Iparjogi szemle, 1934 (28. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 1. szám - Köztudomású tények bizonyítása

IPARJOGI SZEMLE 3 Kizárási okok a választott bírák ellen. A Választott Bíróságok szervezetéről és eljárásáról kiadandó kereskedelmi és igazságügyminiszteri rendelettervezet szerint aki a kamara választott bíráinak névsorába fölvételét elfogadta: a választott bíráskodásra írásbeli nyilatkozat (1911 :1. te. 773. §.) nélkül is köteles, mégpedig akkor is, ha olyan fél (üzleti helye nem a kamara területén van) választja, aki a névsorba nem tartozó egyént is választhatna. A polgári perrendtartásról szóló törvény (1911 :1. tc.) 59. és 61. faiban említett okokból a választott bíróság elnöke és tagja is kizárható. Aggályossági ok az is, ha a bíróság tagja valamelyik félnek vagy képviselőjének ügyfele, ügyvédje, vagy állandó üzletfele. Az a fél, aki maga vagy ellenfelével egyetértve választotta a bírót, a bíró kizárását csak abban az esetben kérheti, ha a kizárás oka csak a választás után keletkezett, vagy jutott tudomására. A hirdetések helyes szövegezése ma a hirdető legsúlyosabb gondja. Az üzleti hirdetések korlátozásáról szóló 1933 : XVII. te. ez év január hó 1-én életbelépett és a törvény tiltó rendelkezéseibe ütköző reklámszöveget súlyosan (két hónapig terjedhető elzárással) bünteti. Nap-nap után tömegével érkeznek a J ury-iroüához különböző reklániközlések, kérve az iroda elbírálását, illetve előzetes szankcióját. A kérdés természetesen így meg nem oldható. Az iroda mindazonáltal egybegyűjti a beérkező reklámközléseket és azt esetről-esetre az egybehívandó J ury-bizottságoknak bemutatja. Minden különösebb kommentár nélkül, úgy véljük, az egyes reklámszövegek kapósán megnyilatkozott jury-vélemények adják majd a leghelyesebb útmutatásokat. A Jury döntéseit lapunk legközelebbi számában és azt követőleg tájékozásul közreadjuk. Tisztességtelen verseny. Az 1923:V. tc. teljes joggyakorlata és az üzleti hirdetések korlátozása és az 1923 : V. tc. módosítása tárgyában hozott 1933 : XVII. tc. magyarázata. írták: dr. Bányász István és dr. Szenté Andor, az Iparjogvédelmi Egyesület titkárai. 1934. Iparjogvédelmi Egyesület kiadása. Ára 4 pengő. — Ez a kommentár 1933. év végéig teljes terjedelmében és rendszerbe foglalva feldolgozza nemcsak a polgári bíróságok, hanem a kamarai Juryk és választott bíróságoknak versenyperekben hozott összes eddigi ítéleteit; és oly határozatokat is ismertet, amelyek eddig sehol semilyen formában közölve nem lettek. A könyv szerzői arra törekedtek, hogy minden mondatukban az ítélkező fórumok véleménye jusson kifejezésre és a könyvet éppen ezen jellegénél fogva úgy a gyakorlati jogász, mint a kereskedő egyforma haszonnal forgathatja. — A könyvhöz betűrendes tárgymutató is van illesztve. Joggyakorlat A Jurynck az ajándékozás kérdésében elfoglalt álláspontját a Kúria szankcionálta. A Jury álláspontjával egyezően kimondja a Kúria elvi jelentőségű döntésében, hogy az ajándékozást egyrészt annak mértéke, másrészt annak módja alapján tekinti törvénybeütközőnek, vagyis akkor, ha az ajándékozás nem alkalomszerűen, rövid ideig, csekélyebb értékű figyelmességek nyújtásával történik, hanem állandóan, rendszeresen, az áru kiszolgáltatásával együtt, annak értékéhez arányosítva, a kisebb figyelmességet meghaladó értékben, különösen az ajándékozás előzetes hirdetése mellett. (K. 652—1933.) A viszonteladók alkalmazottainak jutalmazása. Valamely vállalatnak ama üzleti eljárása, hogy a viszonteladó kereskedő üzleti alkalmazottait az üzletben elért forgalom nagyságához mért juttatásban részesíti, egymagában véve nem tekinthető az üzleti tisztességbe ütközőnek, ha tannak célja pl. valamely árunak a forgalomba való bevezetése, ismertté tétele. Ha azonban a jutalmazás nem ily célból, vagy e cél keretén túlmenően, állandóan, rendszeresen, különösen oly módon történik, hogy a jutalmat az alkalmazottaknak előre kilátásba helyezik, ebben az esetben a Kúria a Jurynek ismételten elfoglalt álláspontját szankcionálva megállapítja, hogy a jutalmazás a Tvt. 1. §-ába ütközővé válik. Az ilyen rendszeres és a viszonteladó kereskedő részére megrendelt áru mennyiségéhez igazodó jutalom ugyanis a dolog természete szerint az üzleti alkalmazottakat saját személyükben érdekeltekké teszi. (K. 652—1933.) A Tvt.