Iparjogi szemle, 1934 (28. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 4. szám

IPARJOGI SZEMLE 3 eiedetére és minőségére nézve soha meg nem tévesztettéli cs mindig a valóságot fedő felvilágosításban részesítettél;, mert nem cáfolja meg a kihallgatott tauuk ama vallomását, hogy az általuk vallott esetekben az alperesi üzletben a kereset alapjául szolgáló cselekmény elkövettetett. — Nincs adat a perben arra, hogy a tauuk »agent provocüteurökt-iént jártak voíua el. — E fogalom megállapítására nem alkalmas, hog.v tanuk ellenőrző munkájukat felperes megbízása alapján végezték. — Az ellenőrzés önmagában nemcsak nem tiltott cselekmony, hanem ellenőrzés nélkül a visszaélések fel sem deríthetők. — A beugratás megállapítására csak az alkalmas, ha a vevőkónt eljáró személy oly nyilatkozatot tesz, amelyből az eladó joggal következtethet arra, hogy a vevő nem helye/, súlyt arra, hogy a kért áru helyett más árut kap, vagy ha a vevő maga bírja reá az eladót más áru kiszolgáltatására. — Végül közömbös, hogy az üzlet tulajdonosa vagy alkalma zottja követte el a meg nem engedett versenycselekményt. (T. 2105—1934.) Reklámszédelgés. Az »ImporU kifejezés uagyobbaráuyú beszerzési vállalatot jelent. A városi irodára utalás szintén nagyobb vállalatot tételez fel. (Vb. 40S1—1934.) — »Félig ingyen*, hirdetés tartalma, legalább is abban a formában, ahogy a nagyközönség, a felületesebb vevők átolvassák, nem felel meg a valóságnak, mert amidőn a kereskedő a »félig ingyen* vásárlást olymódon kíváuja lehetővé tenni, hogy a vett áru vételárának a felét visszatéríti ugyan, de erről a fele vételárról csak vásárlási utalványt ad, és ezzel egyrészt a vevőt újabb vásárlásra ösztönzi, másrészt a vásárlási utalvánnyal vehető áru vételárát tetszése szerint határozza meg, csak látszólag jelenti a vételár felének az elengedését, de nem lényegileg, mert az újabb vásárlás eredményeként mutat kozó haszouual, az elengedett vételár felének egy jelentős része a kereskedőnek megtérül. (Vb. előzetes intézkedés 7669— 1934.) — Komplett ruhadarab nem maradék. (Vb. 8116—1934.) — A kifizetett összegek feléről a vevőknek vásárlási utalványt ad és adott, a Tvt. 1. §-ába ütközik. A bíróságok állandó gyakorlata szerint ugyanis az ajándékozási rendszer az áru valódi ára és értéke felöl téves képzetek előidézésére, a versenytárs árkalkulációjában és üzleti tisztességében való bizalom megrendítsére és általában a vevőközönség megtévesztésére alkalmas, s mint ilyen, meg nem engedhető. (Vb. 8116—1934.) — Az »óragyár* elnevezés oly üzleti kirakatban, ahol nem az illető vállalat által előállított órák is közszemlére tétettek, vagy amelyeket forgalombahozatal céljából készen szereznek be: reklámszédelgés. — ^Béremelés miatt költözködöm* állítás csakis a felek belső viszonyára tartozik és mert alperes a bérletuiegszüntetés és túlnagy rezsi kérdését oly formában viszi a közönség elé, mintha abban a kérvényező jogosulatlanul járt volna el, a kérdésnek egyoldalú és kérvényezőre méltánytalan felfogására vezethetne. (Vb. 17.231—1934.) — Alperes valótlan állítása: »A tejtermék a felperes üzeméből való*, nyilvánvalóan a kelendőség fokozására alkalmas. (13. P. 45.445—1934.) — Nem tv. az, hogy az elsőrendű gyártmányairól világszerte ismert alperes cég készülékének egy részét egy megtévesztésre nem alkalmas, más cég által külföldön már használt elnevezéssel látta el. (P. VII. 4608—1934.) — »Ne adjon hitelt külföldi hangzatos Ivirdetéseknek.