Iparjogi szemle, 1932 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 1-2. szám - A szabadalmi oltalmi idő meghosszabbítása

IPARJOGI SZEMLE 1—2. szám. tése, továbbá a cselekmény elkövetésére irányuló szándékosságot is kétségtelenül megállapítja és pénzbeli kártérítésre, úgyszintén elégtétel követelésére is ad jogot. (Kúria 9028—931.) A versenyperekben hozott bírósági ítéleteknek csonka szöveggel való közlése, amennyiben megtévesztő értelmet ad, erkölcstelen. Az ily eljárást súlyosbítja az a körülmény, ha a körlevél súlyos büntetőjogi következményekre történő utalásokat tartalmaz, avagy az ítélet közlésével kapcsolatban a versenytárs oly tényállításokat tesz, amelyek egymagukban véve is a tisztességtelen versenvről szóló törvénybe ütköznek. (Kúria 3259—930.) A hírlapi közzététel reklámérdekeket nem szolgálhat. Egy konkrét peres ügyben a Kúria a hírlapi közzétételt azon a címen utasítja el, hogy az ítélet közzététele a pernek számos kölcsönös pereiből felismerhető éles versenynek ad tápot, vagyis végső eredményében reklámérdekeket szolgál. (Kúria 3259—930.) Ugyanezt az álláspontot követi a soproni kamarai választott híróság, amelyben a bíróság kimondja, hogy az ítéletnek a közzétételével a tisztességtelen magatartás megtorlása befejezést nyer és csak arra ad jogot a sértettnek, hogy az ítéletet közlő hírlapi számot megjelenése napján nagyobb mérvben terjeszthesse. A megjelenés napja után az ily lappéldányok további és állandó terjesztését a versenytárs nem tartozik tűrni. (Kúria, 3259 —930.) Árukészletek megvételének a hirdetése. A választott bíróság egy konkrét peres ügyből kifolyólag tisztességtelen versenynek minősítette a versenytárs ama magatartását, hogy az általa megvett idegen árukészlet hirdetésével kapcsolatban az árukészlet eladása során idegen versenyvállalatok áruit is áruba bocsátotta, illetve a megvett árukészletét az eladás során állandóan kiegészítette. A versenytársnak ez a magatartása nyilvánvalóan azzal a megtévesztési célzattal történt, hogy a közönséget abban a hitben tartsa, hogy az általa megvett jónevű üzletben kizárólag annak az üzletnek jó hírnévnek örvendő áruit árusítja. (Vb. 17.462 —931.) Reklámszédelgés. A reklámszédelgés egyik legsúlyosabb esetét látja a választott bíróság az árra vonatkozó valótlan adatok hirdetésében. Az eljárást tisztességtelen versenynek minősíti a választott bíróság, mert a versenytárs ezzel a magatartásával a versenytársak áraiban való bizalmat megrendíti, tőlük a vevőket elidegeníti és magához csábítja, holott árai a versenytárs árainál nem olcsóbbak. A konkrét esetben a választott bíróság már panaszlott cégnek abban a magatartásában látja a tisztességtelen verseny fennforgását, hogy a hirdetés folytán hozzája érkezett vevők előtt ismételten kijelentette, hogy a hirdetés tartalma téves, illetve a vevők azt helytelenül magvarázzák. (Vb. 14.964 —930.) A tömeges perlekedések ellen. Ismételten előfordult, hogy a versenytársak ugyanazon tisztességtelen magatartás miatt ismételten beperelték versenytársukat. A választott bíróság az idevonatkozó panaszok elbírálásánál mindenkor döntőnek tartja annak a megállapítását, hogy vájjon szüksége van-e panaszosnak az ő jogos érdeke megvédése végett arra, hogy ilyen pert folyamatba tegyen. Ilyen érdek nem forog fenn akkor, ha bírói megállapítást nyer, hogy panaszlott a tisztességtelen magatartást már abbahagyta, avagy panaszosnak kezei között már van olyan ítélet, amelynek alapján végrehajtást ugyan nem kérhet, de egészen egyszerű és kétségtelen eredményű abbahagyási perrel szoríthatja az ítéletnek nem engedelmeskedő versenytársát az ismétléstől való tartózkodásra. (Vb. 14.964—930.) A vevőit megtévesztése. A választott bíróság előtt panasz tárgyává tétetett oly üzleti magatartás, amely szerint az eladó adásvételi szerződést irat alá oly esetekben, amidőn közöttük tulajdonképpen üzlet nem is jött létre. A választott bíróság a tisztességtelen verseny igen súlyos esetének bélyegzi ez üzleti eljárást, amely fölötte alkalmas arra, hogy a közönségben a magyar kereskedelemmel szemben lesújtó véleményt alkosson. Panaszlott azzal védekezett, hogy az ő eljárása valóság esetén nem tisztességtelen verseny, hanem okirathamisítás jellegével bír. A választott bírság ama álláspontjának adott kifejezést, hogy nincsen akadálya annak, hogy az abbahagyásra való kötelezést mondja ki olyan tényállás alapján, amely bűncselekmény megállapítására is alkalmas. (Vb. 27.742—931.) Aki más árut szállít, mint amelyet a vevő megrendelt, súlyos tisztességtelen versenyt követ el. A