Iparjogi szemle, 1934 (28. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 4. szám

4 IPARJOGI SZEMLE védjegy előbb lajstromoztatott, a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rendes kereskedő gondossága terheli a lajstromozott védjegytulajdonost oly irányban, hogy a védjegyével azonos, vagy ahhoz hasonló, tehát az ő jogait sértő, később lajstromozott védjeggyel szemben a törvényes lépéseket idejében megtegye, de ne várasson addig, míg a később lajstromozott védjegy a forgalmi életben bevezettetett, ismertté vált, mert az ilyen eljárás nem volna egyéb, mint a mások költséges és sikeres kereskedelmi tevékenységével elért jogos üzleti eredményeinek meg nem engedett módon való kisajátítása. (K. 4587—1934.) Védjegyoltalom. Az elsőbbségi jog ét vényesitésénél a jogosultnak az elsőbbségi jogot mm kell kifejezetten kérelmezni. Az 1908. évi XII. tc. XVII. cikk 2. pontja értelmében a volt osztrák-magyar monarchia bármely államában lajstromozott védjegy a lajstromozással magával oltalmat nyert a másik állam területére is. így a védjegytulajdonos javára, valamely osztrák, ezidőszerint csehszlovák kamaránál lajstromozott, illetve szabályszerűen megújított védjegy a magyar állam területén, — éppen úgy, mintha az a magyar állam területén lajstromoztatott volna — a magyar Védjegytörvényben (1890:11. tc. 16. §) megállapított 10 évig törvényes oltalomban részesült. Az 1921:XXXIII. tc. (trianoni békeszerződés) 257. cikkének 1. bekezdése értelmében ez a jogi helyzet alperes (a reichenbergi vállalat) javára, mint a volt osztrák birodalom állampolgára javára ugyanezen törvény 259. cikke értelmében is kétségtelenül fennállott. —i Azzal, hogy a reichenbergi cég a magyar állam területén 1921. év május hó 21-ig e — hatályában fennállott — védjegyet 1921 augusztus hó 26-án, tehát a trianoni békeszerződés becikkelyező fenti törvény 242. cikkében megállapított egyévi (1921 június hó 26—1922. é<vi június hó 26) határidőn belül Magyarországon lajstromoztatta, az itt felhívott 242. cikk értelmében a védjegyhez tapadó öszszes jogosítványokat — tehát az elsőbbséget is — megszerezte. (M. kir. Szab. Bír. 1420—1933. v. ü.) — Osztrák védjegylajstromozás hatálya Magyarországon. Az oly osztrák védjegy, amely Magyarországon is már 1895-től kezdve oltalomban részesült s a meghosszabbítások folytán ez az oltalom egészen 1918-ig fennállott, az 1918. évet megelőző években szabadjelzésként jogosan nem volt használható s így az erre alapított törlési kereset alaptalan. (Szab. Bír. 1190—1933.) — Védjegy átírási kötelezettsége. Ha egy közkereseti társaság részvénytársasággá alakul át, a közkereseti társaságot illető védjegyjogok csak átírással szerezhetők meg, s ha ez elmulasztatott, a részvénytársaság nem érvényesítheti a közkereseti társaság javára bejegyzett védjegyekből eredő jogokat. (Szab. Bír. 1158—1933.) — Korábbi árunévhasználat megszűnése esetén a korábbi árunévvel azonos megjelölés is használható, ha a korábbi árunév használata már hosszabb idő óta (évekkel ezelőtt) megszűnt. Kétségtelen ebből, hogy a korábbi árunévvel nem is azonos, csak hasonló árunév használatának — hasonló előfeltétel mellett — semmi akadálya nincs. (K. 2978—1933.) — Aritnemek hasonlósága. Az alperes, akinek javára a i>Sálvator<s. szó sörre és törkölyökre van