« oUtasítson vissza minden külföldi gyártmányt* kimeríti a Tvt. 1. §-ának tényálladékát, mert a hazafiasság felhasználásával sem szabad a hirdetéseknek valótlan, megtévesztésre alkalmas közléseket tartalmazni. (Tsz. 43.523—1934.) — Ha szakértők véleménye szerint az alperesi áru megfelel annak az áruminőségnek, amelyet a kereskedelmi forgalom ban »bécsi fehére, elnevezés alatt keresnek, nem követ el tv.-t. (13. P. 32.685/34—1933.) — »Eredeti modelh azt jelenti, hogy az áru saját koncepciójú modellek alapján készül. Közkincs — modellnek nem nevezhető. (Tsz. 43.523—1933.) — ötrétű gallér helyett háromrétű: tv. (35.428—1934.) — »Gondoskodás történik, hogy az előírt gyártmányú rádióalkatrészek az ország minden rádiókereskedése útján beszerezhetők* szövegű valótlan hirdetés: reklámszédelgés. (13. P. 46.105—1933.) — »Üzletem itt megszűnik* — az itt szó feltűnő kicsi lévén: tv. (Tsz. 46.850 1933.) — ^Nappal fotel — éjjel ágy* egy vállalatra utaló jelmondat. (Vb. 9549—1934.) - ^Szabadalom. Törv. védve* nem alkalmazható oly árun, amelynek csak egy alkotórésze a sza badalom tárgya. (Vb. 9449-1934.) - ^Légmentes* kitétel a valóságnak meg nem felel, és így: tv. (Tsz. 40.293—1933.) — Az elmúlt viszonylat hirdetése megengedhető ugyan, de ennek idejét a bíróság az eset körülményeinek mérlegelésével az elköltözéstől számított mintegy egy hónapra szabta. A hónap végét közvetlenül követő vasárnapot, mint speciális hirdetési napot, méltányosságból engedélyezte. (Vb. 17.231—1934.) — Alperes, aki üzletében csak a H. cipőgyárostól meghatározott áron, s átlagban egy pengő jutalék mellett való bizományi eladás céljából kapott árut és ezenkívül egypár kisiparos, valamint a saját segédei által készíttetett cipőárukat árusította, mégis üzlete előtt egy nagy váizontáblán »Cipö gyári árusításit hirdetett. Eljárása: tv. (K. 1121—1934.) — 'Törvényesen védve* a közönséget megtéveszti, mert a közönség abban a tévhitben lehet, hogy az alperesnél vásárolt áru (kályha) szerkezete van szabadalmazva. (Tsz. 43.523—1933.) — Függetlenül attól, hogy alperesek a szabadalom megszűnéséről tudomással bírtak-e vagy sem, hirdetésük tárgyilag a Tvt. rendelkezésébe ütközik. (P. VII. 8511/11—1934.) — >Szölönagybirtokos — 3 elárusítóhellyel*, holott c.-.ak egy üzlete van: tv. (P. 34.049—1934.) — Az az állítás, hogy az áru (zongora) egy dúsgazdag bankáré volt, igazolandó. (Tvsz. P. 43.754—1933.) A szabadalom bejelentés még nem egyenlő a megadott szabadalommal (»Patent«). (Tsz. 43.523—1933.) — ^Kombinált sörárpa- és babkávékeverék«, vagy általában .kombinált keverék* megtévesztő, mivel az árunak nem a fele (vagy legalább nagyobb része), hanem csak 10 grammja babkávé. (Vb. 4081— 1934.) — A ^forgalomba hozza* kifejezés azt jelenti, hogy a kereskedő a máshol beszerzett kész árut adja el. Ámde az alperes beismerte, hogy az árut maga pörköli és keveri, nem pedig mástól készen szerzi be. (Vb. 4081—1934.) — „Olcsón sütni és főzni csakis ezen lehet* kitétel a fenti értelemben inkább reklán>zólani. (Tsz. 43.523—1933.) — ^Egyedüli.