Iparjogi szemle, 1931 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 8-9. szám - Ankét a Juryk és Választott Bíróságok működéséről. Nyilatkozatok jogász-, kereskedő- és iparoskörökből

8—9. szám, IPARJOGI SZEMLE gondoskodásnak kellene történni, hogy egy-egy zsűri ülésre, illetve minden egyes ügyre meghatározott számú zsüri-tagnak kellene megjelenni és a feleknek a visszavetés jogával lehessen élni. A zsűri megalakításánál gond volna fordítandó továbbá arra, — a zsűri különös természeténél fogva, — hogy abban jogásztagok legalább egyharmadrészben részt vegyenek. Múlhatatlanul szükséges azonban, hogy a zsűrit a mellette, működő jogász informálja a fennálló jogról az eldöntendő kérdés szempontjából, amelyet ő lesz hivatva megformulázni és ő adja a zsűri tagjaitól kívánt felvilágosításokat is. Emellett a zsüri-tagok meghívása a sorsra volna bízandó. Szükséges szakértők külön meghívandók. Természetes, hogy a zsűri csak pontosan körülirt, igen fontos ügyekben volna verdiktszerű vélemény kijelentésére hivatott. A zsűri határozatát nem indokolná. Kívánságok hangzottak még a következő irányban: A kamarai zsűrinek főleg a védjegytörlési és rendes bíróságok előtt folyó tisztességtelen verseny miatti perekben adandó véleménye folytán van nagy jelentősége. Ez a jelentősége megköveteli, hogy a zsűri az elébekerülő véleményes jelentések meghozatalában az elébekerülő ügyeket minél tárgyilagosabban s lehetőleg a szembenálló érdekelt felek észrevételeinek meghallgatása után hozza meg. Utóbbinak főleg akkor van fontossága, amidőn a zsűri nem általánosságban felmerülő szakkérdésekben, hanem peres kérdésekben mond véleményt. — Ugyanilyen fontossággal bírónak tartják a jogi szakvélemények, hogy a peres felek képviselői előtt ne legyen hivatalos titok, hogy a zsűri ülésbe mely zsüri-tagok hivatnak meg. De ettől eltekintve, a zsűrinek a titkár javaslatára az elnökség által történő összehívása úgyszólván állandósítaná a zsűrit, ami egy bizonyos merevséget és konzervatívságot eredmányezne, míg a zsűrinek változatossága frissességet vinne bele a zsűri döntéseibe. Minthogy a zsűri-véleménynek, amely a kereskedelem közfelfogását van hivatva visszatükrözni az illető szakkérdésben, kétségtelen tájékoztatóul kell szolgálni a bíróságnak s illetve védjegytörlési perekben a kereskedelemügyi miniszter részére, a vélemény legyen határozott, amely kétséget nem hagy fenn a zsűri véleménye iránt. Helyes megoldás volna tehát, ha a zsűri döntése helyett, vagy legalább mellett a tanácskozásnak a lefolyása közöltetnék a bírósággal, esetleg a kamara elnökségének véleményével együtt. Ily módon a bíróság értékes szakértői véleménynek birtokába jut és azt szabadon mérlegelhetné. Az itt a jogászkörök részéről előadott kívánságokat, amelyek kétségkívül alkalmasak arra, hogy a Jury és a Választott Bíróságoknak megalakulásával az intézmények iránti bizalmat megerősítsék, a kamara elnöksége teljes egészében magáévá tette. A vonatkozó ügyrendi szabályokat az Iparjogi Szemle 6—7. számában közöltük. (A kereskedő- és iparosvilág észrevételeit a következő számban közöljük.) A Jury és választott bíróságok működéséről a kamara 1930. évi jelentése az alábbi kimutatásban számol be. A- kamarai választott bíróságok előtt a jelentési évben folyamatba tétetett 165 per. Ebből ítélettel nyert befejezést 61 per, egyességgel 69, beszüntettetett 35, folyamatban van 6 per. A perek tárgya 81 esetben reklámszédelgés, 18 esetben hamis származási jegy, 37 esetben bitorlás és utánzás, 19 esetben hírnévhitelrontás, 10 esetben üzemi titok elárulása volt. — A budapesti kir. törvényszék által a kamarához áttétetett 122 polgári per. Ebből ítélettel nyert befejezést 76 per. A perek tárgya az esetek túlnyomó nagy részében reklámszédelgés, hamis származási jegy, bitorlás és utánzás volt, míg a többi perekben hírnév-hitelrontás, üzemi titok elárulása ellen irányultak a keresetek. A budapesti büntető törvényszék által a kamarához áttétetett 15 büntető per. Ezen perek tárgya túlnyomóan bitorlás és utánzás, illetve üzleti vesztegetés volt. A budapesti kir. járásbíróság által a kamarához áttétetett 9 per. Ezen perek tárgya részben hólabdaszorződés, részben jogosulatlan végeladás volt. A kereskedelemügyi minisztérium által a kamarához áttétetett 31 védjegytörlési és mintaérvénytelenítési per. Ezekből ítélettel befejezést nyer 7 por, míg 24 per még folyamatban van. — A felek (érdekeltségek) a Jury irodájához írásban vagy szóval 531 esetben fordultak panaszszal. Ezekből 502 panaszügy egyességgel befejezést nyert, míg 29 panaszügy még folyamatban van. — Ezen panaszok tárgya túlnyomórészt reklámszédelgés, hamis származási jegy, míg a többi panaszok tárgya bitorlás és utánzás, hírnév-hitelrontás, üzemi titok elárulása és üzleti vesztegetés volt. — A választott bíróságok előtt lefolytatott perekből 24 per