lajstromozva, azt vitatta, hogy a felperes javára gyomorkeserű likőrre bejegyzett >Salvator« védjegy törlendő, mert az árunemek hasonlóak. A szabadalmi bíróság alperes álláspontját nem találta helytállónak, mert az alperes javára »törkölyök«-re történt bejegyzés nyilvánvalóan a sörgyártásnál használt >törkölyök«-re vonatkozik. (Szab. Bír. 130-1934.) Cég-névoltalom. Annak megállapításánál, vájjon valakit megillet-e bizonyos cég (cégtoldat) használata, — nem az alakiságot (cégbejegyzés) veszik figyelembe, hanem kizárólag azt, hogy a cégnek bizonyos szövegű használatát a tényleges viszonyok indokolják-e. A cégbejegyzéstől eltérő céghasznélat tehát a fenforgó körülmények mérlegelésével indokolt lehet. (P. 32.729/1934.) — A cégrövidítések használata szokásos és utóbb az alperes, ha nem is cégrövidítés céljára, de mint szóvédjegyet bejegyeztette. (13. P. 31.202/12/1934.) — Magából abból a tényből, hogy alperes a r. t. üzletkörének folytatását saját cége alatt átvette, még nem következik, hogy személyisége a részvénytársaság jogi személyiségével azonossá lett. Ily híresztelés a tényleges állapotot é« a valóságot nem fedi. (Tsz. 30.326/1934.) — A y>Filléres talpalás^, gumitalp ábra feltüntetés, a cégtáblák hasonló színének variálása nem jellemző cégér, vagy egyéb megjelölés. (Tsz. 46.670/1933.) — ^Karbantartási vállalata: Minthogy alperesnek karbantartási üzlete egyáltalán nincs és az a műhely, amellyel a munkát önálló iparosokkal végezteti, vállalatnak szintén nem tekinthető, minthogy továbbá az alperes által használt cégmegjelölés sem üzletével, sem saját személyéve] nincs kapcsolatban, a K. T. 11. §-ára való tekintettel alperes oly céget használ, amely őt meg nem illeti. (Tvt. 7. §.) (Tsz. 44.418/1933.) — A toldat egyéni cégnél csak a név után használható, (Tsz. 34.200/34.) — A hoszszú időn át (hat év) való használat sem ad jogot a versenytársnak az öt meg nem illető cégtoldat használatára. (Isi. 34.200/1934.) — Közismertté vált árunév használata. Az a körülmény, hogy a felperes annyira bevezette és közismertté tette az áruja nevét, hogy azon a néven a közönség már egy bizonyos árunemet ismert, nem szolgálhat a felperes hátrányára. (Tsz. 41.813/1933.) — »Hungária« jelzőt jogosan használhatja az a vállalat, amelynek üzleti összeköttetései az egész ország területére kiterjednek. (T. 10.482/1933.) — Közkereseti társaság helytelen cég használat a. Alperesek közkereseti társaságuk cégét akként használják, hogy abban csupán az egyik társtag családi neve és az üzletkörre utaló »sütőde« szó szerepel, nyilvánvaló tehát, hogy alperesek olyan céget használnak, amely őket meg nem illeti, főleg ha a névhasználat más versenytárs üzleti érdekeit is veszélyezteti. (Tsz. 34.062/1933.) — Cégtoldat egyéni cégnél. A bírói gyakorlat értelmében egyéni cégeknél idegen, hangzatos szavaknak cégtoldatként való használata meg nem engedhető. (Tsz. 43.829/1933. T. 1030/1934.) — Megtévesztő céghasználat mcrlegelé"A-~H a bíróság különös tekintettel van arra, hogy vájjon az összetévesztés lehetőségét mely vállalat idézte elő azzal, hogy oly cégszöveget választott, amely hangzásában hasonló egy versenytárs által már használt cégszöveghez, noha módjában állott volna más cégszöveget is választania. (T. 16.121/1934.) Hírnévrontás. A szándékolt és tényleg