Iparjogi szemle, 1934 (28. évfolyam, 1-5. szám)

1934 / 1. szám - Köztudomású tények bizonyítása

2 IPARJOGI SZEMLE céljából, javasolja Dr. Bányász István és Dr. Szenté Andornak egyesületi titkárokká való megválasztását. Az egyesület a főtitkári előterjesztéseket helyeslőleg tudomásul veszi, és Dr. Bányász Istvánt és Dr. Szenté Andort egyhangúlag titkárokká megválasztja. Főtitkár bemutatja a pénztári jelentést és a zárszámadást. Az Egyesület évi bevétele és kiadása 1043 P összeget tett ki. A közgyűlés a pénztári jelentést tudomásul vette és pénztárosnak a felmenlvényt megadta. • Ausztriában életbeléptetik a Jury és Választott Bíróságok intézményét. (Az osztrák igazságügyminiszter által készített tervezet már megjelent.) Az osztrák tervezet nagy vonásokban, főleg alap elgondolásában teljesen egyezik a magyar hasonló törvénnyel. A Wicn-í kereskedelmi és iparkamara, úgyszintén az Osztrák Védjegyszörétség meghívására dr. Bányász főtit­kár egy vita ülésben és egy előadásban ismertette a magyar kamarai Választott Bíróságok szervezetét és eredményes műkö­dését. A közel 300 tagot számláló előkelő közönség, amelynek soraiban helyet foglaltak a minisztériumok, bíróságok illusztris képviselői, úgyszintén a jogász, kereskedő és iparos világ szá­mos tagja, nagy érdeklődéssel kísérte az előadást. Az előadást a wieni kamara titkáraival és az érdekképviseletek kiküldöt­teivel folytatott beható tanácskozás előzte meg. — Az osztrák tervezet kizárólag egyes jogászok részéről talált heves ellen­zésre. — Elvi aggályok a laikus elemeknek a jogszolgáltatás­ba való bevonása miatt. — Ezzel szemben áll: a kereskedő és iparos körüknek a tisztességtelen verseny cselekmények azon­nali, gyors megszüntetésére, illetve a békés megoldásra irá­nyuló törekvése. Nem lesz érdektelen annak felemlítése, hogy jogász részről hangzott el ama kívánság, hogy ne csupán felperesnek, hanem alperesnek is adassék meg ama jog, hogy a rendes bírói eljá­rás során bárki kérhesse a peres ügynek a választott bírósagok­hoz való áttételét, vagyis az ügynek gyors elintézését. A fel­szólaló utalt arra, hogy igen sok ma azoknak az alpereseknek a száma, akik önhibájukon kívül, alkalmazottaik túlbuzgósága folytán erűinek a bíróság elé, — és akiket mint »jó alpereseket* a felperes csak súlyos áldozatok áfán hajlandó a perből kien­gedni. A versenyper, úgymond, egyesek üzleti érdekeit nem szolgálhatja, — a jóhiszemű alperest botlásáért a tönk szélére juttatni nem szabad. A vitaülés a felszólalást általános helyes­léssel fogadta, A választott bírósági gondolat tehát Ausztriában is teljes diadalra jutott. Ma már csupán a megoldás mikéntje vitatott, nevezetesen, hogy a Vb. a kamarák, vagy a rendes bíróságok mellett működjön. Nézetünk szerint igen fontos okok és szempontok szólanak amellett, hogy Vb-ok a kamarák mellett működjenek, mivel kizárólag a Juryk, a Békéltető Bizottságok és a Vb-ok szer­ves együttműködése nyújthat kielégítő megoldást, ha t. i. a kamaráknak mint adminisztratív hatóságoknak módjukban áll a peres felek, avagy azok egyikének felkérésére, avagy közérdekből a peres ügyek békés megoldása érdekében, az egyeztető tárgyalások megindítása, illetve szorgalmazása. (És­pedig a vitás ügyek bármely stádiumába. — perenkívül, avagy már perben.) Módjában álljon azonban egyúttal a főlek jogos érdekeinek védelmében, illetve rosszhiszeműség esetén a sértett érdekében — a bírói eljárás gyors előkészítése. Amennyiben a kamarák jó szolgálatainak a lehetőségét a peres eljárásból kikapcsoljuk, úgy csak egy oly bíróságról be­szélhetünk, amelyben a laikus elem minden komolyabb hivatá* nélkül, csupán névleg szerepel a rendes bíró elnöklete alatt működő ú. n. vegyes bíróságban, de nem tekinthető a kereske­delmi és iparos közfelfogás képviselőjének. Pedig ezen van a hangsúly: a Jury tárgyalások során az üzleti életben élő, gya­korlott, kiválását felismerő laikus bíráik kiképzésében, neve­lésében és a jogszolgáltatásba való beállításában. Végül előadó utalt arra, hogy azok a kifogások, amelyek a Vb-ok alakulásával kapcsolatban elhangzottak, megfelelő ren­delkezésekkel teljesen kiküszöböltettek. Előadó végül részle­tesen ismertette a Vb-ok szervezetével kapcsolatos reformokat, amelyekről külön közleményben számolunk be. A Kamarai Döntő (Választott) Bíróság szervezeti szabályai módot nyujtanak a döntő (választott) bírák kisorsolására. Az igazságügyi és kereskedelmi miniszter urak részéről, a vá­lasztott bíróság szervezetéről és eljárásáról, a közeli napok­ban megjelenő rendelet szerint (3. §) a kamara szabályzata kimondhatja, hegy a választott bíróság tagja csak a kamara választott bíráinak névsorába fölvett egyén lehessen és sza­bályozhatja, hogy a névsorba fölvettek közül az egyes ügyben eljárásra