Iparjogi szemle, 1933 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 2. szám - A tisztességtelen verseny leküzdésére alakult Nemzetközi Liga berlini kongresszusa

IPARJOGI SZEMLE alkalomszerű árusítási lehetőségek hirdetésével („üzletmegszűnés", „üzletáthelyezés", stb.) árusítani. Az alkalomszerű árusítás tekintetében a tervezet több kivételt tesz. Nevezetesen kiveszi a tilalom alól a) azokat a kiárusításokat, amfrlyekről külön jogszabály rendelkezik, illetve, amelyek hatósági intézkedések alapján fogan atosítandók, (csőd, kényszerfelszámolás, árverés, stb., (1. §.); b) kiveszi e tilalom alól az iparhatósági jogerős engedély alapján (2., 7. §§.) lebonyolítandó egyéni kiárusításokat (végeladás, felszámolás, .stb.); c) a kamarák által meghatározott időben minden évben legfeljebb két ízben tizenöt-tizenöt napra terjedő évadvégi és leltári kiárusításokat és d) végül a karácsony és húsvét első napját közvetlenül megelőző 14 napon át a szokásos alkalmi árusításokat. A tervezet végül kiegészíti, illetve tökéletesíti a Tvt. rendelkezéseit, nevezetesen: a) kiterjeszti a kamarák mellett működő választottbíróságok hatáskörét azzal, hogy e „külön bíróságok", a perben eljárásra hivatott tanács megalakulása előtt, az igazságügyminiszter által a választottbíróságok elnökei közül kijelölt ítélőbíró útján előzetes intézkedéseket foganatosíthatnak (12., 18. §§.) ; b) a rosszhiszemű, tömeges perlekedések meggátlására, illetve korlátozása végett pedig akként rendelkezik, hogy az utóbb fellépő versenytársak, szakegyesületek keresetét a bíróság elutasíthatja, ha nincsen valószínűsítve, hogy a korábbi per ellenére, jogos érdeke az új per lebonyolítása (19. §.); c) a versenytárs hírneve megrontását vétségnek minősíti és 3 évig terjedhető fogházzal bünteti (20. §.); d) kizárólag a kamarák véleménye szerint komoly működést kifejtő gazdasági testületeknek és szakegyesületeknek ad perben való fellépési jogot (17. §.); e) végül gondoskodik arról, hogy a kamarák a peres eljárásról hivatalból értesíttessenek (20. §.). Az érdekeltség szívesen fogadja a törvényt. Egyértelműen hálás köszönettel és elismeréssel adózik a törvény kiváló szaktudású és a kereskedő és iparos érdekeket mindenkor megértéssel és szeretettel felkaroló és támogató illusztris szerkesztőjének: Hallá Aurél dr. keresk. min. tanácsosnak. — E kitűnő törvénytől azonban komoly eredményeket kizárólag a kamarák és az iparhatóságok egyetértő együttműködésétől vár. Joggyakorlatok A volt alkalmaztatás helyére történő utalás, üzletnyitás, avagy helyváltoztatás esetében rendszerint az üzletnyitás, illetve helyváltoztatás idejét követő 1—3 hónapra terjedhet. Ez időn túl még a volt vállalat tulajdonosának a beleegyezése esetében sem terjedhet. Cégszövegben, telefonkönyvben ily utalások fel nem vehetők, hirdetésben és üzleti levelekben pedig olyképpen tüntetendők fel, hogy nz olvasó az üzleti viszony tekintetében az első szempillantásra kellő tájékozódást nyerhessen. Minden esetben azonban az utalás vezérszóként a körlevelet, értesítést uraló grafikai megjelenésben nem alkalmazható. Előtérbe állítandó a körlevelet küldő neve, míg a volt cégre, alkalmaztatásra utaló adat háttérbe kell, hogy szoruljon. Ugyanez a felfogás mérvadó a megszűnt cégekre történő utalásoknál. (.1. 6996/1932. 1V.J A versenytársak iírainak letörése. Egymagában valamely árunak versenyző célzattal másoknál olcsóbban, sőt akár beszerzési áron aluli árusítása nem ütközik a versenytörvény rendelkezéseibe, s ez alapon kártérítési felelősség sem állapítható meg, kivéve, ha a versenyzés módja kétségtelenné teszi, hogy az olcsó árusítás minden saját jogos gazdasági érdek nélkül, kizárólag a versenytárs szándékos megkárosítása, tönkretétele végett, teliát a jogszerű és tisztességes verseny keretein kívül eső módon és célból történik. A kártérítési felelősség csak akkor állapítható meg, ha valaki a versenytársak tönkretétele céljából oly alacsony árakat szab, hogy azokkal józan gazdasigi felfogás szerint általában lehetetlen az üzlet folytatását megbénító veszteségek nélkül versenyezni. Ha azonban ez alacsony árak mellett valami haszon még elérhető és az árleszállítás eredménye csupán az, hogy a versenytársak sem tarthatták fenn a magas árakat, akkor nem lehet szó károkozásra alkalmas tisztességtelen versenyzésről. (Kúria P. IV. 2529—1932.) Idegen vállalatok üzleti munkájába való bekapcsolódás. Alperesi vállalat igazgatója azt a bizalmas utasítást adta egyik munkásának, hogy figyelje meg, milyen csomagokat hoznak ki a felperes raktárából és a csomagszállítót nyomon követve állapítsa meg, hogy a szállítás hova, kinek részére történik. A Kúria helyt adott felperes keresetének, mivel «alpereg eljárása kétségkívül túlterjed a köz- vagy jogos magánérdek megóvásához szükséges intézkedés keretén* — — — — «nyilván arra is irányul, hogy a versenytárs vevőkörének álúton való megismerését az alperes a saját üzleti céljaira hasznosítsa.