Iparjogi szemle, 1933 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 5-6. szám - Az üzleti élet kinövései

IPARJOGI SZEMLE YY1/II évfolyam AAYIIi Jahrgang HAVI FOLYÓIRAT MONATSSCHRIFT GEWERBERECHTLICHE |933 ~ 5.6 sz RUNDSCHAU AZ IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Jáhrlicher Bezugspreis ÍSHRSVTIIÍTU'NG: DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR Kiadja: az Iparjogvédelmi Egyesület - Herausgegeben von: Vérein für Gewerblichen Rechtschutz, Budapest V., Alkotmány ucca 8. Az üzleti élet kinövései A megélhetés létfeltételeinek ellanyhulása, a lihegő ver­senykuzdelem a versenytársakat oly térre viszi, ahol lépten­nyomon beleütköznek az erkölcsi jogrendbe. Viszont azokat, akiket egy szigorú erkölcs parancsszava fenyeget, szigetek sorsára juttatja az élelmesség és ők már ott is visszaélést, fondorlatot látnak, ahol a tisztesség ellenében még határsér­tés nem történt. Ebbe a mozgalmas, kétségbeesett küzdelembe világíta­nak be a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellett mű­ködő Jury döntései. A folyamatban levő perek és panaszok hatalmas tömegét tárják fel a csak ez év első felében beikta­tott ügyiratok, amelyekből néhány érdekesebbet az aláb­biakban közlünk: A vevőfogadás, a vevő és alakalmazott csábítás ma a legaktuálisabb probléma. A fogyasztó eltűnt. A fogyasztó elkerüli az üzleteket, — megindul tehát a legelkeseredet­tebb küzdelem az üzleten kívül. A Jury erélyes fellépésének eredményeképpen ideig-óráig megszűnt a járókelőknek az uccán való megszólítása. Az üzlettulajdonos nyájas mosollyal az üzlet ajtaján belül hívogatja a gondokba merült vevőt. A vevőfogdosó ajtónállót az üzlettelenség azonban újból az üzlet ajtaja elé tereli. E kérdésben igen nehéz feladat előtt áll a Jury, amely a maga erejéből kíván rendet teremteni az üzleti élet, a létharc porondján és közbelépésével igyekszik megkímélni a nehéz viszonyok között küzdő kereskedelmet a hatósági beavatkozástól. Az üzleten belül ugyancsak féktelen versenyküzdelem dúl a vevők megnyeréseért. A figyelmességek határát meg­haladó ajándékozások osztogatását a Jury erélyes fellépése, a Jurynek a bíróságok által is szankcionált döntései meg­szüntették. Megszűntek az ingyen ebédek, az ingyen utaz­tatások. A kínos tétlenség azonban a vevőcsábításoknak újabb és újabb reklámeszközeit veti a felszínre. Megjelentek a gyermekléggömbök, a yo-yók, a gyermekbabák, az ajándék­napok. E reklámeszközök ellen a Jury nem tett észrevét?lt eladdig, amíg azok az üzlet állandó reklámeszközeivé nem váltak, míg azok valóban csak mint figyelmességek, illetve reklámtárgyak szerepeltek. Az ajándékozásoknak, illetve figyelmességek osztogatásának reklámeszközeit, mint immár hatástalannak látszó vonzóerőt, nyomon követik a különböző szerencsejáték-tervek. A versenyvállalat betűket, képrésze­ket, kisebb értéktárgyakat rejteget az áruban. A vevőnek a betűkből, a képrészekből kell összeállítani egy nevet, vagy egy képet, hogy azután kisebb-nagyobb jutalomban részesül­jön. Belekapcsolják az üzletbe a fiók-osztálysorsjátékot. A nagy sorsjátékkal párhuzamosan osztogatják a számokat és a nagyobb nyereménnyel kihúzott szám tulajdonosát ugyan­csak értékes jutalomban részesítik. Jutalomban, avagy a vé­telár visszatérítésében részesül az a boldog vevő is, aki a ver­senyvállalat által egy előre meghatározott napon eszközli vásárlásait. Ezek a versenyeszközök is napok multán elgyen­gülnek, a vevő már nyomban követeli a vásárló figyelmes­ségnek mind kézelfoghatóbb megnyilvánulását. A versenyvál­lalat most ingyen mozi, illetve színházjegyet ad annak, aki egy bizonyos összeg erejéig nála vásárol, majd végül minden­kinek, aki az ebédjét nála fogyasztja, vagy aki nála vásárol, már átnyújtja az ingyen mozijegyet. A vevőcsábításnak egy szinte a szerencsejátékkal kapcsolatos megnyilatkozását lát­juk azokban a körlevelekben, amelyek az üzletbe belépő első 10 vevőnek lényeges