választott bíróság tisztességtelen versenyben lemarasztalta azt a kereskedőt, aki az áru ellenértékét felvéve, felszólítás nélkül, a vásárló tudta nélkül, a megrendelt áruhoz hasonló árut szállít. (Vb. 27.742—931.) Hírnévrontás. A kamarai választott bíróság tisztességtelen versenyben marasztalta le azt a versenytársat, aki konkurrenséről azt állította, hogy nevezettnek „rengeteg sok pere van", silány kivitelű árukat világmárkás árukként jelez" és a vevők előtt azt híreszteli, hogy versenytársa a vevőkkel szemben tisztességtelen magatartást tanúsít, a vevőket becsapja. A választott bíróság megítélése szerint az ilyen kijelentések határozott tények megjelölése nélkül ellenőrizhetetlenül és védekezésre való lehetőség nélkül teszik ki a versenytársat annak, hogy aki hallja, a saját képzete segítségével, rossz véleménvt alkosson a megbélyegezni szándékolt cégről. (Vb. 27.742—931.) A valósúgnak megfelelő megbélyegző hirek terjesztése. A versenytörvény a való tények terjesztését is csupán oly értelemben tűri, hogy azoknak közlése a vásárlóközönségben a valóságnak meg nem felelő értelmet ne keltsen. A versenytársról olyan híreknek a terjesztése, amelyek az ő üzleti jó hírnevét érintik, de egyébként a valóságnak megfelelnek, csak az esetben menthetők, ha a hír terjesztője, a híresztelés időpontjában annyi és olyan súlyú adatoknak volt birtokában, amely adatok mellőzhetetlenné tették, hogy általános közérdek, kereskedői közérdek, vagy jogos magánérdek megóvása végett azokat megtegye. Nagyon természetes e körülmény megállapításánál döntő súllyal nem bírhat, hogy a szakma egyes képviselői a kijelentések megtételekor a panaszosról milyen véleménnyel voltak. (Vb. 27.742—931.) Már elévült, régebbi időkre visszanyúló hírnévrontó kijelentések. A választott bíróság már elévült eseteknek újból történő felújítását, azoknak terjesztését oly eljárásnak tekinti, amely minden komoly és jogos köz- és magánérdek nélkül, kizárólag az egyesnek üzleti érdekeit szolgálja. Az ily híresztelés a bírói ítéletben körülírt megbélyegzésen túlmenő és így meg nem engedett megtorlás jellegével bírnak. (Vb. 27.742—931.) Homályos, többértelmíí reklámközlés. A bíróság tisztességtelen versenynek minősíti az oly reklámközléseket, amelyek a laikus vásárlóközönségben egyes védjegyes árukkal szemben előnyösebb tulajdonságot kívánnak feltüntetni. A bírói indokolás szerint a homályos vagy többértelmű kifejezés és állítás reklámszédelgés jellegével bír akkor is, ha annak csak egyik lehetséges értelme valótlan. A konkrét esetben a hirdető védjegyes árujáról azt állítja, hogy annak felhasználásával olcsóbb és jobb készítményt lehet elérni, mint az azonos célt szolgáló árukkal. Tekintettel arra, hogy a kérdéses védjegyes áru csak bizonyos irányban és csak bizonyos körülmények között, vagyis szakértői felhasználás esetében nyújt bizonyos előnyöket, a hirdetés szövege a laikusok körében megtévesztő jelleggel bírhat. (Kir. ítélőtábla.*) Az átalakító munkát végző iparos nevének magán az árun való feltüntetése. A budapesti kir. törvényszék az iparosnak azt az eljárását, hogy egy általa teljesen lebontott tűzhelyet újból felépítve, azon cégtábláját helyezte el, nem tekintette tisztességtelen magatartásnak, mivel munkáját oly szellemi és ipari műnek tekintette, amelyen jogosan tüntethette fel cégjelző tábláját.* A felmondás nélkül távozó munkás felvétele. A kir. törvényszék a kamara Juryjének ismételten elfoglalt álláspontját szankcionálja, amidőn tisztességtelen magatartásnak minősítette a kereskedő ama eljárását, hogy versenytársának olyan alkalmazottját, akiről tudta, vagy kellő gondosság kifejtésével megtudhatta, hogy törvényes felmondási idejét még ki nem töltötte, versenytársának hozzájárulása nélkül szolgálatába szegődött. Nem tette magáévá a törvényszék panaszlottnak ama védekezését, hogy az alkalmazott azért hagyta el szolgálatát, mert fizetéséből eredő követelését cége nem egyenlítette ki, mivel a távozását bejelentő levélben erről egyfelől említést sem tett, másfelől pedig panaszlott a megállapított tényállás szerint üzleti összeköttetésben állott versenytársával, mindenről tudott, ami versenytársánál történt és határozottan készült arra, hogy annak alkalmazottját, akitől emelkedő forgalmat várt és el is ért, szolgálatába fogadja.* Felelős szerkesztő és kiadó: dr. Fazekas Oszkár. Szerkesztőség: V, Alkotmány ucca 8., III. em. Ant. 264—03 Kiadóhivatal: VII, Erzsébet klörút 5., I. em. Telefon: József 462—99 Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása Nyomdaigazgató: Wózner Ignác