* — — Az üzleti jóerkölcsökbe ütköző eljárás ekkénti minősítésének nem előfeltétele, hogy az közvetlen és kimutatható eredménnyel is járt légyen. (Kúria, P. IV. 5481/1932.) Felelősség az alkalmazottak cselekményeiért. A Kúria gyakorlata értelmében a vállalat tulajdonosa (birtokosa) az alkalmazottnak a versenytörvénybe ütköző cselekményeiért nemcsak vagyoni felelősséggel tartozik, hanem gondoskodni köteles arról is, hogy alkalmazottai a tiltott cselekményeket hagyják abba. A tulajdonos ettől a kötelezettségétől, illetve az abhanhagyásért való felelősségtől nem szabadulhat arra való hivatkozással, hogy az alkalmazottak megválasztásánál, a felügyeletnél és utasítás adásánál a kellő gondosságot kifejtette, mert a tiltott cselekmény abbanhagyandó akkor is, ha akár az azt elkövető alkalmazottat, akár az üzlettulajdonost vétkesség nem terheli. (Kúria, P. IV. 274—1931.) A kvalifikált használatnak időbeli korlátja nincsen, mert a használatbavett árujegy a forgalomban bármily rövid idő alatt — pár nap alatt is — ismertté válhat. Sőt a Tvt. oltalmát megalapító tényleges viszonyoknak nem is kell teljesen kialaluilniok, ha bekövetkezésük minden valószínűség szerint várható, elegendő tehát az, ha a kérdéses árujegy használatának szándéka nyilvánvaló lett. A forgalom általános megjelölésénél fogva tehát mindazoknak a forgalmi köröknek és tényezőknek a felfogása figyelembe jön, amelyek a kérdéses áru előállítása és adásvétele körében a gazdasági piacon érdekelvo vannak. Az sem szükséges, hogy a Tvt. 9. §-ában megjelölt felismerés általános legyen, hanem ahhoz a forgalmi körök egy nem teljesen jelentéktelen — részének felismerése elégséges. (Kúria, P. IV. 258—1932.) Vevőfogdosás. A Tvt. 1. §-ába ütköző cselekmérny abbanhagyására az alperest, mint főnököt köteleziii kel], még abban az esetben is, ha a pannszolt eljárásra az alkalmazottakat nem is utasította és ha aiTól egy általán nem is tudott volna, ami azonban a panaszolt, eljárásnak éveken át történt ismétlése folytán fel nem tehető, mert rendes ellenőrzés gyakorlása esetén az alperesnek nyilvánvalóan módja lett volna az alkalmazottainak kifogásolt eljárását felismerni és meggátolni, részéről tehát legalább is a tudatos elnézés fennforog. (Kúria. P. IV. 8487—1930.) Versenytilalmi kikötés. Bár a/. 1884 : XVII. t.-c. 1. §-a és az 1922 : XII. tc. 2. §-a a törvényben meghatározott feltételek és korlátok között az iparágnak bárhol való önálló gyakorlását általános szabályként állítja fel, mégis a szerződési szabadság elvéből kifolyólag a munkaadó üzleti érdekeit az alkalmazottjával, illetőleg a versenytárssal szemben megvédeni jogosult és alkalmazottját eltilthatja attól, hogy a szolgálati szerződés tényleges megszűnése dacára a határozott időre szóló szolgálati szerződés tartama alatt az ő üzletköréhez hasonló üzletet folytasson. (Kúria, P. II. 876—1930.) — Peres felek írásos szerződésükben részletesen és tüzetesen szabályozták, hogy mik a következményei az egymásközti versenytilalom megszegésének. Ezek között kártérítés említve nincsen. A Kúria felperes kártérítés iránti keresetét elutasítja, mert az indokolás szerint helyesen lehetett arra következtetni, hogy — adott esetben — a feleknek ügyleti akarata az volt, hogy egyéb (a szerződésben nem említett) következmény, így kártérítés ne legyen érvényesíthető. (Kúria, P. IV. 7806/1930.) Versenytilalmi kikötés időbeli hatálya. Alperes S... községben lévő gyárát azzal adta el felperesnek, hogy míg felpereseknek ugyanazon községben hasonló árut előállító gyáruk lesz, alperes ugyanilyen gyárat ott nem rendezhet be. Felperesek a szóban lévő áruk gyártásától való eltiltás és kártérít.'s iránt beperelték alperest, aki azzal védekezik, hogy ez •A kikötés — tekintettel arra, hogy az iparszabadság elvébe ütközik — érvénytelen. A Kúria a kereseti kérelmet elutasította, a kártérítés mérvét pedig annak figyelembevételével állapította meg, hogy a versenytilalmi kikötés csupán 3 évre szólhat. (Kúria, P. IV. 5623 1932.) Versenytárs. Az a körülmény, hogy megbízások hiányában valamely ipar gyakorlása esetleg időlegesen szünetel, egyáltalában nem vonja maga után egyúttal a versenytársi minőség megszűntét is. (K. P. IV. 2430—1932.) Felelős szerkesztő és kiadó: dr. Fazekas Oszkár. Szerkesztőség; V., Alkotmány ucca 8., III. em. Aut. 264—03. Kiadóhivatal: VII., Erzsébet körút 5., I. em. Telefon: József 462—99. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása Nyomdaigazgató: Wózner I.