Iparjogi szemle, 1931 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 11. szám - A védjegyes áruk fokozottabb védelme. A kért áru helyett idegen áru kiszolgáltatása - A nem vagyoni kár - A márkacikkek fix ára - A védjegyes áruk hasonlósága - Propaganda segédek alkalmazása

2 IPARJOGI SZEMLE 11. szám. A szabadalmakat értékesítő vállalatok létesítése A. kereskedelmi miniszter a szabadalmakat értékesítő ipar gyakorlást) tárgyában rendelet-tervezetet dolgoztatott ki. A tervezet kétségkívül nemzeti és gazdasági szempontból nagyfontosságú, hézagpótló szerepet tölt be, úgyhogy azok működésének rendszabályozását az érdekképviseletek egyértelműen nemcsak hogy szükségesnek, hanem égetően sürgős feladatnak tekintik. Az ipari, nemkülönben n kereskedelmi vállalatok nagy része, főleg azonban az egyesek, amelyek, illetve akik kellő üz leti összeköttetéssel, gyakorlati tapasztalatokkal, sem pedig a nélkülözhetetlenül szükséges tőkével, az újdonságok értékesítése terén megfelelő szakértelemmel nem rendelkeznek, rendszerint oly lelkiismeretlen vállalatok üzletkörébe kerüllek, amelyek a jóakaratú és jóhiszemű feltalálókat félrevezették és a saját érdekükben kizsarolták. — A fennálló visszás állapodik tehát a lehető legsürgősebb rendelkezéseket igénylik. Oly szabályozást, amely egyfelől úgy a vállalatoknak, mint az egyeseknek lehetővé teszi, hogy kellő üzleti összeköttetés, illetve tőke híján találmányaikat a belföldön, esetleg a külföldön az érdekköröknek bemutathassák és értékesíthessék, másfelől pedig, hogy e felelősségteljes és gyakran áldozatokat követelő munkára valóban komoly és értékes tényezők vállalkozzanak, vagyis e nemzeti és gazdasági szempontból igen nagy fontosságú üzleti munka az arra hivatottak kezébe kerüljön. — Az itt érinteti szempontokból vizsgálva a szabadalmakat értékesítő ipar gyakorlása tárgyában kiadott kereskedelmi miniszteri rendelet-tervezetet, a budapesti kereskedelmi és iparkamara is a legnagyobb elismeréssel fogadja. AB érdekképviseletek által előterjeszteti főbb kívánalmakat, a következőkben ismertetnők. Az előterjesztett szakvélemények nem csupán a szabadalmak, hanem általában az ipari tulajdonjogok körébe tartozó üzletkörre kívánják a/, irodák működését, kiterjeszteni. — Kivonnák azonban ez üzletkörből a hatóságilag meg nem adott, vagy a törvényes oltalom alá nem helyezhető iparjogok értékesítését. — Az ipar űzéséhez „üzlethelyiség'-' fenntartásának a kikötését általában nem helyeslik. — Helyeslik azonban az értékesítés (erén működő vállalatok erkölcsi megbízhatóságának igazolását, nagyobb összegű biztosíték letételét. — Osztatlan helyesléssel találkozott a tervezet 4. §-ánák ama intézkedése, amely szerint a szabadalmakat értékesítő vállalat tulajdonosa ipari tulajdonjogok bizományi eladását nem vállalhatja, mivel ez a megállapítás a tervezet által szabályozott közvetítő üzlet egészséges és eredményes lebonyolíthatásának előfeltétele. Kiváló gazdasági és erkölcsi érdekek fűződnek ugyanis ahhoz, hogy az értékesítő vállalat nyíltan megnevezze a feltalálói és ezzel az érdekelt felek szakszerű tanácskozásait, üzleti megállapodásait így* eredményesen előmozdíthassa. — A díjszabás kérdésében azonban olyirányú vélemények hangzottak el, amely szerint a díjszabás csupán a sablonos, különleges eljárást, utazást és illetve egyéb bemutatást, kiállítást, reklamírozást stb., stb. nem igénylő, tehát normális keretek között mozgó közvetítői munkára vonatkozzék. E felfogást a budapesti kamara is osztja. Kívánatosnak tartják végül pénzbüntetés mérvének megjelölését, valamint azt is, hogy mely hatóság (a járásbíróságot javasolják) hatáskörébe tartozik a tervezet körébe vont cselekmények elbírálása, úgyszintén szükségesnek vélik az átmeneti intézkedésekről történő megfelelő gondoskodást. A rendelettervezet elgondolását és ez elgondolást helyesen kifejezésre juttató szakavatott kidolgozást az. érdekképviseletek általában helyeslik és lényegileg már a közölt tormájában is a tervezel állal érinteti nagyfontosságú közérdekre való tekintettel, elfogadhatónak találják. Joggyakorlat A bíróság nem terjeszkedett túl a kereseten. A kereseti igény alaposságának támogatására a per során is hozhatók fel újabb tények (Pp. 188. §) és ezek a tények is elbírálandók a kereseti igény alaposságának a szempontjából. Az elsőbíróság a per során a felperes által felhozott újabb tényeket bírálta el csupán, ez pedig a kereseti kérelmen való túlter jeszkedést nem jelent. (Bp. I. T. P. VII. 13.881—1930.*) A kár megítélésénél íigyelembe veendő ama bíróilag megállapított tény, hogy az alperes a felperessel mint versenytárssal szemben már más alkalommal és más cselekménnyel is követett el a Tvt.-bc ütköző cselekményt. (Bp. I. T. 13.881— 1930. P. VII.