Iparjogi szemle, 1932 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 3. szám - Komoly gazdasági célt nem szolgáló per a joggal való visszaélés fogalma alá esik

2 IPARJOGI SZEMLE 8. szám. nem nyert kellő méltánylást. A védjegytörlési perekben azonban a kereskedelemügyi miniszter úr már érvényt szerzett e felfogásnak, amidőn egy konkrét peres ügyben a perköltségeket immár ismételten kölcsönösen megszüntette azzal az indokolással, hogy felperes az alperest védjegyének törlésére a kereset beadása előtt »az általános kereskedelmi felfogással szemben* nem szólította fel, alperes pedig a kereset kézhezvétele után a védjegy törlése iránt a szükséges lépéseket megtette. Csak 14 napig«, »Csak rövid ideig«, »Leszállított olcsó árak« és >Ezen üzlet megszünikt reklámközlések együttesen nem tekinthetők semmitmondó hangzatos jelzőknek. A Jury, úgyszintén a választott bíróságok is ismételten arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a reklámközléseknek minden tekintetben fedniök kell a valóságot. Amennyiben tehát a 14 napig hirdetett vásár huzamosabb időn át tart, továbbá a régi árak helyett azok áthúzásával feltűnést keltő olcsó árak megtévesztő adatokat tartalmaznak, úgy az ily reklámeszközök igénybevétele: tisztességtelen. A kir. ítélőtábla 11.372/1931. számú ítéletével azonos álláspontot foglalt el. A tábla egyfelől kifogásolja az ily reklámszövegeket megtévesztő voltuk miatt, másfelől pedig, mert az ily reklámközlések valóságuk dacára is, a szokásos figyelem mellett a valóságnak meg nem felelő értelmet jelentő megtévesztő adatoknak tekinthetők. Megállapítja továbbá a tábla, hogy a fentidézett reklámközlések a kelendőség fokozására is alkalmasak. (923 :V. 2. §) *) Hírnév- és hitelrontás. A versenytársak vállalataival kapcsolatban tett hírnévrontó kifejezések, amennyiben azok olyképpen történtek, hogy arról sértett azonnal tudomást szerezhetett és szerzett is, továbbá az ily kijelentések egyensúlyozására a lépéseket nyomban megtehette, nagyobb, akár vagyoni, akár nem vagyoni kárt a versenytársának nem okozott. Ily esetben az ítélet hírlapi közzétele is mellőzendő. Nagyon természetes, hogy e körülmény az abbanhagyásra irányuló kérelmet nem érinti. (ítélőtábla 10.530/931.) *) Az üzleti telep fogalma. A budapesti kir. ítélőtábla a választott bírósági ítéletet felfolyamodással megtámadó alperest azzal a panaszával, hogy üzleti teleppel a kamara székhelyén nem bír, elutasította. A budapesti kir. ítélőtábla megállapítja, hogy az oly vállalatok, amelyek az általuk forgalomba hozandó áruk hasznavehetőségét az árucikk közvetlen bemutatásával igazolják, vagyis a vásárlóközönséggel közvetlen kapcsolatot tartanak fenn, oly üzleti tevékenységet fejtenek ki, amely az üzleti telep fogalmát minden tekintetben fedi. Az ily üzleti lerakatok tehát üzleti telep jellegével bírnak és üzleti magatartásuk elbírálására annak a kamarának választott bírósága illetékes, amelynek kerületében a telep van. A tanuk kihallgatásának mellőzése még nem ad okot a választott bírósági ítélet megtámadására. A budapesti kir. ítélőtábla alperes felfolyamodási kérelmét elutasítja, mivel valamely bizonyítási indítványnak az ítéletben egyébként tüzetesen megindokolt mellőzése, nem tartozik a felfolyamodási okok közé. (ítélőtábla 12.098/931.) »Gazda kenyér« és »G-féle gazdaasszony kenyér« elnevezések egymással össztéveszthetők. A kir. Kúria a Jury véleményével és az elsőfokú bíróságok ítéletével egyezően, a szembenálló árumegnevezések hasonlóságát megállapítja és nem ad helyt ama védekezésnek, hogy a »Gazda« név kenyéráruk megnevezésével kapcsolatban árunév jelleggel bír. (Kúria 5214/931.) Korábbi árujegyhasználat alapján sértett a versenytörvény alapján is felléphet. A Kúria, a Jury és választott bíróságok által is elfoglalt álláspontot újból és hangsúlyozottan magáévá teszi, mivel így szól az ítélet: amidőn a versenytörvény az üzleti tisztesség és általában a jó erkölcs követelményeit irányadó szabályként elfogadta a kereskedelmi forgalomra szánt készítményeknek más hasonló készítményektől való megkülönböztetését, a védjegyek oltalmáról szóló jogszabályokban megállapított alaki védelmi körön túlterjedően biztosította. (Kúria 5214/931.) A védjegyes áruk fix árának védelme divatcikkeknél. Felperes egy közismert jelzésű fürdőruhát hoz^ forgalomba, amelyek előadása szerint egy meghatározott fix árban árusíttatnak. Az alperesi védekezés arra szorítkozott, hogy a viszintelárusítói ár tartása a kérdéses áruknál egy idényen túl kötelező azért nem lehet, mert azoknak anyaga romlik és külseje a divatváltozásoknak van alávetve. A bíróság szakértő tanuk vallomásának a meghallgatását rendelte el. A tanúvallomások szerint a kérdéses cikknél a divatszíneknek és