* ^Egyedül biztos* a valóságnak meg nem felelő, mert hasonló permetezőszereket a felperes is hoz forgalomba. (Tsz. 31.267—1934.) — A »gyáros« jogosult a detailkereskedö üzlete előtt aszfaltreklámot elhelyezni. (36.325—1934.) — Garanciavállalással történt átalakítás alatt csakis a készülék teljes hibanélküli átalakítását lehet érteni, ha tehát alperes a kivett alkatrészek helyébe csak a legszükségesebbeket akarta beszerelni, ezen állítása nem fedi a tényeket. (13. P. 41.427-1933.) Utánzás. Kvalifikált használat. A kvalifikált használat kérdésében általában a forgalmi felfogás és különösen oly egyének felfogása veendő figyelembe, akik a peres felek egyikével sem állanak üzleti összeköttetésben. (P. VII. 4031— 1934.) — A hasábalakban és magával a papírral való burkolás még a hosszas és alperesét megelőző használat által sem válhat jellegzetessé. (P. 40.293—1933.) — Színhatás, amely a felületes szemlélő által is a jellegzetes sárga és kék szín kombinációjáról ismerhető fel, a színek ugyanazon árnyalataival, a kék színnek a felperes gyártmányainak megfelelőleg ugyancsak a zacskó felső részén ovális alakban való használata, hasonló jellegzetes betűtípusokkal: megtévesztő. (45.816—1933.) — A bírói megállapítás szerint a forgalomban a felperes cipőit a »Lord«, az alperes által forgalomba hozott cipőket pedig a :-Dorco« elnevezésről ismerik fel és pedig tekintet nélkül arra, hogy a »Dorco« szó mellett más szó is van. A kvalifikált használat megsértése tehát meg nem állapítható. A jogsértés csak az esetben forogna fenn, ha az alperes azt az áruszót, amelyről a felperest a forgalomban fel szokták ismerni egyedül, önállóan olymódon használná, mint a felperes. (T. 3305—1934.) — Aki egyes, bár közhasználatú vezérszavak beiktatásával, megtévesztő külsővel, kiállítási !formával) a megtévesztésnek lehetőségére alapítja üzleti vállalkozását: tv. folytat. (13. P. 38.925/4—1934.) — Egy védjegy puszta bejegyeztetése, a vonatkozó versenyáru forgalomba hozatalának nem tekinthető akkor, amikor nem is vitásan a kérdéses felperesi gyógykétszersült áru forgalomba hozva még nem lett. (Tsz. 45.816—1933.) Csomagolás jellegzetessége. A felperes a szakvélemény szerint csomagolási módjával a kvalifikált használatig nem jutott el, de nem is juthatott, mert ugyanolyan csomagolásban mustár már korábban is volt forgalomban; az alperes terhére az utánzás meg nem állapítható. (Tsz. 49.654/1983.) — U tárnán és hírnévrontás. Alperesnek az a cselekménye, hogy a rosszminőségű porcellánáruval hozta kapcsolatba a felperes márkáját, védjegyét, alkalmas arra is, hogy a felperes jóhíruevét veszélyeztesse. Tvt. 13. §. (Tsz. 35.721/1933.) — Az utánzatok egymással szemben védelemben nem részesíthetők. Ama megállapított tényállás mellett, hogy a peres felek által forgalombahozott üvegeknek megfelelő üvegek a lipcsei vásáron már kiállíttattak, ezen üvegformát egyik fél sem foglalhatja le a maga javára azon az alapon, hogy azokat a maga árujával kapcsolatban előbb hozta forgalomba, így ezen üvegekre nézve, kvalifikált használat, — a szakértő által megadott ama véleményre tekintettel is, hogy a felperes csomagolási módja jellegzetes csomagolási módnak nem tekinthető, — felperes javára ki sem alakulhatott. (T. 1615/1934.) A korábban bejegyzett védjegy sem részesül oltalomban, ha az árut nem hozták forgalomba. Két cipőtisztítókrémgyár. és pedig az »Eri« és az »Era« közt folyó perről van szó, az előbbit 1923-ban, az utóbbit 1927-ben védjegyozték, azonbau az »Era<! előbb került forgalomba, míg az »Eri« védjegyes cipőkrém csak az 1930. évben. Dacára annak, hogy az »Eri«