Iparjogi szemle, 1931 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 6-7. szám - Védjegy-licencia

2 IPARJOGI SZEMLE 6—7. szám. gondolta magát és a maga javára is bejegyeztette ugyanazt a védjegyét. A Wellner-gyár és képviselője közt aztán nézeteltérések merültek fel, mire a gyár ettől a képviseletet megvonta, önálló magyar képviseletet rendezett be, a védjegyet erre ruháztatta át és azt a védjegylajstromban át is irattá. Két év lejártával a Wellner-gyár magyar képviselete perrel támadta meg az osztrák gyárat és kérte a védjegy törlését. Az osztrák gyár viszontkeresetileg a felperes védjegyének törlése iránt terjesztett elő kérelmet. A miniszter most a felperes javára döntött és a Herczka-féle védjegy törlését rendelte el. A miniszter úgy találja, hogy nincs oly jogszabályunk, amely tiltaná azt, hogy külföldi gyár önálló magyar vezérképviselete a maga nevére védjegyet, szerezhessen, s ehhez még az sem kell, hogy a külföldi gyárnak a védjegye a saját hazájában be legyen lajstromozva. Abban sem lát, jogellenességet, hogy a védjegyet külön e célra alakult vállalat, szerezze meg, annak ellenére, hogy az eredeti képviselő egyéb üzletét maga folytatja' tovább. A miniszter nem boesatkozott annak az elbírálásába, hogy a felek melyike használta Magyarországon előbb a védjegyet és melyikük tette azt előbb közismertté, mert ezt a védjegyper szempontjából közömbösnek találta, mert nem vitás, hogy a Herczka-féle osztrák védjegy megszűnte után bejegyzett Wellner-védjegy korábbi keletű, mint a Herczka-féle magyar védjegy s mert a Herczka-gyárnak módjában állott volna a kétévi elévülési idő alalt a felperes ellen törlési perrel fellépni. Noha tehát a miniszter a védjegynek az önálló magyar vezérképviseletre történt átruházásának kérdésében kitér annak megállapítása elől, vájjon részleges védjegyátruházás vagy csak licencia engedése forgott-e fenn a konkrét esetben, mégis hallgatólag érvényesnek és harmadik személyekkel szemben is kiható hatályúnak tekintette a külföldi védjegytulajdonos és annak önálló hazai fiókja között a védjegynek Magyarország területére vonatkozólag létrejött átruházását, az ilyen védjegyet az új jogszerző nevére önállóan belajstromozásra alkalmasnak tekintette és annak á*ruházását jogérvényesnek mondotta ki. Nem vette figyelembe azt az alperesi érvet, hogy védjegyjogi bizomány nem létezik, tehát senki sem jegyeztethet be védjegyet és használhat ilyet a saját nevében, de más részére, s nem lát törvénymegkerülést abban, hogy külföldi vállalat Magyarországon kizárólag abból a célból alakít önálló vezérképviseletet, hogy az a gyár áruit a gyár védjegyével forgalomba hozza. Ezekután nem lehet kétséges, hogy védjegyjogunk a védjegylicenciának pusztán kötelmi hatályára vonatkozó korábbi álláspontját feladta és megengedhetőnek találja, hogy maga a védjegyjog osztassék meg olyként, ahogyan pl. a testi dolog tulajdonosa a dolgon korlátolt dologi jogokat engedhet és ilyen jogkeletkeztető jogátruházás útján új, önálló dologi jogokat Mvjon életre, amelyek azután harmadik személyekkel szemben dologi oltalomban is részesülnek. A jogkeletkeztető jogátruházás fogalma egyáltalán nem új. Már a pandektajog korában találkozunk ezzel a konstrukcióval, s Ernst Immánuel Bekker, néhai heidelbergi professzor vonatkozó tanításait személyesen hallgattam 1899-ben a heidelbergi egyetemen. Ezt a fogalmat a mai jogtechnika sem nélkülözheti, s a jelen kérdés is mutatja, hogy annak a jogi fegyvertárba való beállítása szükséges. A dologi hatályú védjegylicencia körül felmerülő jogi problémák e konstrukció segélyével oldhatók meg a kívánt szabatossággal és biztossággal. Ez teszi lehetővé, hogy míg a védjegytulajdonos és az új jogosult közötti jogviszonyban a köztük kötött szerződés minden határozmánya érvényesüljön, addig a jóhiszemű harmadik személyek a védjegylajstromban bízva, nyugodtan szerezhetnek oly jogokat, amelyek a nyilvánkönyvi joghelyzettel nem ellentétesek, s nyitva marad a jogfejlődés útja arrafelé is, hogy oly harmadik személyek, akiknek a licencia-megállapodásról a lajstromon kívüli úton tudomásuk van, annak sérelmére ne szerezhessenek jogokat. Mindenesetre fényes bizonyítéka a magyar jogalkalmazás magas nívójának az, hogy .