Iparjogi szemle, 1931 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 10. szám - II. Ankét a Juryk és Választott Bíróságok működéséről

IPARJOGI SZEMLE xxv. SS GEWERBERECHTLICHE 1931 T 10, SZÁM HAVI FOLYÓIRAT RUNDSCHAU TaB.Aíl Jérulékk6nt in MONATSSCHRIFT Jafirllüh.r Bezug.preie lU p AZ IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ICHR^LÍ^UNG: DR BÁNYÁSZ JENÓ és DR FAZEKAS OSZKÁR ~ Kiadja: az Iparjogvédelmi Egyesület - Herausgegeben von: Vérein für Gewerblichen Rechtschutz, Budapest V., Alkotmány ucca 8. II. Ankét a JuryK és Választott Bíróságok működéséről A bevezető részben jelzeit főbb szempontoknak figyelembevételével, a kereskedő- és iparosvilág reprezentánsai elsősorban is ama felfogásuknak adnak kifejezést, hogy a jurybizottsagok minden tekintetben az üzleti tisztesség alapján álló kereskedő- és iparosvilág felfogását tükrözik visszú. A Juryknek tehát a lehetőség szerint egyhangú vélemények kialakulására kell törekedniük. A jurytagok gyakorlati tapasztalataik alapján örömmel állapítják meg, hogy ez az egységes állásfoglalás az esetek legtöbbjében sikerült is. Egyértelműen kijelentik, hogy a Jury döntéseit, amelyeket a kereskedő- és iparosvilág általános figyelemmel kísér, az érdekeltség a legnagyobb megnyugvással és megelégedéssel fogadja és azokat üzleti magatartásánál mindenkor szem előtt tartja. Helyeslik a jogászköröknek ama kérelmét, hogy állandó bizottságok alakíttassanak, hogy ezek a bizottságok megfelelő sorrendben vétessenek igénybe. Általában kijelentik, hogy a maguk részéről teljes egészében helyt adnak a jogászkörök kívánságának, mert a Jurynek, „a Jury minden egyes tagjának, e.sak egyetlenegy hő óhaja lehet, hogy a Jnryk minél jobban megközelítsék azt az igazságot, — az üzleti tisztsség védelmét — amelynek szolgálatában állanak, hogy továbbá a Juryk döntései úgy a jogász, mint a laikus közönség előtt a legtávolabbról sem legyenek niegtáinadhatók bizonyos szubjektív momentumok érvényre juttatása miatt". Ami a jogászelemnek a jury-bizottságba való meghívását illeti, a jurytagok általában megjegyzik, hogy e kívánalmat esak bizonyos mérvben hajlandók honorálni. A Jury, szerintük, mindenkor szívesen veszi a jogászi kör részéről történő felvilágosításokat, kioktatásokat, azonban mégis úgy véli, hogy jogi szempontból, vagyis a jog gyakorlati eredményes alkalmazhatása érdekében a Jurynek nem az a feladata, hogy jogi szempontoknak a figyelembevételével alkossa meg a maga véleményét, hanem, hogy éppen „minden jogászi befolyás nélkül, a maga gyakorlati tapasztalatainak, a maga erkölcsi felfogásának a szemüvegén keresztül figyelje és ítélje meg az eléje tárt üzleti magatartásokat". Mégis a jurytagok szívesen látják „a kereskedő- és iparos világban szereplő", tehát annak lelki világát, szokásait és jogos üzleti érdekeit ismerő gyakorlati jogászoknak a Jurybe való behívását, a jurytagok sorába való iktatását, azonban ezektől a jogászoktól sem vár merev jogi kioktatást, hanem az ő gyakorlati megfigyeléseiknek, a Jury állásfoglalásától várhaló eredményeknek a feltárását, tehát a védőeszközök hatékony érvényesítését célzó mintegy jóakaratú gyakorlati útmutatásokat és tanácsokat. A választott bíróságokkal kapesolatban a jurytagok egyértelműen a maguk részéről is hangoztatják, hogy a választott bíróság megalakítása körül a lehető leggondosabban és a lehető legnagyobb körültekintéssel kell eljárniok és még a látszatát is kerülniük kell annak, mintha egyes ügyvédeknek, avagy választott bíráknak bárminő irányban is, befolyásuk lehetne a választott bíróság alakulására. Az idevonatkozólag elhangzott panaszok azonban kétségkívül túlzottak és azt pervesztes felektől származó érthető ellenszenvnek tekintik, amelyeknek egyedüli eélja az, hogy a pervesztes fél lelkületét valamilyen formában igyekezzék megnyugtatni. Kész uéggel hozzájárulnak azonban mindazokhoz a kívánalmakhoz, amelyeknek