »Itt termelőnél vásárol« szövegű kirakati hirdetést csak az a kereskedő használhat, aki az üzletében árusított összes árucikkek túlnyomó részét a saját üzemében készítteti, mert a forgalomban a vevőközönség »termelő«, »készítő« alatt rendszerint csak azokat érti, akik az árut maguk állítják elő, illetve saját üzemükben állíttatják elő. (Vb. 16.795—1933.) A versenytárs tartályának felhasználása. Alperes a más tulajdonát képező dobozoknak saját céljaira való felhasználásával s ekként a tulajdonostól való elvonásával már a Tvt. 1. §-ába, az üzleti tisztességbe ütköző cselekményt követett el. Éppen ezen oknál fogva a bíróság nem vette figyelembe azt a körülményt, hogy alperes az idegen dobozt feltűnő módon a saját vignettájával átragasztotta. (K. 8707—1933.) Versenyvállalat fogalma alá esnek mindazok a vállalatok, amelyeknek tárgya, működési köre lényegileg azonos, vagy hasonló. (Tsz. 30.350—1933.) Olcsóbb árajánlat nem jogellenes támadás. Az a körülmény, hogy a felperes az alperes vevőihez .olcsóbb árajánlattal fordult, önmagában nem tekinthető jogellenes támadásnak, tehát még a tárgyilagos összehasonlítás alapjául sem szolgálhat. Amidőn azonban a való adatok közlése és az összehasonlitás a tárgyilagos bírálat határát túllépi, a versenytársra lekicsinylő módon történik, anélkül, hogy a felperes előzőleg jogellenes támadást intézett volna az alperes ellen: tv. (K. 2458—1933.) »Ne adjon hitelt a hangzatos külföldi hirdetéseknek« — a Tvt. 1. §-ába ütközik. (Tsz. 43.523—1933.) Hitelrontás. Az az állítás, hogy a versenytárs áruja rossz és silány anyagból készül s hogy a versenytárs jó árut nem is hoz be, mert annak nagy a vámja, — még valóság esetén is, a Tvt. 13. §-ába ütközik. (Tsz. 32.732—1932.) A versenytárs teljesítőképességének lekicsinylése. Alperes a rádiumgyógyításról közzétett röpiratában, felsorolva a Budapesten lévő rádiumot, a felperesről azt közölte, hogy y>hirdetctt rádiumosztályán rádiumja nincs, szükség esetén kölcsönbe vesz«, holott tudta, hogy a felperesnek egy szakorvossal kötött szerződése értelmében bizonyos mennyiségű rádium állandóan rendelkezésére áll. Alperesnek ez az állítása: tv. (T. 8303— 1933.) A kereskedői minőség elhallgatása alkalmas a közönség megtévesztésére, mert ha egy hivatásos kereskedő az áruját kínáló hirdetésben elhallgatja azt, hogy az eladó kereskedő, a hirdetést olvasó közönség a szokásos figyelem mellett abban a hitben lehet, hogy alkalmi vételhez juthat. Az ilyen hirdetés a Tvt. 2. §-ába ütközik. (T. 9224—1933.) A versenytárs jogsértő cselekménye nem ad jogot hasonló cselekmény elkövetésére ós nem érinti az abbahagyási kötelezettséget. (T. 8707—1933.) Hirdetés értelmezésénél a közönség felfogása az irányadó. Annak eldöntésénél, hogy a »gyári ár« hirdetése miként értelmezendő, nem a szakmabeli kereskedők felfogása az irányadó, hanem a fogyasztóközönségnek az e kérdéssel kapcsolatosan kialakult véleménye és értelmezése. (T. 8706—1933.) »Sósborszesz-csokoládé« megjelölés. Minthogy a konkrét esetben a cukorsziruphoz kevert és maximális mennyiségű 52.7%-os sósborszeszből a szirup csak annyit vett fel, hogy a sósborszesz szesztartalma a többi anyagokhoz viszonyítva csak 7'/2%-os szesztartalom állott elő, az áru megjelölése a valóságnak megfelel. (Vb. 