-be ütköző szokás (Behivogatás) nem vehető figyelembe. Bár a nyílt piacon sátrakban árusító kereskedőkre és iparosokra nem alkalmazhatók mindenben azok a szabályok, amelyek a zárt üzlethelyiségben árusító kereskedők és iparosok üzleti versenyét a tisztesség szempontjából korlátozzák, így szól a Kúria ítélete, mégis az árusító hely (sátor) előtt elhaladók feltartóztatása, becsalogatása, vagy tolakodó módon való bevitele a nyílt piaci forgalomban is tűrhetetlen tisztességtelen eszköze az üzleti versenynek. (K. 2516—1933.) »Sidol—Pyrol« hasonló. (Vb. 15437—1933.) Megtévesztés kedvezményes vásárlás látszatával. Az alperesi körlevelek szövegének egész elrendezése, kifejezések kiválasztása és az adatok csoportosítása által alperes azt a látszatot kívánta kelteni, hogy valamely hatóság, vagy tisztviselői szervezet megbízásából jár el, s akciójának azt a megtévesztő színezetet kívánta adni, hogy az őt megbízó hatósághoz vagy szervezethez tartozó tisztviselők — és csakis ezek — nála utalvány ellenében kedvezményes áron vásárolhatnak. (Vb. 10550—1933.) Ábrák összetéveszthetősége. Amennyiben a rajzok, ábrák ugyanazt a gondolatot, ötletet kívánják kifejezésre juttatni, — az össze tévesztés lehetősége, tehát az utánzás ténye fennforog. (K. 2397—1933.) »Beugratás« fogalma. Amidőn a versenytárs megbízottai kifejezetten a felperes közismert márkás áruját kérik, nem ugratják be az alperest más áru kiszolgáltatásába. A tanuk eljárása még abban az esetben se tekinthető beugratásnak, ha tényleg oly áron kérték az árut, amily áron .azt nem lehet kapni, mert az eladó nem tételezheti fel, hogy a vevő az áru árát ismeri, tehát nem létező ár említése esetén az eladó kellő felvilágosítással tartozik. (T. 8786—1933.) Az áru gyakorlati célt szolgáló csomagolási módjának utánzása. Mások gazdaságilag hasznosítható gondolatának és ötletének korlát nélküli kihasználása éppúgy az üzleti tisztességbe ütközik, mint a versenytárs munkájának korlát nélküli kihasználása. Az áru forgalombahozatalának gyakorlati céljait szolgáló, a gyakorlati igények és az áru természete szempontjából nélkülözhetetlen csomagolási mód azonban, amelynek egy bizonyos vállalattól vagy helyről való származásra utaló jelentősége, megkülönböztető erő hiányában, különben sincs, (színes tapétapapírok tekercs alakban) — a közhasználat elől nem vonható el. (Vb. 16598—1933.) Megtévesztés az áru anyaga tekintetében. Az a körülmény, hogy alparea a borból, mint alapanyagból készült ecetet párlatokkal feljavítja, nem jogosítja fel őt arra, hogy az ily módon készült ecetet »nem borecet« jelzéssel hozza forgalomba. (Vb. 16767—1933.) A vállalat szünetelése. Az a körülmény, hogy a versenytárs üzleti tevékenysége szünetel, egymagában sem a versenytársi minőséget, sem pedig az annak alapján a Tvt. rendelkezéseiből folyó kereshetőségi jogot nem szünteti meg; mert erről csak akkor lehet szó, ha az eset körülményeiből megállapítható, hogy az üzleti tevékenység abbanhagyása végleges. (K. 2963/1933.) Ügyletkötési lehetőségek erkölcstelen meghiúsítása. Ha a kereskedő valamely ügyletet még meg nem kötött ugyan, de az ügylet megkötése érdekében lépéseket tett s arranézve sikerrel kecsegtető tárgyalások vannak folyamatban, az ezekről a körülményekről tudomással bíró versenytárs az üzleti tisztességnek megsértése nélkül nem követhet el olyan cselekményeket s nem tanúsíthat olyan magatartást, ami által a versenytársának ügyletkötési lehetőségét meghiúsítja. (K. 2761/1933.) A cég ellen indított per az alkalmazottal szemben perfüggőséget nem okoz, mert az alkalmazott a vállalattól különböző személy; már pedig a függőségnek egyik feltétele a perbeli felek ugyanazonoseága. (K. 2968/1933.) Stilizált virágoknak frottír-törülközőkön alkalmazása általánosan szokásos e így a virágminták eltérése megkülönböztető jelleggel bír. (K. 3723/1933.) Hírnévrontás. Az alperes körlevelekben arra kérte fel a felperes több vevőjét, hogy adjanak neki (az alperesnek) írásban olyértelmű nyilatkozatot, amely szerint a felperes áruját 2—3 évvel ezelőtt rájuk tukmálták és azt csak úgy lehetett eladni, hogy egy közismert más márkás áru neve alatt szolgáltatták ki, s hogy az árut csak bizományba vették át és csaknem teljes egészében visszaküldték a felperesnek. Az alperesnek ez a magatartása hírnévrontás. (Tsz. 43.647/1933.) Reklámszédelgés jogtalan céghasználattal. Alperesnek az a cselekménye, hogy egyéni cég létére polgári nevének elhallgatásával az általa Budapesten képviselt külföldi vállalat neve alatt hirdeti iparát: reklámszédelgés. (Tsz. 32.079/1933.) Üzlettulajdonos vagyoni felelőssége. Az alkalmazottjai által készített kirakatokban az áruk minőségét feltüntető áruk feliratait a vállalat tulajdonosa tartozik a kirakatrendezés után azonnal ellenőrizni. (T. 7359/1933.)