eélja, hogy ezek az alaptalan vádaskodások is lehetőleg megszűnjenek. A jurytagok gyakorlati tapasztalataikból kifolyólag általában örömmel állapítják meg, hogy a választott bírák az ,.seték legtöbbjében egyértelmű álláspontot foglalnak el, vagyis sikerül egymást meggyőzniük. Azok a jurytagok', akik gyakrabban vesznek részt a választott bírói eljárásban, határozottan állítják, hogy a választott bíráknak kis jóakarattal mindig sikerül felfogásukat összeegyeztetni és így az elnöklő bíró, vagyis a jogász, rendszerint esak szankeionálja és jogi köntösbe önti a közös megállapodást. A jurytagok tehát nem osztják a jogászkörük részéről, sőt a laikusok részéről is mind gyakrabban hangoztatott ama felfogást, hogy a választott bírósági eljárásban az elnök akarata mindenkor és feltétlenül érvényre jut, vagyis hogy a választott bírósági eljárás az elnök jogi felfogását juttatná diadalra, mindazonáltal igen figyelemreméltónak tartják ama javaslatot, amely szerint, amennyiben a választott bírák eltérő elvi álláspontot foglalnának el, az állandó jury-bizottságok egyike vagy másika véleményadás céljából megkeresendő. Ebben az esetben azonban szükséges, hogy a választott bíróság elnöke a választott bíróságnak, mint ilyennek az intencióival egyező kérdési írásba foglalja. A reformkérdéseket illetőleg, tekintve az üzleti élet természetét, a jurytagok igen fontosnak tartják az előzetes eljárásokkal kapcsolatos intézkedések sürgős reformját. Hangoztatják, hogy egyedül a gyors és szakszerű intézkedéstől várható a megfelelő jogsegély. A Juryk ügyrendi szabályainak megállapítása céljából egybeült jury-bizottság az eddig elhangzott vita anyagából máris kikapcsoltat olyan kérdéseket, amelyek helyességét és megvalósítását a Jury egyértelműen kívánja. Ezek szerint máris megállapította azt, a) hogy a Jury a jövőben előre megállapított bizottságok útján hozza meg a maga döntéseit; b) továbbra is őrizze meg kereskedő és iparos jellegét, vagyis továbbra is az üzleti tisztesség alapján álló kereskedő és iparos véleményét igyekezzék kifejezésre juttatni; c) a tárgyilagosság bizonyítása céljából pedig a jurybizottság az egész vonalon elfogadja a jogászkürök részéről előterjesztett kívánságokat, nevezetesen azt, hogy a jurytagok, illetve bizottsági tagok neveiről, illetve a Juryk összeállításáról a panaszos, illetve perbeli felek előzetesen értesíttessenek, továbbá biztosíttassék az érdekelt felek visszavetési joga*). Ami a választott bíróságokkal kapcsolatos megjegyzéseket illeti, a jury-bizottság ugyancsak megállapítja, hogy miként a múltban, úgy fokozottabban a jövőben is: a) a jurytagok, illetve választott bírák sem a Jury, sem pedig a választott bírósági eljárásba nem folyhatnak be, illetve választott bírói tisztet nem vállalhatnak, ha ellenük, illetve Vállalatuk ellen a versenyjoggal kapcsolatos bárminő irányú eljárás, panasz folyik, ha kényszeregyességi eljárás alatt állanak. Ez utóbbi eset egyébként a kamara elnökségének döntése szerint a jury tagság megszűnését vonja maga után. b) a Jury a legélesebben tiltakozik az ellen a beállítás, illetve feltevés ellen, mintha bármelyik tagja is a választott bíróság megalakulásában meg nem engedett, illetve erőszakos eszközöket alkalmazna. Ez a feltevés egyébként már tártba fátlan az eljárás természeténél fogva is, mivel a választott bíróságok elnökeit közvetlenül a választott bírák választják, az elnök megválasztásánál tehát, amennyiben annak személyében egyértelműen megegyeznek, semmi néven nevezendő illegitim beavatkozást feltételezni sem lehet. c) Ami a jury-bizottságoknak a választott bíróságok részéről történő meghallgatását illeti, ez eljárást elvi jelentőségű állásfoglalások esetében a Jury helyes és célirányosnak tartja. Ebben a kérdésben azonban a Jury csupán annak kijelenté* A Jury ügyrendjét, amelyet a kamara elnöksége és a teljes ülés is tudomásul vett, 00 számunkba tettük közzé.