el is követett hírnévrontás mellett nincs jelentősége, hogy a cselekmény mily eredményt ért el. (T. 1570/1934.) — Hírnévrontás való tényállítással sem mentesít a jogkövetkezmények alól. De ettől eltekintve, a versenytárs kedvezőtlen anyagi helyzetének jogos indok nélkül való hangoztatása mindenesetre az üzleti tisztességbe ütközik. (T. 2391/1933.) — Alperes azon megállapítása, bogy a korábbi felperesi védjegyet védjegyalkatrészként használta, nem ütközik a Tvt. 13. §-ába, mert a felperes hírnevének megrontására és veszélyeztetésére nem mutatkozik még alkalmasnak az a tény, ha a vevőközönség egyes rétegeiben fel is merülne és a fentiek szerint fel is merülhetne az a hit, hogy a felperes az előnyösen ismert bőrcipői mellett olesóbb, de forgalmi árnak teljesen megfelelő részben vagy egészben gumiból készült cipőket is készít és hoz forgalomba. (I. 3305/1934.) — A leplezett célzások és bírálatok, üzletviteli módok lekicsinylései, még ha való tényállítások is: hírnévrontás, ha a cselekmény a Tvt. 1- §-ába is ütközik. (13. P. 33.439/6/193433.439/1934. — Hitelrontást csak egy meghatározott cég vagy egyén ellen lehet elkövetni. Mérlegelendő természetesen, hogy vájjon utalás nélkül is felismerhető-e a versenytárs. (Tsz, 31.267/934.) — »Olcsó húsnak híg a leve, amilyen az ár, olyan az áru« kijelentések, illetve híresztelések a felperes üzleti hírnevét rontják. (Tsz. 39.734/1933.) — A kir. kúria megállapítása szerint a felperesnek oly módon való felemlítése »hirdetett rádiumosztályán saját rádiuma nincs, hanem szükség esetén kölcsön veszi a rádiumot«, felperesre nézve nem feltétlenül lekicsinylő. (P. IV. 6280/1933.) Jogos védelem. A jogos magánérdeket súlyosan veszélyeztető eljárás esetén a védekezés (röpcédula) indokolt lehet. (T. 10.543/1933.) — i>Nem tévesztendő össze ...« Az alperesi csomagolás a bíróság megítélése szerint valóban hű utánzata a felperesi áru csomagolásának, amely előbb volt a forgalomban ismeretes, mint az alperes csomagolása. Eszerint tehát a felperes óvása jogos volt s így az alperes nem hivatkozhat a jogos védelemre. (Tsz. 39.700/1933.) Üzlettulajdonos felelőssége. Aki a saját neve, cége alatt álló üzletben a más által való ügyletkötést tűri, felelős mindazon cselekményekért, amelyek az üzletében történnek. (Tsz. 35.721/1933.) — Az üzletátvevőnek az üzletből eredő kötelezettségek tekintetében fennálló, törvény szerinti felelőssége nemcsak az üzlet folytatásához tartozó ügyletekből, hanem az üzletvitel körében az átruházó által elkövetett törvénybe ütköző cselekményből származó kötelezettségekre s mindezen kötelezettségnek az átruházásig felmerült járulékaira, tehát az azokból eredő igény érvényesítésével felmerült költségre is kiterjed. (K. 5280/1933.) — Családtagok cselekménye a Tvt. szempontjából az üzleti alkalmazottakéval azonos elbírálás alá esik, s az üzlettulajdonos a családtagjai eljárásáért versenyjogilag ugyanúgy felelős, mintha alkalmazottai jártak volna el, tehát a felelősség alóli mentesülés szabályai is azonosak. (T. 7759/1933.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. FAZEKAS OSZKÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: V.,Mária Valéria-utca 12. Telefon: 82—4—35. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársnlat nyomása Nyomdaigazgató: Wózner I.