Iparjogi szemle, 1932 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 3. szám - Komoly gazdasági célt nem szolgáló per a joggal való visszaélés fogalma alá esik

IPARJOGI SZEMLE YYI/l évfolyam AAVI- Jahrgang HAVI FOLYÓIRAT MONATSSCHRIFT GEWERBERECHTLICHE RUNDSCHAU AZ IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE 1932 március Nr. 3. SZÁM Tagsági járulékkánt 1fl Jahrlicher Bezugsprais lw p SZERKESZTIK : SCHRIFTLEITUNQ: DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR Kiadja: az Iparjogvédelmi Egyesület — Herausgegeben von: Vérein für Gewerblichen Rechtschutz, Budapest V.. Alkotmány ucca 8. Komoly gazdasági célt nem szolgáló per a joggal való visszaélés fogalma alá esik A rosszhiszemű perlekedők visszaéléseivel kapcsolatban a Jury a bíróságokkal egyértelműen megállapítja, hogy a versenytörvény a jogos érdekek védelmén túlmenő célokat nem szolgálhat. A védelem a versenyélet terén is csak az esetben indokolt és jogos, ha a megfelelő határok között mozog. Azok a versenytársak, akik versenytársaik jóhiszemű botlásait, tudatlanságát, gondatlanságát igyekeznek minden komoly üzleti érdek, avagy reklámcélból a maguk javára ki­használni, túlzottan magyarázzák a törvény szabályait. A Jury e panaszok (álperek) folytán nyomatékkal hívta fel e körülményre a bíróságok figyelmét azzal, hogy a vissza­élésszerű perlekedésnek bírói észlelése esetében a megállapí­tásnak az ítélet indokolásában adjanak kellő kifejezést, hogy ezzel egyfelől módot nyújtsanak alperesnek arra, hogy a meghurcoltatásért megfelelő elégtételt szerezhessen, másfelől pedig, hogy az ily versenytársak tisztességtelen és erkölcs­telen üzelmei kellő megtorlásban részesüljön. Az efajta magatartások ellen a legélesebb fegyverekkel szállott síkra az OMKE, a Fővárosi Kereskedők Egyesülete, az OKISz és a Baross Szövetség egyaránt, hangsúlyozva, hogy a bíróságnak nem szabad figyelmen kívül hagynia a versenytárs egész üzleti politikáját, céljait, üzleti gesztióját és az alkalmazott versenyeszközöket. A budapesti kir. törvényszék egy konkrét peres ügyben legutóbb hozott döntésében ez álláspontot mérlegelve, ki­mondotta, hogy a komoly gazdasági célok nélkül pereskedő versenytárs magatartása a joggal való visszaélés fogalma alá esik. A bíróság az üzleti tisztességbe és a jó erkölcsökbe üt­közőnek találta, ha az a versenytárs, aki hirdetéseivel soro­zatosan követi az üzleti tisztességbe ütköző cselekményeket, s aki e tényével valósággal rákényszeríti a versenytársait, hogy hasonló versenyeszközökkel éljenek, ha nem akarnak a versenyben lemaradni, — purifikátoi-ként lépjen fel és töme­gesen indítson kereseteket budapesti kereskedők ellen, oly­módon, hogy agent provocateurjeivel állandóan ellenőrizteti azokat, s minden figyelmeztetés és felszólítás nélkül blanket­tális kereseteket ad be ellenük. Hasonló álláspontot foglal el a kir. törvényszék egy fel­számolás alatt lévő vállalat által indított versenyperben. Bár, így szól az ítélet, elvileg nem zárható el egy felszámolás alatt álló vállalat attól, hogy üzleti érdekeinek védelme cél­jából a Tvt. alapján versenyperrel felléphessen, — mégis az üzleti élet és a jog a felszámolás üzleti célját a függő ügyek lebonyolításában és befejezésében látja. Uj ügyletek kötése, új perek indítása e céllal csak annyiban egyeztethető össze, amennyiben ez a likvidáció lebonyolítása céljából feltétlenül szükséges. Ahhoz azonban — így szól az ítélet —, hogy egy felszámolás alatt álló vállalat a versenytörvény alapján versenytársként felléphessen, szükséges, hogy az még élő, működő organizmus legyen, i— kiárusításra, feldolgozásra szolgáló áru- és anyagkészlettel bírjon. E külső ismérvek fennforgása nélkül a bíróság az ily vállalatnak komoly üz­leti érdekét nem látja igazoltnak. Az ily vállalat részéről folyamatba tett perek az ellenfél