Iparjogi szemle, 1933 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 2. szám - A tisztességtelen verseny leküzdésére alakult Nemzetközi Liga berlini kongresszusa

IPARJOGI SZEMLE YYVII évfo|)'am A A Vili Jahrgang HAVI FOLYÓIRAT MONATSSCHRIFT GEWERBERECHTLICHE RUNDSCHAU AZ IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE 1933 február Nr. 2. sz. Tagsági járulékként Ifi Jáhrlicher Bezugspreis IU p SZERKESZTIK: SCHRIFTLEITUNG: DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR Kiadja: az Iparjogvédelmi Egyesület Herausgegeben von : Vérein für Gewerblichen Rechtschutz, Budapest V.. Alkotmány ucca 8. A tisztességtelen verseny leküzdésére alakult Nemzetközi Liga berlini kongresszusa A „Tisztességtelen verseny Leküzdésére alakult Nemzetközi Liga" ez év március havában Berlinben nemzetközi kongresszust tart. A kongresszus munkaprogramja a tisztességtelen versennyel kapcsolatos legaktuálisabb kérdéseket öleli föl. Főfeladatát az Európaszerte mindinkább elharapózó tisztességtelen versenycselekmények és üzleti visszaélések elleni egységes nemzetközi front kialakításában látja. A Liga magyarországi csoportja a maga részéről is mind elméleti, mind gyakorlati útmutatásokkal igyekszik a Liga közérdekű törekvéseit hathatósan alátámasztani, azok megvalósítását lehetővé tenni és javaslataiban igyekezett az aktuális kérdéseket a magyar gazdasági élet szemüvegén át helyes megvilágításba helyezni. A Liga magyarországi csoportjának javaslatai, amelyeket dr. Meszlényi Artúr egyetemi tanár, dr. Urbach Lajos ügyvéd, dr. Fazekas Oszkár ügyvéd, dr. Keleti Kornél vezérigazgató, dr. Bányász Jenő kamarai titkár és dr. Beck Salamon ügyvéd szerkesztettek, részletesen ismertetik a magyar csoport állásfoglalását az egyes verseny és védjegyjogi kérdésekben. I. Dr. Meszlényi Artúr egyetemi tanár a „Versenytárs" fogalmának helyes értelmezését tárgyazó előterjesztésében ama felfogásának ad kifejezést, hogy bárki, — akár közintézmény is — mihelyt oly gazdasági tevékenységet folytat, amely berendezésénél, külső fellépésénél fogva alkalmas arra, hogy más vállalat fogyasztóközönségét elvonja: belépett az üzleti versenybe és alá van vetve a verseny tisztességét oltalmazó szabályoknak. Szerinte kizárólag e felfogás biztosíthatja a gazdasági élet egész területén, az üzleti tisztesség és a jóerkölcs érvényesülését, s csak ez óvhatja meg a tisztességes, komoly akvizitív munka számára annak jól megérdemelt gyümölcseit. Éppen ezen oknál fogva közömbös, vájjon a versenyző tevékenységét haszon elérése céljából, vagy önzetlenül folytatja. II. Előadó, dr. Meszlény Artúr egy másik előterjesztésében a „jóhiszemű alperes védelmét" célzó javaslatot tesz. A javaslat szerint, ha a rendes bíróság úgy találja, hogy a keresetben előadott panasz jelentéktelen sérelemre vonatkozik, vagy ha valószínű, hogy a keresetindítás csak bosszantás, vagy a felperes javára szolgáló reklám céljából történt, vagy ha az alperes igazolja, hogy a sérelem beugratás eredménye: úgy a rendes bíróság az eljárást hatáskör hiánya okából hivatalból is megszüntetheti és a netán fennforogni látszó csekélyebb rendellenesség fegyelmi úton való megtorlása végett az ügyet átteheti az illetékes kereskedelmi és iparkamarához. III. Dr. Fazekas Oszkár ügyvéd a „Verwirkungstheorie" mind általánosabb elterjedéséből és az ezzel kapcsolatos, a tisztességtelen verseny tényálladékai elemeinek objektiválására irányuló törekvésekből származó visszás helyzetekre hívta fel előterjesztésében a Liga figyelmét. Felfogása szerint rosszhiszeműen jogok nem szerezhetők, és a formailag jogosított csak akkor kénytelen jogainak csorbítását eltűrni, ha a jogszerző jogsértő eljárásáról tudomással bírt, vagy legalább is tudomással bírhatott volna. A márkatulajdonostól nem lehet megkövetelni, úgymond, azt, hogy költséges ellenőrző szervezeteket építsen ki, mivel az