Iparjogi szemle, 1933 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 3-4. szám - Védjegyügyi reformok

'l IPARJOGI SZEMLE Abbanhagyási igény megszűnése a per alatt. Az az alperes, aki az alkalmazottak cselekményeinek jogsértő voltát elismerte, azt megfelelően megtorolta, alkalmazottait előzőleg is állandóan kioktatja, tehát minden lehetőt megtett a hasonló esetek elkerülésére, az ismétlés veszélyét a lehetőség szerint kizárta. (Kúria P. IV. 274—1931.) Inarjogositvány hiánya. Az a körülmény, hogy valaki az ipari örvény megszabta előfeltételek nélkül folytat valamely ipart, maga után vonhat, iparrendészeti eljárást, de versenyjogi szempontból közömbös és magánjogi kárigényre nem ad jogos alapot. (Kúria P. IV. 2529—1932.) „Angol szabó" cégfelirat használata. Kizárólag készáruk eladásával foglalkozó ruhakereskedő nem használhat a valóságnak meg nem felelő oly cégfeliratot, üzletjelzőt vagy címkét és nem tehet közzé oly hirdetést, melyben magát ,,angol szabó"-nak, „férfiszabó"-nak jelzi, mert ezzel a szabóiparosok sérelmére a vevőközönség körében azt a téves hitet kelti, mintha nála a készruhákon kívül rendelésre készült ruha is beszerezhető volna. Hasonlókép megtévesztő az is, ha a ruhakereskedő cégfeliratában. vagy áruin, illetve hirdetésében az „angol szabóság" kitételt használja. (Kúria P. IV. 8621—1931.) „Teljes tulajdonjoggal" kitételét úgy kell értelmezni, hogy Z. E. a fordítás jogát arra az esetre is átruházta az L.K. cégre, ha a jogvédelem kiterjesztése következik be. Ennélfogva Magyarországnak a berni egyezményhez 1922-ben történt csatlakozása folytán beállott jogvédelem kiterjesztése nem Z. E. örökösei javára esik, hanem a L. R. cégre, illetve felperesre, mint jogutódra. (Kúria P. I. 3744—1931.) Reklámrajz felhasználása a társasviszony megszűnése után. Nem minősíthető szerzői jogbitorlásnak alperesnek az az eljárása, hogy oly ábrát, amely a Kúria álláspontja szerint nem tekinthető az 1921:LIV. tc. 67. §-ában szerzői jogilag védett műszaki műnek, a hirdetéseinél a társas viszony megszűnése után is egyideig alkalmazta. Alperes fenti cselekménye azonban a versenytörvény 7. §-ának első bekezdésébe ütközik, mivel alperes a társasviszony megszűnése után is alkalmazta hirdetéseiben a közös vállalat reklámrajzát, a szerződésből folyó abbanhagyási kötelezettségét tehát megsértette (üzleti vállalata körében oly rajzot használt, amely őt meg nem illette). — (Kúria P. IV- 2627—1931.) Fordítás jogának átruházása. A fordításhoz való jog egységes lévén, az egyik fordító, illetve örökösének átruházó nyilatkozata harmadik személyekkel szemben elegendő. (Kúria P. I. 1112—1932.) „Retorta faszén." Alperes azáltal, hogy „Retorta faszén'' címkéjű csomagokban retorta és bogsa faszenet keverten hozott forgalomba, áruja kelendőségének fokozására a valóságnak meg nem felelő adatot híresztelt, amely az áru zárt csomagolása folvtán alkalmas volt a vevőközönség megtévesztésére (Kúria P. IV. 5838—1930.) Nem minden üzleti érdek olyan, amely a törvény alapelveivel összeegyeztethető. A magyar ipart vélik egyesek támogatni azzal, hogy az idegen, a külföldi áru általánosan ismert csomagolásait szolgailag utánozzák. A választottbíróság jogos üzleti érdek (erkölcsi jogalap) híján, megtagadja az utánzóktól a jogvédelmet. A vb. megállapítja, hogy nem minden üzleti érdek olyan, amely a törvény alapelveivel összeegyeztethető. Az az üzleti érdek, amelynek kielégítése maga is a tisztességtelen verseny fogalmát kimeríti, nem tekinthető olyannak, amely a versenytárs kereseti jogát megalapozza. Tehát az üzleti érdek fogalmát, mely törvényéé védelmet igényelhet, azzal a megszorító magyarázattal kell érteni, hogy az csak jogos üzleti érdek lehet. (Vb. 1932.) Versenytársi minőség megszűnése a per során. A kir. tvszék megállapítása szerint a felperes az iparigazolvány alapján gyakorolt iparát a tisztességtelen verseny abbahagyása iránt indított per során megszüntette és egyéni cége is megszűnt. Ennélfogva a keresetét el kellett utasítani, mert megszűnt versenytársi minősége, vagyis az az érdekeltsége, amely a versenytársai által elkövetett cselekmények abbahagyásához fűződött. (Bp. Tvszék 13. P. 30952—1932.) Hírlapi közzététel mellőzése. A felperesnek az ítélet hírlapi közzététele iránti kérelmét a kir. ítélőtábla elutasította, mert egy kisebb közösségben elkövetett cselekménnyel nem áll arányban a nagy költséggel és megbélyegzéssel járó hírlapi közzététel. (Bp. Tábla P. VII. 4079—932.) A reklámtúlzás is tisztességtelen verseny, ha alkalmas megtévesztésre. A nélkülözhetetlen reklám nem kerülheti el a hangzatos jelszavakat, a