árengedményt adnak, avagy minden tize­dik vevőnek ingyen szolgáltatnak ki egy pár harisnyát,' a vevőt ingyen lefényképeztetik, megtérítik a villamosjegy árát, a háztartásban elhelyezhető értékes reklámtárgyakat adnak és végül áron alul adják az üzletkörön kívül eső árukat. A cipőkereskedő szinte ingyen adja a cipő színével egyező színű harisnyát, a textilkereskedő a cipőárukat, úgy, hogy lassan­lassan eltűnik az üzlet tulajdonképpeni karaktere, mert a kirakatokat azok az áruk uralják, amelyek csaléteknek van­nak szánva. A Jury tapintatos, finom kézzel belenyúlt a vevőcsábí­tások fentérintett reklámeszközeibe. Gyakran halljuk az ellen­vetést, hogy a fogyasztó vásárlókedvének ébrentartását célzó, ezeket az inkább leleményes eszközöket nem szabad kifogásolni. A Jury azonban ezzel szemben annak a felfogá­sának ad kifejezést, hogy bár az ily vevőcsábítási eszközök a rendkívüli idők kétségbeesett reklámeszközei és igaz az is, hogy a normális idők ezeknek az eszközöknek az alkalmazását önként megszüntetik, mindazonáltal a Jurynek éppen ezekben a rendkívüli időkben fokozottabban kell őrködnie afölött, hogy a túlhajtások, a szertelen ígérgetések, az ajándékozásokban kifejtett túllicitálások és mind értékesebb előnynyújtások, amelyek való értéke egyébként teljesen ellenőrizhetlen, — meg ne rendítsék a vevőknek a tisztes kereskedelem árkalku­lációjába vetett hitét. A napról-napra leromló üzleti életben azonban még ezek a túllicitálások sem vezettek a kívánt eredményre. A még oly kedvező árajánlat és az azzal kapcsolatos előnynyújtás sem hat a vevőre. Nem hisz az olcsóságban. A vevő az utána kétségbeesetten kapkodó eladótól 50—60 százalékos enged­ményt vár. Sajnos, a rendkívüli nehéz gazdasági viszonyok földre terítik a becsületes és tisztes eszközökkel dolgozó keres­kedőt és iparost, aki azonban ezekben a nehéz óráiban sem tudja áruit valóban olcsó áron értékesíteni, mert megjelen­nek nyomban az álkiárusítók és az álüzletmegszűnéseket hirdető versenytársak, akik az üzlet megszűnésével folytatott gonosz játékaikkal nemcsak hogy lehetetlenné teszik a becsü­letes küzdelemben elesett versenytársak likvidálását, hanem az általános gazdasági csődöt a maguk javára és kizárólag csak a maguk javára igyekeznek értékesíteni. Igen nehéz feladat vár e téren a Juryre és bár a leg­erőteljesebb eszközöket veszi igénybe és a bíróságok is segít­ségére siettek, egyfelől kellő törvényes rendelkezés híjján, másfelől a lassú bírói jogszolgáltatás folytán, a végnélküli megszűnéseket hatályosan megakadályozni nem tudta. A lassú jogszolgáltatás már csak akkor lépett közbe és nyújtott segít­séget, amidőn az álkiárusítók helyrehozhatlan károkat okoz­tak nem csupán szomszédos versenytársaiknak, hanem a fő­város valamennyi kereskedőjének, — összezúzták és össze­törték az árakat, a közönségnek a tisztes kereskedő árkalku­lációjába, becsületes üzletvitelébe vetett hitét. A képviselőház által elfogadott törvénytől, amely a ka­marák mellett működő választott bíróságok hatáskörét lénye­gesen kibővíti, a magyar kereskedelem- és iparosvilág gyö­keres megoldásokat vár, amelyek lehetővé teszik az ily visz­szaéléseknek órák alatt való megszüntetését. A kereskedő­és iparoskörök nagy bizalommal tekintenek a kamarák mel­lett működő választott bíróságok gyors és hatályos közbe­lépése elé. Különösen az árrontás, az állandóan áron alul tör­ténő árusítások, a fixáraknak letörése és az áruk minőségé­nek helytelen megjelölései azok a legaktuálisabb kérdések, amelyekkel űzött visszaélések megtorlása a legégetőbb felada­tok közé tartozik. Kizárólag a gyors közbelépés ránthatja le az úgynevezett „olcsó Jánosok"-ról a leplet, akik ma külö­nös becsben állnak a vevők előtt. A Jury e kérdés elbírálásánál különös súlyt helyez arra, hogy a nem szakértő vevő az áru minősége felől pontos tájé­kozódást nyerhessen. Az aktuális kérdéseket a J. döntéseiben ismertetjük.

Next

/
Thumbnails
Contents