sikanirozását célozzák, amiért is részükre jogvédelmet nem biztosít. Az ítéletek még nem jogerősek. Nagyon természetes, hogy a sikán perek indítása a leg­súlyosabb erkölcsi megítélésben részesítendő. A kereskedő és iparosvilág tehát csak örömmel üdvözli e két, helyes erkölcsi felfogásból kiinduló ítéletet. Viszont az is természetes, hogy a panaszlott tisztességtelen magatartását maga a sikán per még nem mentesíti a megtorlás, a tiltott cselekmény abba­hagyásának kimondásával kapcsolatos marasztalás alól, ha­csak a konkrét eset ténykörülményeinek mérlegelése a „zavarosban való halászásra" nem mutat. így ha felperes a forgalomban még ki nem alakult árumegjelölések (mint annakidején a „Burbury" — újabban a „vászon" elnevezés stb.) használata körül észlelhető bizonytalanságra építi fel keresetét, míg ő maga is e bizonytalanságból „merít". E tekintetben úgy a Kúria a „Burbury" ügyben, mint legutóbb a budapesti kii-, tszék a „vászon" kérdésben meg­értő és a kereskedő- és iparosvilág által általánosan helyeselt ítéleteket hozott. íme a Juryk és a rendes bíróságok harmonikus együtt­működése egybeforrasztotta a jogszolgáltatást a gyakorlati élettel. Joggyakorlat* »Ezen üzlet feloszlik.;: — »Megszűnik.« — »Teljes kiáru­sítása A Jury az érdekképviseletek által ismételten emelt panaszok alapján az ily üzleti feliratok jogosulatlan haszná­lata ellen a legszigorúbb álláspontot foglalta el. Mindazon esetekben, amidőn a versenyvállalat kereskedelmi tevékeny­sége, nemcsupán az áruraktárában elfekvő készletek részbeni kiegészítésére, illetve az ám eladásával kapcsolatos javítási munkálatokra, illetve általában az áruraktár kiárusítása cél­jából feltétlenül szükséges árubeszerzésekre szorítkozott, ha­nem a versenytárs áruraktárát bizományba vett árukkal is kiegészítette: eme eljárását tisztességtelen versenynek minő­sítette. Hasonló álláspontot foglalt el a legutóbb a kamarai választott bíróság. A tisztességtelen versenyt megállapítja már az esetben, ha a versenytárs csupán néhány, az árurak­táron lévő készletektől függetlenül, új árucikkel egészítette ki áruraktárát. A bírói gyakorlat a versenytárs ilyirányú tény­kedését ugyanis oly üzleti magatartásnak minősíti, amely már az üzlet feloszlatásával, a teljes kiárusítással kapcsola­tos kereskedelmi tevékenységet meghaladja. A külföldi bírói gyakorlat is a legsúlyosabb megtorló intézkedéseket alkal­mazza az üzleti verseny e legsúlyosabb kinövése ellen, amely­ben úgy a közönség, mint a versenytárssal szemben is elkö­vetett sértést lát, aki a visszaélővel szemben hátrányba kerül, hacsak nem akarja ugyanazt a szédelgést elkövetni. A kamara jury-irodája ez év január havában a közvetlen érdekeltek panaszára folyamatba tett eljárás kapcsán 18 esetben vétette le a helytelenül alkalmazott ^megszűnik, reklámtáblát. A kon­krét esetekben megfelelt ugyan a valóságnak, hogy a ver­senytársak az üzletet felmondották, de valamennyi vállalat berendezkedett új, bizományi árukkal a »megszünt«. üzlet minél előnyösebb lebonyolítására. A jóhiszemű versenytársat üzleti magatartásának abban­hagyására előzetesen fel nem hívő sértett által indított perek ellen az érdekképviseletek ismételten felemelték szavukat, így legutóbb az Országos Kereskedő és Iparos Szövetség fel­terjesztéssel élt a keresk. miniszternél és ilyirányú rendelke­zés kibocsátását sürgette, amely a sértettet mintegy erkölcsieg arra kötelezné, hogy mielőtt a peres eljárást folyamatba teszi, az üzleti érdekeit sértő versenytársát a reánézve sérelmes magatartás abbahagyására szólítsa fel. A Jury Fleissig Sán­dor jury-elnökségi tag elnöklete alatt tartott ülésében az OKISz által előterjesztett kívánalmat egyhangúlag a magáévá tette. Sajnos azonban, ez az álláspont a bírói eljárás során A *) jelzett jogesetek nem jogerősek.

Next

/
Thumbnails
Contents