szuggesztív erejű jelzőkot, amelyek a hirdetett áru tulajdonságainak fokozásával rendszerint a túlzás határán mozognak. Ez a túlzás csak akkor ütközik a tisztességtelen verseny 2. §-ába, ha az akár a hirdetett áru valóságos tulajdonságait illetően, akár a vcrseuyárura nézve megtévesztésre alkalmas. A konkrét esetben a hirdetésnek az az állítása, hogy az alperes áruja ,;biztos szer", a közönség megtévesztésére nem alkalmas nyilvánvaló túlzás. Ellenben az az állítás, hogy az alperes áruja „egyetlen biztos szer", nemcsak a közönség megtévesztésére alkalmas, hanem egyúttal a más hasonló értékű versenyáruk nyilvánvaló lekicsinylésével a versenytársak jogvédte érdekeit is sérti, s így a versenytörvény 2. &-ába ütközik. (Vb. 5147—1932.) Az üzlet megszűnésének a hirdetése nem terjeszthető ki a felmondási egész időre. A tisztes kereskedői felfogás szerint az üzletfelosztás hirdetése, mely a közönséget az előnyös alkalmi vétel gondolatával bírja vásárlásra, csak annyi ideig tarthat, amennyi idő az eset összes körülményeinek figyelembe vételével elegendő lehet arra, hogy az áruraktár az adott viszonyok közt elérhető mértékben kiárusíttassék. (Vb. 14.614—1932.) Az összetéveszthetőséget az összbenyomás alapján kell elbírálni. Bár ;i szembenálló védjegyekben szereplő árunevek között az összetévesztés lehetősége nem áll fenn, mindazonáltal az a tény, hogy az alperes a színek végtelen változatából pontosan felperes színeit választotta és pedig azonos elrendezésben, arra mutat, hogy alperest védjegyének összeállításánál a felperes általánosan ismert védjegyének utánzása vezette és pedig oly messzemenően, hogy a"két védjegy közötti hasonlóság — az eltérések ellenére — az összebenyomás teljes azonossága folytán fennforog. (Ker. Min. 423—1932.) Ábrásvédjegy és szóvédjegy összetéveszthetősége. A horgony ábráját feltüntető védjegy és az ,,Anker" szóvédjegy védjeg-yjogi szempontból teljesen azonos elbírálás alá esik, mert mindkét védjegy ugyannak a jelvénynek (a horgonynak) ugyanazon fogalmi megjelölése, vagyis úgy az ábra, mint a szó a közönséges vevőben ugyanazt a fogalmat rögzíti meg. (Ker. Min. 482—1932.) Eredeti elsőbbség megszállt területi bejegyzés alapján. A trianoni békeszerződés 247. cikke az elszakított területek lakói részére állampolgárságukra való tekintet nélkül fenntartotta mindazon ipari tulajdonjogokat, amelyeket Magyarországon az elszakítás idejében a magyar törvények biztosítottak. Amidőn tehát felperes kassai cég az őt megillető és eredetileg a kassai kereskedelmi és iparkamaránál 1906. XI. 3-án belajstromozott ábrás védjegyét 1924. VIII. 16-án a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál eredeti elsőbbséggel belajstromoztatta, amivel nem tett mást, mint a békeszerződés 247. cikkéhen biztosított jogát érvényesítette. (Ker. Min. 624—1932.) Tartály és csomagolás hasonlósága. A csomagolás hasonlósága fokozza az oly védjegyek összetévesztésének lehetőségét, amelyeket a közönséges vevő amúgy is csak különös figyelem mellett tud egymástól megkülönböztetni. Ez a köznapi életben általánosan elterjedt és használt áruról van szó, a hasonlóság elbírálásánál a legegyszerűbb vevő felfogását kell szem előtt tartani. (Ker. Min. 423—1932.) A védjegy törlése iránt indított keresetnek nincs törvényes alapja, ha a felperesi védjegy törlése jogerős határozattal már előzőleg el lett rendelve. (Ker. Min. 639—1932.) A versenytárs munkájának felülbírálása. Alperesek a felperes által végzett városi közmunka felülvizsgálására a főváros előzetes engedélye és értesítése nélkül saját maguknak, mint szakértői bizottságnak a kiküldetését eszközölték ki az ipartestületnél, mégpedig akként, hogy elhallgatták, hogy milyen munka megvizsgálásáról lesz szó és hogy a szakértői szemle megtartására az illetékes városi hatóságtól nincs felhatalmazásuk. Majd a szemle eredményét az ipartestület megkerülésével a fővárossal közölték, úgy tüntetve fel a dolgot, mintha egy szabályszerűen kiküldött bizottság hivatalos jelentéséről lenne szó. A törvényszék álláspontja szerint a versenytárs munkájának az ő hozzájárulása nélkül, kerülő úton történt felülvizsgálása az üzleti tisztességbe ütközik, különösen akkor, ha^ennek a szakértői vizsgálatnak a célja: a vizsgálat eredményének a versenytárs rovására, üzleti pozíciójának gyengítésére leendő felhasználása. (Bp. Tvszék 13. P. 51.319— 1931.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. FAZEKAS OSZKÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: V., Mária Valéria-utea 12. Telefon: 82—4—35. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása Nyomdaigazgató: Wózner I.