Iparjogi szemle, 1934 (28. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 1. szám - Köztudomású tények bizonyítása

2 IPARJOGI SZEMLE céljából, javasolja Dr. Bányász István és Dr. Szenté Andornak egyesületi titkárokká való megválasztását. Az egyesület a főtitkári előterjesztéseket helyeslőleg tudomásul veszi, és Dr. Bányász Istvánt és Dr. Szenté Andort egyhangúlag titkárokká megválasztja. Főtitkár bemutatja a pénztári jelentést és a zárszámadást. Az Egyesület évi bevétele és kiadása 1043 P összeget tett ki. A közgyűlés a pénztári jelentést tudomásul vette és pénztárosnak a felmenlvényt megadta. • Ausztriában életbeléptetik a Jury és Választott Bíróságok intézményét. (Az osztrák igazságügyminiszter által készített tervezet már megjelent.) Az osztrák tervezet nagy vonásokban, főleg alap elgondolásában teljesen egyezik a magyar hasonló törvénnyel. A Wicn-í kereskedelmi és iparkamara, úgyszintén az Osztrák Védjegyszörétség meghívására dr. Bányász főtitkár egy vita ülésben és egy előadásban ismertette a magyar kamarai Választott Bíróságok szervezetét és eredményes működését. A közel 300 tagot számláló előkelő közönség, amelynek soraiban helyet foglaltak a minisztériumok, bíróságok illusztris képviselői, úgyszintén a jogász, kereskedő és iparos világ számos tagja, nagy érdeklődéssel kísérte az előadást. Az előadást a wieni kamara titkáraival és az érdekképviseletek kiküldötteivel folytatott beható tanácskozás előzte meg. — Az osztrák tervezet kizárólag egyes jogászok részéről talált heves ellenzésre. — Elvi aggályok a laikus elemeknek a jogszolgáltatásba való bevonása miatt. — Ezzel szemben áll: a kereskedő és iparos körüknek a tisztességtelen verseny cselekmények azonnali, gyors megszüntetésére, illetve a békés megoldásra irányuló törekvése. Nem lesz érdektelen annak felemlítése, hogy jogász részről hangzott el ama kívánság, hogy ne csupán felperesnek, hanem alperesnek is adassék meg ama jog, hogy a rendes bírói eljárás során bárki kérhesse a peres ügynek a választott bírósagokhoz való áttételét, vagyis az ügynek gyors elintézését. A felszólaló utalt arra, hogy igen sok ma azoknak az alpereseknek a száma, akik önhibájukon kívül, alkalmazottaik túlbuzgósága folytán erűinek a bíróság elé, — és akiket mint »jó alpereseket* a felperes csak súlyos áldozatok áfán hajlandó a perből kiengedni. A versenyper, úgymond, egyesek üzleti érdekeit nem szolgálhatja, — a jóhiszemű alperest botlásáért a tönk szélére juttatni nem szabad. A vitaülés a felszólalást általános helyesléssel fogadta, A választott bírósági gondolat tehát Ausztriában is teljes diadalra jutott. Ma már csupán a megoldás mikéntje vitatott, nevezetesen, hogy a Vb. a kamarák, vagy a rendes bíróságok mellett működjön. Nézetünk szerint igen fontos okok és szempontok szólanak amellett, hogy Vb-ok a kamarák mellett működjenek, mivel kizárólag a Juryk, a Békéltető Bizottságok és a Vb-ok szerves együttműködése nyújthat kielégítő megoldást, ha t. i. a kamaráknak mint adminisztratív hatóságoknak módjukban áll a peres felek, avagy azok egyikének felkérésére, avagy közérdekből a peres ügyek békés megoldása érdekében, az egyeztető tárgyalások megindítása, illetve szorgalmazása. (Éspedig a vitás ügyek bármely stádiumába. — perenkívül, avagy már perben.) Módjában álljon azonban egyúttal a főlek jogos érdekeinek védelmében, illetve rosszhiszeműség esetén a sértett érdekében — a bírói eljárás gyors előkészítése. Amennyiben a kamarák jó szolgálatainak a lehetőségét a peres eljárásból kikapcsoljuk, úgy csak egy oly bíróságról beszélhetünk, amelyben a laikus elem minden komolyabb hivatá* nélkül, csupán névleg szerepel a rendes bíró elnöklete alatt működő ú. n. vegyes bíróságban, de nem tekinthető a kereskedelmi és iparos közfelfogás képviselőjének. Pedig ezen van a hangsúly: a Jury tárgyalások során az üzleti életben élő, gyakorlott, kiválását felismerő laikus bíráik kiképzésében, nevelésében és a jogszolgáltatásba való beállításában. Végül előadó utalt arra, hogy azok a kifogások, amelyek a Vb-ok alakulásával kapcsolatban elhangzottak, megfelelő rendelkezésekkel teljesen kiküszöböltettek. Előadó végül részletesen ismertette a Vb-ok szervezetével kapcsolatos reformokat, amelyekről külön közleményben számolunk be. A Kamarai Döntő (Választott) Bíróság szervezeti szabályai módot nyujtanak a döntő (választott) bírák kisorsolására. Az igazságügyi és kereskedelmi miniszter urak részéről, a választott bíróság szervezetéről és eljárásáról, a közeli napokban megjelenő rendelet szerint (3. §) a kamara szabályzata kimondhatja, hegy a választott bíróság tagja csak a kamara választott bíráinak névsorába fölvett egyén lehessen és szabályozhatja, hogy a névsorba fölvettek