úgyszólván minden törvényes alap nélkül, sőt látszólag a törvény szóhangzata ellenére a magyar joggyakorlat képes volt lépést tartani e téren is a modern kívánalmakkal, anélkül, hogy a jogbiztonságot bármi irányban veszélyeztetné. A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség Magyarországi Csoportja folyó hó 2-án ülést tartott, melyen Belatiny Arthur elnököt a m. é. nagysikerű budapesti kongresszuson kifejtett munkálkodásáért lelkes ovációban részesítették. Schilling Zoltán, a m. kir. szabadalmi bíróság elnöke meleg szavakkal ecsetelte azt a szakszerű vezetést és szívélyes vendégszeretetet, amelyben a résztvevőket az elnök és a felesége részesítették. Az elnöki beszéd köszönettel adózott mindazoknak, akik a kongresszus megszervezésében és lebonyolításában részt vettek és az összejövetelt a szövetség egyik legnagyobb számú és legsikerültebb kongresszusává tették. Elnök nyomatékosan felhívja a magyar kereskedelmi és ipari érdekeltség figyehnét arra a körülményre, hogy a nemzetközi iparjogvédelmi szövetség munkái és határozatai kiindulási bázisok a diplomáciai konferenciák, munkáiban. A szövetség munkáját az országos csoportok munkája szabja meg. Az országos csoportokban juthatnak leginkább kifeje-zésre az egyes országok kereskedelmi és ipari érdekeltségének kívánságai; innen táplálkozik a szövetség, hogy az eszmék és megoldások átszivárogva a diplomáciai konferenciákra, mint kötelező jogszabályok irányozzák az Unióba tömörült államok szabadalmi, védjegy, minta és üzleti verseny jogéletét. Minden kereskedelem és ipar maga ellen vét, ha befolyását nem használja ki az iparjogvédelmi jogszabályok alkotásában. Idegen kereskedelem és idegen ipar nem fogja a mi kereskedelmünk és a mi iparunk érdekeit megóvni. Majd áttért a londoni konferencia tárgyára, amelyen a következő kérdések fognak szerepelni: harmadik személyek jogainak fenntartása, — külföldi elsőbbségi jogosultság saját honos részére elsőbbségi írások díjtalan pótlása — a bejelentés terjedelme ne legyen kötve az elsőbbségi bejelentés igénypontjainak terjedelméhez, hanem az elsőbbségi iratban ismertetett terjedelemhez, a feltaláló erkölcsi joga kényszerengedély, a szabadalom érvényének visszaállítása, annak a megítélése, hogy vájjon valamely védjegynek van-e védelmi hatálya, védjegyek kölcsönös függetlensége, honi bizonylatok beadási határideje, állami jelvények szövegi körülírása, védjegyek átruházása, tisztességtelen verseny, ideiglenes kiállítási védelem, nemzetközi bíráskodás, hamis származási megjelölés, nemzetközi védjegylajstromozás. Ezek a kérdések szerepelnek az e hó végén tartandó brüsszeli összejövetelen is, melyen a csoportot Kelemen András fogja képviselni. Végül az elnök mély részvéttel emlékezett meg néhai Szilasi Jakab dr. hites szabadalmi ügyvivőről és méltatta az elhunyt érdemeit. AJury állandó bizottságai A feleK visszavetési joga. A Jury tagoK Kisorsolása. SzaKértő csaK nvilvános ülésben, a feleK előtt adhatja elő szaK vélemény ét A Budapesti Kereskedelmi'és Iparkamara jogi bizottsága Dr. Baumgarten Nándor elnök elnöklete alaU tartott ülésében behatóan tárgyala a zsűrinek a zsüri-eljárás módosítására vonatkozó javaslatait. E javaslatok szerint: 1. A kamara alakítson 100—100 tagból álló két állandó zsűri-bizottságot; 2. a zsűri-bizottságok felváltva működjenek úgy az általános, mint magánérdekű, — tehát konkrét peres, illetve panaszos ügyekben; 3. a zsűri-bizottságok által tárgyalt vitás kérdésekben bárminő irányban érdekelt zsűritag (illetve szakmabeli) kizárólag a nyilvános ülésben szólalhat fel. (A zárt tanácskozásokban részt nem vehet, szavazati jogot nem gyakorolhat.); 4. per, illetve panasz esetén a szembenálló feleknek jogukban áll a velük közölt állandó bizottsági tagok sorából 20—20 tagot minden indokolás nélkül törölni; 5. az így fennmaradó 60 tagból a zsűri titkára 2 zsűritag jelenlétében a vitás ügy természetéhez képest (a kérdés magában, avagy általános érdekű voltának megfelelően) 12, illetve 30 tagot sorsol ki; (i. az így megalakított bizottságot, illetve azok névsorát a zsűri titkára közli az érdekelt felekkel; 7. a bizottságok elnökei a kamara teljes ülése által megválasztott zsűri-bizottsági elnökök, akik eme tisztüket felváltva gyakorolják; 8. a zsűri-bizottságok -szakértőket tartoznak meghívni, akiknek kijelölése végett a zsűri titkára megkeresi a kamaiát . 9. az ily szakértők a bizottságok zárt tanácskozásain részt nem vehetnek (3. p.), szakvéleményüket a felek jelenlétében, nyílt ülésben adják elő és a feleknek, illetve jogi képviselőiknek módjukban áll szakvéleményükre a maguk észrevételeit megtenni; 10. általános közérdekű kérdésekben a zsűri kizárólag egyértelmű állásfoglalás esetén nyilváníthat szakvéleményt; 11. a zsűri ily egyértelmű állásfoglalását a sajtó útján közli ; 12. bírói, avagy hatósági megkeresés esetén pedig ily egyértelmű állásfoglalás híján a többség véleményét nyilvános ülésben közli a felekkel; 13. a zsűri véleménye, döntése, amennyiben ahhoz a ka-