Iparjogi szemle, 1933 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 5-6. szám - Az üzleti élet kinövései

IPARJOGI SZEMLE YY1/II évfolyam AAYIIi Jahrgang HAVI FOLYÓIRAT MONATSSCHRIFT GEWERBERECHTLICHE |933 ~ 5.6 sz RUNDSCHAU AZ IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Jáhrlicher Bezugspreis ÍSHRSVTIIÍTU'NG: DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR Kiadja: az Iparjogvédelmi Egyesület - Herausgegeben von: Vérein für Gewerblichen Rechtschutz, Budapest V., Alkotmány ucca 8. Az üzleti élet kinövései A megélhetés létfeltételeinek ellanyhulása, a lihegő versenykuzdelem a versenytársakat oly térre viszi, ahol léptennyomon beleütköznek az erkölcsi jogrendbe. Viszont azokat, akiket egy szigorú erkölcs parancsszava fenyeget, szigetek sorsára juttatja az élelmesség és ők már ott is visszaélést, fondorlatot látnak, ahol a tisztesség ellenében még határsértés nem történt. Ebbe a mozgalmas, kétségbeesett küzdelembe világítanak be a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Jury döntései. A folyamatban levő perek és panaszok hatalmas tömegét tárják fel a csak ez év első felében beiktatott ügyiratok, amelyekből néhány érdekesebbet az alábbiakban közlünk: A vevőfogadás, a vevő és alakalmazott csábítás ma a legaktuálisabb probléma. A fogyasztó eltűnt. A fogyasztó elkerüli az üzleteket, — megindul tehát a legelkeseredettebb küzdelem az üzleten kívül. A Jury erélyes fellépésének eredményeképpen ideig-óráig megszűnt a járókelőknek az uccán való megszólítása. Az üzlettulajdonos nyájas mosollyal az üzlet ajtaján belül hívogatja a gondokba merült vevőt. A vevőfogdosó ajtónállót az üzlettelenség azonban újból az üzlet ajtaja elé tereli. E kérdésben igen nehéz feladat előtt áll a Jury, amely a maga erejéből kíván rendet teremteni az üzleti élet, a létharc porondján és közbelépésével igyekszik megkímélni a nehéz viszonyok között küzdő kereskedelmet a hatósági beavatkozástól. Az üzleten belül ugyancsak féktelen versenyküzdelem dúl a vevők megnyeréseért. A figyelmességek határát meghaladó ajándékozások osztogatását a Jury erélyes fellépése, a Jurynek a bíróságok által is szankcionált döntései megszüntették. Megszűntek az ingyen ebédek, az ingyen utaztatások. A kínos tétlenség azonban a vevőcsábításoknak újabb és újabb reklámeszközeit veti a felszínre. Megjelentek a gyermekléggömbök, a yo-yók, a gyermekbabák, az ajándéknapok. E reklámeszközök ellen a Jury nem tett észrevét?lt eladdig, amíg azok az üzlet állandó reklámeszközeivé nem váltak, míg azok valóban csak mint figyelmességek, illetve reklámtárgyak szerepeltek. Az ajándékozásoknak, illetve figyelmességek osztogatásának reklámeszközeit, mint immár hatástalannak látszó vonzóerőt, nyomon követik a különböző szerencsejáték-tervek. A versenyvállalat betűket, képrészeket, kisebb értéktárgyakat rejteget az áruban. A vevőnek a betűkből, a képrészekből kell összeállítani egy nevet, vagy egy képet, hogy azután kisebb-nagyobb jutalomban részesüljön. Belekapcsolják az üzletbe a fiók-osztálysorsjátékot. A nagy sorsjátékkal párhuzamosan osztogatják a számokat és a nagyobb nyereménnyel kihúzott szám tulajdonosát ugyancsak értékes jutalomban részesítik. Jutalomban, avagy a vételár visszatérítésében részesül az a boldog vevő is, aki a versenyvállalat által egy előre meghatározott napon eszközli vásárlásait. Ezek a versenyeszközök is napok multán elgyengülnek, a vevő már nyomban követeli a vásárló figyelmességnek mind kézelfoghatóbb megnyilvánulását. A versenyvállalat most ingyen mozi, illetve színházjegyet ad annak, aki egy bizonyos összeg erejéig nála vásárol, majd végül mindenkinek, aki az ebédjét nála fogyasztja, vagy aki nála vásárol, már átnyújtja az ingyen mozijegyet. A vevőcsábításnak egy szinte a szerencsejátékkal kapcsolatos megnyilatkozását látjuk azokban a körlevelekben, amelyek az üzletbe belépő első 10 vevőnek