a kivágás, vagyis a forma mélységének olyan mértékű változására utalnak, amelyek szerintök indokolttá tehették alperesnek azt a megállapítását, hogy ezek az áruk lényeges árcsökkentés nélkül el nem adhatók. A bíróság megállapítása szerint alperes azzal, hogy a divatj-átmult árut felAz Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat peresnek a második idényben visszakínálta, eleget tett annak, amit az ily természetű áruk fix árának fenntarthatása érdekében tőle elvárni lehetett. (Vb. 13.908/931.) A védjegylajstromozásnak nem eló'feltétele, hogy a fél, akinek javára a lajstromozás történik, iparigazolvánnyal vagy iparengedéllyel rendelkezzék. A Jury nézete szerint az iparengedély az iparrendészet körébe tartozó közigazgatási kérdés, amely a védjegyoltalom megszerzése szempontjából jelentőségnélküli. Mindenki, aki áru előállításával vagy forgalomba hozatalával foglalkozik, védjegyet lajstromozhat. Vállalat e felfogás szerint akkor is az, ha az illető vállalat még az iparengedélyt vagy iparigazolványt meg nem szerezte, azonban áru előállításával, illetve forgalomba hozatalával üzletszerűen foglalkozik. (J. 5161/931.) Szóvédjegy kreálása semminemű védjegyjogot nem teremt. A védjegyjog a lajstromozás útján szerezhető és bár a lajstromozás védjegyjogot valóságosan csak akkor ad, ha a lajstromozás egyébként szabályszerűen történt, vagyis a lajstromozásnak akadályai nem voltak, a lajstromozás ezen most vázolt feltételessége mellett is mégis csak a lajstromozás az, amely védjegyjogot teremt. A szóvédjegy kreálása tehát ily védjegyjogi lajstromozási igényként a védjegyjogban elismerve nincsen. (J. 5161/1931.) Egyedül a védjegyes vállalat megszerzése biztosítja a védjegytulajdonos részére az előző használati jogot. Az oly védjegytulajdonos, aki az áruvédjegyet előzőleg használó vállalatot meg nem szerezte, csak az esetben érvényesítheti e vállalat előző használati jogát, ha a vállalatot a védjegytörvény követelményeinek, illetve szellemének megfelelően megszerezte. (J. 5161/1931.) Üzlet és nem pince. A budapesti kir. törvényszék e hirdetési módszerben a pincében árusító versenyvállalat lebecsülését, kisebbítését látja fennforogni. Megállapítja a tisztességtelen versenyt, továbbá a hirdető vállalat kártérítési kötelezettségét. (Kir. Tvszék 49.275/931.) Már folyamatban levő perben alperesként bevont versenyvállalatnak ugyancsak joga van választott bíráját megnevezni, illetve a már perbevont versenyvállalattal a választott bíró személyére nézve megegyezni. (Kir. It. 8565/931.) »Az üzletvezetéshez a zsákhordáson kívül más szakértelem is szükséges.« Versenytársnak ily kitételt tartalmazó körlevelét a budapesti kir. törvényszék tisztességtelen versenyeszköznek minősíti, bár így szól az ítélet: ez a körülmény a valóságnak megfelel, a versenycélzatot tekintve, az üzleti tisztességgel össze nem egyeztethető. E körlevélnek továbbá ama kitétele, hogy a »zsákhordáson kívül máshoz nem ért«, nevezett verseny vállalatnak üzleti hímevét veszélyezteti és hitelképességét is csökkenti. (1923. V. t. c. 13. §. 41.496/931.) *) »Beszerzési áron alul.« A budapesti kir. törvényszék megállapítja, hogy a kereskedő az áruját tetszés szerinti áron, akár beszerzési áron alul is adhatja. Beszerzési árnak tekintendő a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara véleménye szerint az ár akkor is, ha versenytárs a nyersáru métermázsánkénti árához az önköltséget, szállítási, porlási és borravaló címén hozzászámította. (Kir. Tvszék 41.496/931.) Mindaddig, amíg a B. cég mellettem van és szénüzlete lesz, addig beszerzési árban fogom áruimat árusítani.« A körlevélnek e kitétele, a versenyző célzatot tekintve, meg nem engedhető versenyeszköz és fenyegető magatartását tekintve, az üzleti tisztességbe ütközik. (Kir. Tvszék 41.496/931.) Vevőcsábítás. A budapesti kir. törvényszék bár megállapítja, hogy versenytárs vevőit, akiket még alkalmazotti minőségéből kifolyólag ismert, az uccán megszólította és tudomásukra hozta, hogy üzletet nyitott és kérte őket, hogy vásárlásaikat nála eszközöljék. Minthogy e perben nem merült fel adat, hogy versenytárs erőszakos és tolakodó módon járt el, a tisztességtelen verseny terhére nem róható. (Kir. Tvszék 41.496/931.) Hangzatos öndicséret, amely a saját áru feldícsérésén túl nem megy, nem kifogásolható. Az a körülmény, hogy az ily öndicséret alkalmas-e a valóságnak meg nem felelő képzet felkeltésére, hogy tudniillik más áru silányabb, a bírói eljárás során hitelt érdemlőleg igazolandó. (Kúria 4416/930.) Felelős szerkesztő és kiadó: dr. Fazekas Oszkár. Szerkesztőség: V, Alkotmány ucca 8., III. em. Aut. 264—03 Kiadóhivatal: VII, Erzsébet kiörút 5., I. em. Telefon: József 462—99 nyomása Nyomdaigazgató: Wózner Ignác