egy, 64 per kettő, 16 per három, tárgyalás után nyert ítéleti, illetve egyességi befejezét, míg a többi perekben perenkívül köttetett egyesség. Joggyakorlat* Vevőcsábítás. Úgy alperes, mint alperes alkalmazottai, az alperesi üzlet megnyitása óta idejűk legnagyobb részét az uooán töltik, hogy a szomszédos versenytárs vevőit, kirakatának szemlélőit megszólítsák, üzletükbe behívják. Ugyancsak megtette alperes azt is, hogy a hozzá betévedt felperesi vevőt tévedéséről fel nem világosítva kiszolgálta. A vb. ítélete szerint: „E magatartások az üzleti tisztességbe ütköznek, mert alperes vevőszerzésre olyan eszközt alkalmazott, amilyet magyar kereskedő nem alkalma/hat anélkül, hogy kereskedőtársai emiatt méltán le ne nézzék. Fővárosi kereskedő jobban tiszteli a vevőt, semhogy őt megszólítván, neki üzletéi, nyilt uccán ajánlja, önérzetesebb, semhogy a kirakatát szemlélőt megszólítsa és többet ad az üzleti tisztességre, semhogy visszaélne azzal, hogy valaki — más kereskedőt keresvén — az ő üzletébe tévedt. Fokozott mértékben tartózkodnia kellett volna éppen alperesnek az ilyen magatartástól, nehogy arra lehessen gondolni, hogy üzlete helyének (felperes szomszédságában való) megválasztásával már ilyen tévedések eshetőségére számított." .Vb. 761—931.) A vevő megtévesztése. Felperes keresetéhen előadja, hogy alperes a hozzá betévedő felperesi vevőt tévedésében meghagyta, sőt annak egyes kérdésére azt tévedésében meg is erősítette. Alperes e ténykedésével az 1923. éyi V. tc. 7. §-ába ütköző és a 17. szerint minősülő cégbitorlást követett el. Az indokolás szerint jogszabály, hogy üzleti vállalata körében senki sem használhat oly nevet, céget, amely őt meg nem illeti. Minthogy alperesnek az a magatartása, hogy magát az őt meg nem illető F... F... cégnek adta ki, az 1923. évi V. tc. 1. és 7. §jait és a versenytársat szerzett jogaiban sértő magatartást tanúsított. (BP. Tsz. 49.281/1930.) Felelősség. Amennyiben bírói megállapítást nyer, hogy a versenytársnak az alkalmazottat a meg nem engedett versenycselekménytől eltiltó magatartása komoly és határozott volt, megdől az a védelem, hogy a főnök az alkalmazottak cselekményeiről tudomással bírt: következéskép felelőssé nem tehető. (J. 25.729/19300 — Az a versenytárs, aki elnézi azt, hogy ügynökei figyelmeztetései dacára is tovább becsmérlik a versenytársat, áruját ócsárolják és az ügynökök ellen megfelelő intézkedést nemcsak hogy nem foganatosít, hanem azoknak a cselekmény elkövetését tagadó nyilatkozatát tudomásul veszi és még utólag sem alkalmaz megtorlást, nem mentesül a Tvt. 33. §-ában foglalt jogkövetkezmények alól. Fokozottabban felelős a versenytárs, a főnök, amikor a vásárlásoknál jelen volt és segédje eljárását eltűrte. (Vb. 17.808/1930.) Versenytilalmi kikötés, amelynek időpontja közelebbről megállapítva nincsen, joghatállyal nem bírhat. Hasonló értelmű a Kúria döntése, amely szerint nem lehet helye a szerződésben szabatosan körülhatárolt versenytilalom kiterjesztő magyarázatának. (Vb. 4, K. P. IV. 5912/1930.) A jogos védelem határai. A Vb. bár megállapítja, hogy a vállalat vezetője visszaéléseket követett el és így az üzletvezető kilépésének hirdetése a vállalat üzleti érdekeit szolgálta, mindazonáltal úgy találta, hogy a vállalat túllépte a megengedett határt, amidőn a kilépett üzletvezetőt röpcédulákon meg is nevezte. Erre — így szól az ítélet — a vállalat érdekei megóvása szempontjából szükség nem volt, másrészt azonban a felperes üzletére rendkívül káros hatással lehetett. (Vb. 23.724/1930.) Szellemi tulajdonjogra való hivatkozás. Felperes tervező mérnök keresetében előadja, hogy alperes részvénytársaság mintaoltalmára hivatkozva, tiltakozott a felperes által készített portál felépítése ellen, még pedig nem magánál az építőmérnöknél, hanem a laikus építtetőnél, miáltal neki tetemes1 károkat okozott. A meghallgatott szakértő véleménye alapján alperes támadó lépését a bíróság jogtalannak minősíti. A kir. Tsz. a károkozó szándékot abban látja fennforogni, hogy alperes nemi a szakértő versenytárshoz fordult vélt sérelmének orvoslásáért, hanem közvetlenül a laikus megrendelőhöz, aminek azután természetszerűleg az lett a következménye, hogy az ügy nyilvánosságra került és hogy a megtámadott kereskedő mindenkit figyelmeztetett arra a veszélyre, amellyel a felperessel való dolgoztatás jár és amely szerinte a portál lebontásában valósulhat meg. A kir. tsz. alperes eljárásában a tisztességtelen verseny azon erőszakos esetét látta fennforogni, amikor a versenytárs alaptalan támadásával a laikus közönséget félemlíti meg és riasztja el attól, hogy megrendeléseit a versenytársnál eszközölje. (Bp. kir. Tsz. 42.310—1930. —13 P.) Selyem. — Műselyem. A felperes kereseti előadása az. hogy az alperes a kirakatában elhelyezett árjelzőtáblákon olyan *A csillaggal jelzett jogesetek nem jogerősek.