lényeges árengedményt adnak, avagy minden tizedik vevőnek ingyen szolgáltatnak ki egy pár harisnyát,' a vevőt ingyen lefényképeztetik, megtérítik a villamosjegy árát, a háztartásban elhelyezhető értékes reklámtárgyakat adnak és végül áron alul adják az üzletkörön kívül eső árukat. A cipőkereskedő szinte ingyen adja a cipő színével egyező színű harisnyát, a textilkereskedő a cipőárukat, úgy, hogy lassanlassan eltűnik az üzlet tulajdonképpeni karaktere, mert a kirakatokat azok az áruk uralják, amelyek csaléteknek vannak szánva. A Jury tapintatos, finom kézzel belenyúlt a vevőcsábítások fentérintett reklámeszközeibe. Gyakran halljuk az ellenvetést, hogy a fogyasztó vásárlókedvének ébrentartását célzó, ezeket az inkább leleményes eszközöket nem szabad kifogásolni. A Jury azonban ezzel szemben annak a felfogásának ad kifejezést, hogy bár az ily vevőcsábítási eszközök a rendkívüli idők kétségbeesett reklámeszközei és igaz az is, hogy a normális idők ezeknek az eszközöknek az alkalmazását önként megszüntetik, mindazonáltal a Jurynek éppen ezekben a rendkívüli időkben fokozottabban kell őrködnie afölött, hogy a túlhajtások, a szertelen ígérgetések, az ajándékozásokban kifejtett túllicitálások és mind értékesebb előnynyújtások, amelyek való értéke egyébként teljesen ellenőrizhetlen, — meg ne rendítsék a vevőknek a tisztes kereskedelem árkalkulációjába vetett hitét. A napról-napra leromló üzleti életben azonban még ezek a túllicitálások sem vezettek a kívánt eredményre. A még oly kedvező árajánlat és az azzal kapcsolatos előnynyújtás sem hat a vevőre. Nem hisz az olcsóságban. A vevő az utána kétségbeesetten kapkodó eladótól 50—60 százalékos engedményt vár. Sajnos, a rendkívüli nehéz gazdasági viszonyok földre terítik a becsületes és tisztes eszközökkel dolgozó kereskedőt és iparost, aki azonban ezekben a nehéz óráiban sem tudja áruit valóban olcsó áron értékesíteni, mert megjelennek nyomban az álkiárusítók és az álüzletmegszűnéseket hirdető versenytársak, akik az üzlet megszűnésével folytatott gonosz játékaikkal nemcsak hogy lehetetlenné teszik a becsületes küzdelemben elesett versenytársak likvidálását, hanem az általános gazdasági csődöt a maguk javára és kizárólag csak a maguk javára igyekeznek értékesíteni. Igen nehéz feladat vár e téren a Juryre és bár a legerőteljesebb eszközöket veszi igénybe és a bíróságok is segítségére siettek, egyfelől kellő törvényes rendelkezés híjján, másfelől a lassú bírói jogszolgáltatás folytán, a végnélküli megszűnéseket hatályosan megakadályozni nem tudta. A lassú jogszolgáltatás már csak akkor lépett közbe és nyújtott segítséget, amidőn az álkiárusítók helyrehozhatlan károkat okoztak nem csupán szomszédos versenytársaiknak, hanem a főváros valamennyi kereskedőjének, — összezúzták és összetörték az árakat, a közönségnek a tisztes kereskedő árkalkulációjába, becsületes üzletvitelébe vetett hitét. A képviselőház által elfogadott törvénytől, amely a kamarák mellett működő választott bíróságok hatáskörét lényegesen kibővíti, a magyar kereskedelem- és iparosvilág gyökeres megoldásokat vár, amelyek lehetővé teszik az ily viszszaéléseknek órák alatt való megszüntetését. A kereskedőés iparoskörök nagy bizalommal tekintenek a kamarák mellett működő választott bíróságok gyors és hatályos közbelépése elé. Különösen az árrontás, az állandóan áron alul történő árusítások, a fixáraknak letörése és az áruk minőségének helytelen megjelölései azok a legaktuálisabb kérdések, amelyekkel űzött visszaélések megtorlása a legégetőbb feladatok közé tartozik. Kizárólag a gyors közbelépés ránthatja le az úgynevezett „olcsó Jánosok"-ról a leplet, akik ma különös becsben állnak a vevők előtt. A Jury e kérdés elbírálásánál különös súlyt helyez arra, hogy a nem szakértő vevő az áru minősége felől pontos tájékozódást nyerhessen. Az aktuális kérdéseket a J. döntéseiben ismertetjük.