*) *) Xem jogerős. „Alföldi l jság" — „Alföldi Friss Újság" nem hasonló. felperes („Alföldi Újság") keresetében azt állítja, hogy az Utóbb megindult „Alföldi Friss Újság" azzal a célzattal választotta nevét, hogy lapjának kelendőségét fokozza és a Felperes újság közönségét elvonja. A bíróság felperest keresetevei elutasítja, mivel a bíróság megállapítása szerint a két laji úgy külső formáját, mint megjelenésének körülményeit és politikai partállását tekintve egymástól annyira eltérő, hogy az összetévesztés lehetősége nem forog fenn. A bíróság szerint magábanvéve az. hogy a vádlott új lapjának a címéből két szó azonos a sértett lapjának címével, nem tölti be a bitorlás vétségének a fényálladékál és nem nyújt kellő alapot a rosszhiszeműség megállapítására. (Szegedi vb., Kúria.) Rekláinszédelgés. Felperes keresete szerint alperes árjegyzékében szereplő kitelelek: „Európa legnagyobb hangszer szállítója". „Fiókok és raktárak, vezérképviseletek az öt világrész minden ismertebb államában és városában", továbbá általában alperesnek azon eljárása, hogy üzemét „gyárnak" nevezi, a valóságnak meg nem felelő szédelgő feldícsérés tényálladéki elemeit kimerítik. Ugyancsak a valóságnak megnem felelő és reklámszédelgésnek minősülő, megtévesztésre alakalmas adatok a panaszolt árjegyzék borítéklapján Látható tekintélyes gyárépület, a 15 kitüntetési érem, műhelyrészletek. A bíróság a keresetnek helyt ad. Az, hogy alperes egyáltalán nem hangszergyár és nem Európa legnagyobb hangszerszállítója, kitűnik abból, hogy alperes erőművű gépek nélkül összesen öt szakmunkással dolgozik és összesen két elárusítója van. így tehát még üzemnek is és boltnak is kicsi, másodrangú. (Bp. Kir. Tsz. 13. P. 33.758—1931—10.*) Idegen keret (díszítés) felhasználása. Felperes keresetében azt sérelmezi, hogy alperesek elvállalták egy budapesti cégnek megrendelését ugyanazon keretrajzzal és felírással, mint ahogy a papírpoharakat ö (felperes) készítette. A bíróság elfogadta alperes védekezését, amely szerint kénytelenek voltak a megrendelők érdekeihez alkalmazkodni. Minthogy a kérdéses rajzzal és felírással felperes cége, illetve cégjelzése nincs kapcsolatban, védjegy, vagy más jogfenntartó megjelölés is hiányzik, alperesek a rendes kereskedő gondosságával is elvállalhatták a megrendelés teljesítését, meri igazuk van alpereseknek abban, hogy külön ellenkező tényállás hiányában a rájz inkább tekintendő a megrendelő cég tulajdonának és a felirat sajátos tartozékának, mint a felperes gyártási és cégmegjelölésének. Ugyanígy semmi tényállítást nem tett felperes arra, hogy a szóbanforgó rajz és felírás tulajdonjogát a rendelő budapesti céggel szemben fenntartotta volna és erről alperesek tudtak volna, úgyhogy alperesek rosszhiszemű vagy csak gondatlan eljárására is nem merült fel semmi adat és sem a jóerkölcsökbe, sem a kereskedői tisztességbe ütköző tényállás. A tábla e döntéssel szemben megkeresi a kamarát annak megállapítása végett, hogy a kérdéses, az alperesi papírpohárkészítő vállalat által alkalmazott keretről vájjon a felperesi vállalatot szokták-e felismerni, vagyis, vájjon a kérdéses keret felperes gyártási, illetve cégmegjelölése-e. (13. P. 48.554—1930—7. sz.*) (Folyamatban). Rekláinszédelgés. A bíróság megállapította a különböző cikkekből, hogy az alperesek intézetéről úgy írnak, mintha a/. az ipartestület, illetőién tagjai által alapított vállalkozás volna, megállapította és pedig a vitássá nem tett megállapodásból, hogy a kérdéses intézet nem az alperesek tulajdonát képezi, és az alperesek csupán néhány iparossal állapodlak meg, hogy egy megalapítandó részvénytársaságnak meghatározott ellenérték ellenében az alperesek az üzemet átadni hajlandók, megállapította továbbá a bíróság a felek egyező előadásából, hogy ez a rt. meg nem alakult, megállapította, hogy az alperesekkel szerződóst kötött iparosok vállalták, hogy az alperesek vállalata érdekében propagandát csinálnak, megállapította az alperesek beismeréséből, hogy a hirdetések közzétételéért lizettek, megállapította a bíróság, hogy a propagandacikkeket a tanú, aki az ipartestület elnöke, fogai mázta, és hogy az alperesek a cikkekért ellenszolgáltatási nyújtottak. A kir. It. Tábla figyelemmel a hirdetés egész tartalmára és kísérő körülményeire, megállapította, hogy a hirdetéssel az alperesei; kárt okozó tisztességtelen versenyt követtek el, mert az a körülmény, hogy a hirdetéssel kapcsolatban nagy betűkkel az a felírás áll, hogy „pártoljuk a iparosok gőzmosódáját", mert továbbá az a tény, hogy ugyanakkor, amikor a hirdetések a hivatalos újságban ily tartalommal megjelentek, ugyanabban az újságban oly cikkek jelentek meg, amelyeknek azt az értelmet lehet tulajdonítani, hogy a szóbanforgó üzlet az ipartestület, vagy legalább is a kartársak érdekeit legmesszebbmenőén figyelembe vevő ipa rosoké. Táinogatniok annál is inkább erkölcsi kötelességük lehetett, mert erre a támogatásra utalnak az említett cikkek is. Alperesek üzleti magatartása tehát alkalmas lehetett az