közül az egyes ügyben eljárásra hivatott döntőbírósági tagok meghatározása milyen módon történik. Értesülésünk szerint a kamara az eljárást olykép kívánja szabályozni, hogy a kamara teljes ülése 10, egyenként 14 tagimi, álló bizottságot választ. A híróság titkára a felek jeleniétében kisorsol egy bizottságot, A bizottság 14 tagjából feleknek jogukban áll külön-külön 5—5 tagot minden indokolás nélkül törölni. A megmaradt tagokból a titkár kisorsolja a leét rendes és két póttagot. A választott bírák meg nem egyezése esetén az elnököt a felek jelenlétében ugyancsak a titkár sorsolja ki. A döntőbírák tiszteletdíjban nem részesülnek. Fölmerült a gondolat, hogy döntőbírákként a bizottsági tagok soraiba ügyvédek is fölveihetők legyenek. A kamara javaslatát az igazságügyi minisztériumban tartott ankéten ismertette, ahol az általános helyesléssel találkozott. A miniszteri végrehajtási rendelet most módot nyújt arra, hogy a kamara e javaslatát meg is valósíthassa. — Egy döntőbíróság, amely a felektől független, amely valóban az ügynek bírája és amelynek tekintélye és pártatlansága a legmesszebbmenőleg bizto.sítva van. IdeigUn?s intézkedések. (A lisztességtelen magatartások kikényszerítése. Ideiglenes intézkedést a választott bíróság megalakulása előli is lehet kérni.) Az igazságügyminisztennek a Tvt.-ről szóló 1923 :V. tc. és az ezt módosító 1933:XVII. alapján folyamatba tehető polgári nem peres eljárásról kiadott rendelettervezete szerint a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el az ellen, aki az üzleti tisztességbe, vagy általában a jóerkölcsbe ütköző módon folytat üzleti versenyt (Tvt. 1. §.). vagy aki az 1933 : XVII. tc. I. fejezetében foglalt rendelkezésekbe ütköző magatartást tanúsít. Az ideiglenes intézkedés célja az ilyen cselekmény abbanhagyásának kikényszerítése. Abbanhagyás alatt a cselekmény megismétlésétől tartózkodást is kell érteni. Ideiglenes intézkedést el lehet rendelni már az 1. bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetése előtt is, ha arra előkészületek történtek, vagy ha a kérelmező jogának biztosítása végett egyébként szükséges. (1. §.) A következőkben az eddigi 23.800/1924. I. M. rendelettől elte rő, illetve azt kiegészítő rendelkezéseket ismertetjük. Ideiglenes intézkedés kérelmezésére joga van bármelyik versenytársnak, valamint a cselekmény által érintett szakmabeli érdekek előmozdítására hivatott hármely olyan belföldi gazdasági testületnek vagy szakegyesületnek, amelyet a kereskedelemügyi miniszter az 1933 : XVII. tc. 17. §-a alapján készült jegyzékbe fölvett. (2. §.) A bíróság belátása szerint állapítja meg, hogy van-e szükség ideiglenes intézkedésre, és ha van: milyen intézkedés szükséges. Személyes szabadságától azonban az ideiglenes intézkedés senkit sem foszthat meg. A bíróság, amikor ideiglenes intézkedésre irányuló kérelem fölött határoz, mérlegelje azt, hogy az intézkedésnek az elrendelése vagy a megtagadása okozhat-e nagyobb és nehezebben jóvátehető sérelmet. Ugyanezt mérlegelje akkor is, mikor az ideiglenes intézkedés tartalmát határozza meg. Avégből, hogy az esetleges sérelmet könynyebben jóvá lehessen tenni, a kérelem teljesítését hiztosítók adásától is függővé teheti. Kimondhatja továbbá, hogy a kérelmező ellenfele az ideiglenes intézkedést biztosíték adásával elháríthatja. A Tvt. 8. §-ában szabályozott jogok érvényesítése végett ideiglenes intézkedést elrendelni nem lehet. (3. §.) Az üzleti hirdetések korlátozásáról szóló törvény (Uht.) 12. §-ának második mondata és 18. §-a szerint ideiglenes intézkedést — akár a Tvt., akár az Üht. alapján — a Tvt. 44. §-ában meghatározott kamarai választott bíróságtól az eljárásra, hivatott tanács megalakulása előtt is lehet kérni, az erre vonatkozó eljárás szabályait az igazságügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg. Ezeket a rendelkezéseket a tisztességtelen versenyről szóló 1923 : V. törvénycikk alapján megalakítandó választott bíróságok szervezetéről és eljárásáról kiadott rendelet szabályozza. (5. §•) Ha az ideiglenes intézkedés foganatosítása végett kiküldött rendelése szükséges: a végrehajtási eljárás szabályai irányadók abban a kérdésben, hogy mely bíróság foganatosítsa az ideiglenes intézkedést. Sürgős szükség esetében az elrendelő bíróság közvetlenül is küldhet kiküldöttet és tehet egyéb intézkedéseket saját hatóságának területén. Az ideiglenes intézkedést nem szabad foganatosítani, ha harminc napnál hosszabb határidő telt el attól a naptól számítva, amelyen annak elrendelését a kérelmezővel közölték. (12. $.) Az ideiglenes intézkedést megtagadó végzés ellen felfolyamodásnak helye nincs (15. §.), az elrendelő végzés ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye.