Iparjogi szemle, 1932 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 11-12. szám - A tisztességtelen verseny ellen küzdö Nemzetközi Liga magyarországi csoportjának gyűlése - Az érdekeltség a tisztességtelen verseny haladéktalan megtorlását sürgeti

IPARJOGI xxvi, sas GEWERBERECHTLICHE193211—12, szAM HAVI FOLYÓIRAT RUNDSCHAU Tagsági járulékként 1f] MONATSSCHRIFT . dáhrlicher Bezugaprel* IU P AZ IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ICHR^TSLZE.TKUNG: DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR Kiadja: az Iparjogvédelmi Egyesület — Herausgegeben von: Vérein für Gewerblichen Rechtschutz, Budapest V., Alkotmány ucca 8. A tisztességtelen verseny ellen küzdő Nemzetközi Liga magyarországi csoportjának gyűlése Dr. KURT JUNCKERSTORFF előadása Dr. Kürt Junckerstorff, a Tisztességtelen Verseny Ellen Küzdő Nemzetközi Liga elnöke, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában november hó 1-én a kereskedő-, iparos-, jogász- és műszaki világ meghívott előkelőségei előtt előadást tartott az ajándékozás, árrontás és kiárusítás kérdéséről. Az előadáson jelen voltak: dr. Baumgarten Nándor, Schilling Zoltán, dr. Mayer Géza, dr. Meszlény Artúr, dr. Gerde Oszkár, dr. Vásárhelyi László, Sachslehner Kálmán és Ödön, Ács Simon, Floderer Gyula, dr. Keleti Kornél, dr. Steinhaus Ernő, dr. Szálai Emil, Kelemen András, dr. Fazekas Oszkár, dr. Urbach Lajos, dr. Beck Salamon, dr. Szenté Lajos, dr. Szenté Andor és még számosan a magyar gazdasági élet kitűnőségei közül. A Nemzetközi Liga magyarországi képviselője, dr. Bányász Jenő, a magyarországi csoport nevében meleg szavakkal üdvözli az illusztris előadót, dr. Kurt Junckerstorffot, majd felkéri dr. Baumgarten Nándor egyetemi tanárt, az Iparjogvédelmi Egyesület elnökét, hogy az elnöki széket foglalja el. Dr. Kurt Junckerstorff előadásában behatóan és részletesen ismerteti a külföldi államoknak a fentérintett kérdésekben elfoglalt álláspontjait és reformtörekvéseit, továbbá a Liga feladatait és tevékenységét, melynek végső céljául az egész kérdéskomplexumnak egységes nemzetközi szabályozását jelöli meg. Az ajándékozásnak az üzleti életben kifejtett romboló hatását, amellyel a kereskedelmi, az üzleti tisztességet veszélyezteti, fokozza a jelenlegi súlyos gazdasági helyzet, amidőn az üzleti életben a kereskedő már nem árui jóságával és olcsóságával törekszik a vevők megszerzésére, hanem ajándék nyújtásával igyekszik a vevő figyelmét a főáruról elterelni. Hangsúlyozza, hogy amint azt a külföldi példák is mutatják, az ajándékozással űzött visszaélések megakadályozására az egyetlen eszköz az ajándékozás teljes és gyökeres eltiltása. Örömmel üdvözli a magyar jogszolgáltatás határozott állásfoglalását, amely az ajándékosztogatások teljes betiltása felé halad. A kiárusítások kérdését illetően ismerteti az 1932-ben megjelent német szükségrendeletet, amely a kiárusítások és az egyes alkalmi kiárusítások előfeltételeinek szigorú és szabatos körülírásával az ügyesen megrendezett kiárusításokra és alkalmi árusításokra felépített rendszeres üzletvitelt a jövőben lehetetlenné teszi. Örömmel látja, hogy a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara javaslatai szem előtt tartják a német mintát, de annak az idénykiárusításokra vonatkozó rendelkezéseit a szerzett tapasztalatok figyelembevételével már korlátozzák. Végül az illusztris előadó a márkacikkek fix árának be nem tartása és az árrontás kérdésével foglalkozott, majd ismertette a kérdéssel kapcsolatos európai jogszolgáltatást és irodalmat, amely a fix árak kérdésében mind egységesebb irányt mutat. A rendkívül érdekes előadást a nagyszámban megjelent előkelő hallgatóság mindvégig élénk figyelemmel hallgatta és az előadót előadásának befejeztével hosszasan ünnepelték. Az előadást vita követte, amelynek során dr. Meszlény Artúr a jogalkalmazás gyors és hatályos voltának szükségességét hangsúlyozta, amely nélkül — úgymond — a legkiválóbb jogszabályok sem alkalmasak a kívánt cél elérésére. Dr. Keleti Kornél felhívta a Liga figyelmét a Jury intézményére, a jury nevelő hatására. A Jury eredményes működésének okát annak gyorsaságában és rugalmasságában, a megváltozott időkhöz való alkalmazkodóképességében látja. Dr. Fazekas Oszkár a Reichsgericht újabban mind nagyobb és nagyobb teret hódító Verwirkungstheoriájában rejlő és a védjegytulajdonosok érdekeit a legsúlyosabban érintő veszélyre, annak romboló hatására hívta fel a Liga figyelmét. Dr. Urbach Lajos felszólalásában az egységes nemzetközi szabályozás fontosságát hangoztatta és sürgette. Dr. Kurt Junckerstorff befejező felszólalásában megértéssel fogadta az előterjesztett javaslatokat és felkérte a magyarországi csoportot, hogy gyakorlati javaslataival, amelyeket a legközelebbi berlini kongresszuson kíván előterjeszteni, a Liga nemzetközi tevékenységét és törekvését támassza alá. Dr. Baumgarten Nándor elnök zárószavaiban meleg szavakkal mondott köszönetet az értékes és mindvégig érdekes előadásért és ama reményének adott kifejezést, hogy a juryk erkölcsi megítélései és a választott bíróságok ítéletei a Liga munkásságának értékes támaszai lesznek. Végül mind az érdekképviseletek, mind a magyarországi csoport hathatós támogatásáról biztosította a Ligát. Az érdekeltség a tisztességtelen verseny haladéktalan \ megtorlását sürgeti — A külföldi érdekeltség útja a Jury intézmény leié — A mai nyomasztó gazdasági viszonyok között különös fontossággal bír a meg nem engedett, tisztességtelen versenycsslekmények sürgős megelőzése, azonnali megakadályozása. Különösen az utóbbi hónapokban, amidőn mind gyakrabban láthattuk, hogy az egyes vállalatoknál a különleges, alkalmi, általános, vagy részleges kiárusítások — tehát csupán a kivételes helyzetekben megengedett üzleti eljárások, — a normális üzletvitel alapjává lettek és állandósíttattak. Az „alkalmi" árusításoknak ilymódon történő halmozása tehát indokolttá és jogossá teszi az érdekeltek ama kívánságát, hogy ez üzleti eljárások tisztességtelen versenynek minősíttessenek és a versenytársakat percről-percre súlyosan károsító hazug reklámtáblák azonnal, még aznap eltávolíttassanak. Kétségtelen ugyanis, hogy a vásárlóközönségnek ily szemfényvesztő olcsó árajánlatokkal való elárasztása, szinte ostromlása, a fogyasztóközönséget megtéveszti, várakozását ki nem elégíti és teljesen bizalmatlanná teszi, további „szenzációsabb" áresésekre vár, nagyobbhangú, többet ígérő, újszerűbb reklámkiáltásra. Németországban a reklámkiáltás i— így szól a hivatalos jelentés, — már az egekig tör. Teljesen megzavarja a vevőt. A német szolid kereskedelem jajkiáltása eljutott az illetékes körökig. A kormány az érdekeltség gyors és hatékony beavatkozást sürgető kérését megértően fogadta. A birodalmi elnök 1932 március 9-én már ki is adja az első segélynyújtást. Megengedi a közjogilag engedélyezett kereskedő- és iparos-egyesületeknek, hogy oly békéltető irodákat állíthassanak fel, amelyek a tisztességtelen verseny polgári természetű ügyeibe nyomban beavatkozhassanak. Poroszország — miután az állami tanács es új szabályozáshoz hozzájárult, — az államfői felhatalmazás alapján, 1932 július 9-én kiadott újabb rendeletében már meghatározza a békéltető irodák kerületeit, egyben hozzájárul ahhoz is, hogy a békéltető irodák felállítására jogosított közjogi testületek együttesen tartsanak fenn békéltető irodát. Ezen békéltető irodák bármely fél által a vitás ügyben adandó vélemény céljából sürgősen megkereshetők. A békéltető iroda tevékenysége egyesség létrehozására és illetve a tisztességtelen üzleti eljárások azonnali abbanhagyásának kikényszerítésére irányul. Amennyiben azonban ennek a lehetősége meghiúsul, a békéltető irodának jogában áll, a vitás ügy felett e7-kölcsi véleményt mondani, amely véleménynyilvánítás a vitás ügy perbeli el-