ily szervezet kiépítésével járó költségek oly hatalmasak, hogy azok a legtöbb vállalatnál a termelés rentabilitásának elvesztését vonnák maguk után. IV. Dr. Urbach Lajos ügyvéd az „árrontás"-ró\ írt előterjesztésében arra a megállapításra jut, hogy az „olcsó vásár" és az „előnyös vásár" fogalmai nem mindig fedik egymást. Az áron aluli, vagy akár csak a beszerzési áron való árusítás ellenkezik az üzlet fogalmával, és az ily árusítást folytató kereskedő igyekszik mindenkor az ily árusításból eredő kárát másra áthárítani. Az ily üzleti magatartás alkalmas arra, hogy a vevőközönségben a kereskedői tisztességbe vetett hitet megingassa, miért is az ily magatartás ellen minden eszközzel fel kell venni a harcot. Az ár"édelem, úgymond, nem fajulhat árdiktatúrává, mivel a versenyképességben megtalálhatjuk azt az ártényezőt, amely megszabja az áru árának felső határát. V. Dr. Keleti Kornél vezérigazgató nyomtatásban megjelent, magyar, német és angol nyelvű előadásában a Juryk és Választottbíróságok intézményére hívja fel a Liga és a Liga tagjainak figyelmét. Hangsúlyozza, hogy egyedül az üzleti tisztesség alapján álló iparos és kereskedő hivatott annak elbírálására, hogy mely üzleti magatartás ütközik az üzleti tisztességbe. Ismerteti a Jury és Választottbíróságok szervezetét és a kereskedő és iparos közfelfogást kifejezésre juttató eredményes működését, amelynek legkiválóbb eredményét annak nevelő hatásában és az üzleti erkölcsi erők fentartásában látja. VI. Dr. Bányász Jenő kereskedelmi és iparkamarai titkár, az ajándékozás kérdésében tett előterjesztést. Az ajándékozásban rejlő megtévesztési lehetőségekre való tekintettel, elvben az ajándékozás ellen foglal állást. Javaslata szerint, az, aki bármily oknál fogva áruját olcsóbban árusíthatja, az árakat szállítsa le és ne törekedjék ajándékok nyújtásával a vevőt az áru valódi értékéről alkotott ítéletében megtéveszteni. VII. A kiárusítások kérdésében dr. Bányász Jenő előadó ama meggyőződésének ad kifejezést, hogy egyedül a kereskedő- és iparosvilág autonóm szervei, a kereskedelmi és iparkamarák hivatottak, a rendelkezésükre bocsátott törvényes eszközök, igénybevételével, a saját portájukon rendet teremteni. A kiárusításokkal és általában a tömeges és gyors vásárlásra ingerlő vásárok hirdetésével űzött visszaélések elleni hathatós és gyors jogsegély lehetővé tétele céljából előadó hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a kereskedelmi és iparkamarák mellett felállítandó választott- vagy szakbíróságok bíró elnökei ruháztassanak fel azon joggal, hogy az érdekképviseletek kérelmére a helyszínen megjelenve nyomban ideiglenes intézkedéseket foganatosíthassanak. Dr. Beck Salamon ügyvéd a „munkaadó felelősségéről" írt előterjesztésében ismerteti a vonatkozó magyar joggyakorlatot. Ama felfogásának ad kifejezést, hogy a munkaadó az üzleti alkalmazottnak a Tvt. rendelkezéseibe ütköző cselekményei abbanhagyásáról gondoskodni tartozik az esetben is, ha az üzlettulajdonost a cselekmény elkövetésénél mulasztás nem terheli. A tiltott cselekmény minden körülmények között abbanhagyandó. Mind a kereskedő és ipai-osvilág, mind a jogász körök a legnagyobb érdeklődéssel tekintenek a Liga kongresszusa elé, mivel e kongresszustól — illetve az e kongresszus nyomán kialakuló egységes nemzetközi fronttól — várják a tisztességes kereskedelem és ipar hathatósabb védelmét, a nemzetközi kereskedelem és ipar egészséges és egységes fejlődését. Az üzleti hirdetések korlátozása és a tisztességtelen versenyről szóló T923 : V. tc. módosítása tárgyában készült törvényjavaslatot a képviselőház 1933. évi február hó 8-iki ülésében úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. A törvénytervezet rendszere szerint általában tilos árukat a rendes üzleti forgalmon kívül eső eredetűeknek („csődtömegből", „zálogházból kiváltott", stb.), avagy valamely