hivatott döntőbírósági tagok meghatározása milyen módon történik. Értesülésünk szerint a kamara az eljárást olykép kívánja szabályozni, hogy a kamara teljes ülése 10, egyenként 14 tag­imi, álló bizottságot választ. A híróság titkára a felek jelen­iétében kisorsol egy bizottságot, A bizottság 14 tagjából felek­nek jogukban áll külön-külön 5—5 tagot minden indokolás nélkül törölni. A megmaradt tagokból a titkár kisorsolja a leét rendes és két póttagot. A választott bírák meg nem egye­zése esetén az elnököt a felek jelenlétében ugyancsak a titkár sorsolja ki. A döntőbírák tiszteletdíjban nem részesülnek. Fölmerült a gondolat, hogy döntőbírákként a bizottsági tagok soraiba ügyvédek is fölveihetők legyenek. A kamara javasla­tát az igazságügyi minisztériumban tartott ankéten ismertette, ahol az általános helyesléssel találkozott. A miniszteri végre­hajtási rendelet most módot nyújt arra, hogy a kamara e javaslatát meg is valósíthassa. — Egy döntőbíróság, amely a felektől független, amely valóban az ügynek bírája és amely­nek tekintélye és pártatlansága a legmesszebbmenőleg bizto.­sítva van. IdeigUn?s intézkedések. (A lisztességtelen magatartások kikényszerítése. Ideiglenes intézkedést a választott bíróság megalakulása előli is lehet kérni.) Az igazságügyminisz­tennek a Tvt.-ről szóló 1923 :V. tc. és az ezt módosító 1933:XVII. alapján folyamatba tehető polgári nem peres eljárásról kiadott rendelettervezete szerint a bíróság ké­relemre ideiglenes intézkedést rendelhet el az ellen, aki az üzleti tisztességbe, vagy általában a jóerkölcsbe ütköző módon folytat üzleti versenyt (Tvt. 1. §.). vagy aki az 1933 : XVII. tc. I. fejezetében foglalt rendelkezésekbe ütköző magatartást ta­núsít. Az ideiglenes intézkedés célja az ilyen cselekmény abban­hagyásának kikényszerítése. Abbanhagyás alatt a cselekmény megismétlésétől tartózkodást is kell érteni. Ideiglenes intézkedést el lehet rendelni már az 1. bekez­désben meghatározott cselekmény elkövetése előtt is, ha arra előkészületek történtek, vagy ha a kérelmező jogának bizto­sítása végett egyébként szükséges. (1. §.) A következőkben az eddigi 23.800/1924. I. M. rendelettől el­te rő, illetve azt kiegészítő rendelkezéseket ismertetjük. Ideiglenes intézkedés kérelmezésére joga van bármelyik versenytársnak, valamint a cselekmény által érintett szakma­beli érdekek előmozdítására hivatott hármely olyan belföldi gazdasági testületnek vagy szakegyesületnek, amelyet a ke­reskedelemügyi miniszter az 1933 : XVII. tc. 17. §-a alapján készült jegyzékbe fölvett. (2. §.) A bíróság belátása szerint állapítja meg, hogy van-e szük­ség ideiglenes intézkedésre, és ha van: milyen intézkedés szük­séges. Személyes szabadságától azonban az ideiglenes intézke­dés senkit sem foszthat meg. A bíróság, amikor ideiglenes intézkedésre irányuló kérelem fölött határoz, mérlegelje azt, hogy az intézkedésnek az elrendelése vagy a megtagadása okozhat-e nagyobb és nehezebben jóvátehető sérelmet. Ugyan­ezt mérlegelje akkor is, mikor az ideiglenes intézkedés tartal­mát határozza meg. Avégből, hogy az esetleges sérelmet köny­nyebben jóvá lehessen tenni, a kérelem teljesítését hiztosítók adásától is függővé teheti. Kimondhatja továbbá, hogy a ké­relmező ellenfele az ideiglenes intézkedést biztosíték adásával elháríthatja. A Tvt. 8. §-ában szabályozott jogok érvényesítése végett ideiglenes intézkedést elrendelni nem lehet. (3. §.) Az üzleti hirdetések korlátozásáról szóló törvény (Uht.) 12. §-ának második mondata és 18. §-a szerint ideiglenes intéz­kedést — akár a Tvt., akár az Üht. alapján — a Tvt. 44. §-ában meghatározott kamarai választott bíróságtól az eljá­rásra, hivatott tanács megalakulása előtt is lehet kérni, az erre vonatkozó eljárás szabályait az igazságügyminiszter a keres­kedelemügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg. Ezeket a rendelkezéseket a tisztességtelen versenyről szóló 1923 : V. törvénycikk alapján megalakítandó választott bírósá­gok szervezetéről és eljárásáról kiadott rendelet szabályozza. (5. §•) Ha az ideiglenes intézkedés foganatosítása végett ki­küldött rendelése szükséges: a végrehajtási eljárás szabályai irányadók abban a kérdésben, hogy mely bíróság foganato­sítsa az ideiglenes intézkedést. Sürgős szükség esetében az el­rendelő bíróság közvetlenül is küldhet kiküldöttet és tehet egyéb intézkedéseket saját hatóságának területén. Az ideiglenes intézkedést nem szabad foganatosítani, ha harminc napnál hosszabb határidő telt el attól a naptól szá­mítva, amelyen annak elrendelését a kérelmezővel közölték. (12. $.) Az ideiglenes intézkedést megtagadó végzés ellen felfolya­modásnak helye nincs (15. §.), az elrendelő végzés ellen egy­fokú felfolyamodásnak van helye.

Next

/
Thumbnails
Contents