6072—1933.) Selyem—műselyem. Alperesnek az a cselekménye, hogy kirakatában a műselyemből készült árukat »selyem« jelzéssel hirdette, a Tvt. 2. §-ába ütközik. (K. 1954—1933.) A »vászon« szó használata. A forgalomban elfogadott szó használat a »vászon« elnevezés alatt e szónak eredeti tartalma alapján a lenből vagy kenderből készült árut értette és érti nagyrészt ma is. Bár a s>urf««on« szó többértelművé vált, a bírói felfogás szerint a többértelmű kifejezés valótlan és megtévesztő akkor, ha csak egyik lehetséges értelme is valótlan, mert a valóságnak megfelelő adatot sem szabad úgy híresztelni, hogy annak a szokásost figyelem mellett a valóságnak meg nem felelő értelmet lehessen tulajdonítani. (K. 2032—1933.) Az áru anyagának elhallgatása. Ha a kereskedő a műhelyemből készült árut »selyem« megjelöléssel kérő vevőt nem világosítja fel arról, hogy az áru műselyem, a Tvt.-be ütköző cselekményt követ el, (K. 1954—1933.) Cégtoldat védelme a Tvt. alapján. A használat jogosságát nem az alakiságok (cégjegyzés, iparigazolvány), hanem a használat indokoltsága alapján kell elbírálni. Ebből kiindulva, egy kb. 10 év óta állandóan működő cég be nem .iesryzett cégtoldata, mint gazdasági értéket képviselő vállalati megjelölés részére a Tvt. alapján kifejlődött bírói joggyakorlat éppen úgy jogvédelmet biztosít, mint ahogyan hatályos oltalmat nyer a kvalifikált használat folytán az egyébként védjegyoltalomban nem részesíthető árujelzés isv (Tsz. 49.824—1932.) Hangzatos cégszöveg. Alperes, aki be nem jegyzett egyéni cég egyedüli tulajdonosa, saját nevének teljes elhagyásával az »Első Magyar ... Szaküzlet« cégmegjelölést nem használhatja. (Tsz. 43.523—1933.) Abbanhagyás mindaddig követelhető, amíg az ismétlés veszélye fennáll. (T. 9225—1933.) A Tvt. alapján mindenki perbevonható alperesként, akinek magatartása a Tvt. valamely rendelkezésébe ütközik (Tsz. 8303—1933.) Üzleti tftok. Nem tekinthető üzleti titoknak a vevő neve és eime, ha azt az eladó maga közli a versenytársával. (Tsz. 37.070—1933.) Tömeges perindítás. Az a körülmény, hogy a keresettel fellépő versenytárs maga is elkövetett, akár sorozatosan is, a Tvt.-be ütköző cselekményeket és versenytársai ellen előzetes felhívás nélkül tömegesen indít pereket, nem lehet akadálya annak, hogy versenytársa ellen a Tvt.-be ütköző cselekmény abbanhagyása iránti keresettel fellépjen B egymagukban ezekből a körülményekből nem lehet azt megállapítani, hogy a perek indításainak és folytatásának célja nem valamely komoly gazdasági érdek, hanem a versenytársak zaklatása és megfélemlítése. Ezen az alapon tehát nem lehet mellőzni a keresetben felhozott állítások bizonyítását. (K. 1954—1933.) Hírlapi közzététel elrendelése indokolt, ha a cselekmény sajtó útján követtetett el és alperes a keresetben panaszolt cselekményt a kereset beadása után, sőt még az elsőbírói marasztaló ítélet után is újból elkövette. (T. 9224—1933.) Úgyszintén indokolt, ha az alperes a jogsérelmet röpiratnak szélesebb körben való terjesztésével követte el. (T. 8303—1933.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. FAZEKAS OSZKÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: V.,Mária Valéria-utca 12. Telefon: 82—4—35. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása Nyomdaigazgató: Wózner I.