Iparjogi szemle, 1931 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 6-7. szám - Védjegy-licencia

6—7. szám. IPARJOGI SZEMLE 3 niara elnöksége hozzájárul, kamarai véleménnyé válik. A kamara jogi bizottsága örömmel veszi tudomásul a zsűri ügyrendjének a megváltoztatására vonatkozó javaslatokat, amelyeket tudomásulvétel végett pártolólag terjeszt a kamara elnöksége elé. A magunk részéről reméljük, hogy a fent kö­zölt keretekben mozgó állandó zsiiribizottságok csak fokozni fogják azt a bizalmat amelyet a zsűri úgy a jogász, mint a kereskedő- és iparosvilág részéről élvezett és amely teljes egészében honorálja a jogászközönség kívánalmait. Joggyakorlat Általános szempontok a tisztességtelen verseny megítélé­sénél. A versenytársnak az az eljárása, hogy vevőinek a vá­sárlási összeg nagysága szerint igazodó értékű reklámtárgya­kat ad és ilyet hirdet, semmiben sem különbözik alperesnek attól az eljárásától, mikor ajándéktárgyakat hirdetett és adott vevőinek. Nem változtat ezen az a körülmény sem, hogy ezen reklám-, illetve ajándéktárgyakon a versenytárs neve apró betűkkel fel van tüntetve. (Vb. 20.644/1930.) — Az ajándékozás hirdetésszerű üzleti tevékenységnek nem tekinthető. Az aján­dékok rendszeres juttatásának ugyanis üzleti alapja, hogy a versenytársnak tekintélyes része, erkölcsi okokból is, a maga részéről ajándékokat nem juttat. (J. 25.729/1930. Vb. — Kúria.) — Az alkalmazott helyváltoztatásának közlése nem minősíthető tisztességtelen versenynek. (J. 25.729/1930.) — Idegen gazdasági munkába való bekapcsolódás meg nem engedett versenyesz­köz. Ilyen meg nem engedett hirdetési mód az üzleti életben gazdasági értéket reprezentáló név mellett, illetve azzal kap­csolatban a saját név, illetve áru feltüntetése. (J. 29.679/1930) — Fix ár. A mások között fennálló kötelmi jogviszony jog­hatásai harmadik személyekre is kiterjednek akkor, ha egy harmadik személy a szerződési viszonyban lévő felet szerző­dési kötelezettsége megszegésére szándékosan reábir, vagy tőle tudva, olyan szolgáltatást fogad el, amely által az a szerződő másik féllel szemben vállalt kötelezettségét meg­szegi. (Vb. 25.875/1930.) — Az «ingyen napon hirdető közlés, a vásárlóközönség egy részének szerencsejáték iránti, illetve nyerni kívánó hajlamainak a felkeltésére alkalmas, a közön­séget ezáltal vásárlásra ösztönözvén, szerez magának vevőket a többi versenytárs rovására. A hirdető tehát reklám céljából szerencsejátékot rendez és így mint minden más szerencse­játék hirdetése, lottójövedéki kihágás alá esik. (J. 29.679/1930.) — Az iparigazolvány kiadása még nem igazolja a gyári jelle­get. A gyári jellegnek a megállapítása a bírói eljárás fel­adata. (Vb. 2652/1931.) Hírlapi közzététel. Az árjegyzékek útján történő tisztes­ségtelen verseny indokolttá teszi a hirdetéseknek az árjegy­zék révén közvetlenül érdekelt közönséggel való közlését. (Bp. tsz. 13. P. 40.754/1930.) — Amennyiben bírói megállapítást nyer, hogy versenytárs cselekményét csupán első ízben kö­vette el, továbbá az ügy hátterében a peres felek ádáz és köztudomású ellenségeskedése megállapítható,—a hírlapi közzé­tétel mellőzhető. (Vb. 22.744/1930.) — A hírlapi közzétételnél mérlegelendő, hogy alperes cselekményének jelentőségével arányban áll-e a hírlapi közzététellel járó megbélyegzés. (Vb. 25.797/1930.) — Az ítélet hírlapi közzétételének elrendelését a törvényszék mellőzte, mert alperes cége időközben megszűnt s a kárösszeg leszállításából kitűnöleg is alperes cselekménye nem bír olyan jelentőséggel, hogy a hírlapi közzétételt indo­kolttá tenné. (13. P. 34.624/1930—7.) — Az ítélet hírlapi közzé­tételét a Vb. mellőzi, mert arra nem merült fel a perben adat, mintha alperes a segédeit arra utasította volna, hogy ragasztott cipőt kézzel varrottként adjanak el, és mert az alperes tényleg beszerzett nagyobb tömegű cipőt, amelyeket 12 P 50 f-ért adott el, és azok között a szakértők szerint olyanok is voltak, amelyek minősége csak lényegtelenül külön­bözik a más üzletekből való drágább cipőkétől; ilykép pedig az alperes rosszhiszeműsége megállapítható nem volt, minél fogva nem indokolt, hogy az alperes a hírlapi közzététellel velejáró erkölcsi megbélyegzéssel még külön is sujtassék. (Vb. 27.857/1930.) — Az ítéletnek felperes költségén való közzé-' tétele. A versenytársnak fontos üzleti érdeke, hogy a nagy­közönség tudomást szerezzen a védjegyes árukkal történő visszaélésekről (idegen áruknak figyelmeztetés nélküli kiszol­gálásáról) és azok tiltott voltáról. Ezért a bíróság alperes jóhiszeműségére való tekintettel az ítéletnek a felperes saját költségén (alperes neve kezdőbetűivel) való közzétételét meg­engedte. (Vb. 17.808/1930.) — A Jury kizárólag a rosszhiszemű, avagy különös méltánylást érdemlő sérelem esetében tartja indokoltnak az ítélet közzétételét. «A hírlapi közzététel meg­szégyenítő mellékhatású, úgyhogy csak akkor alkalmazandó, ha vagy a versenytárs eljárása rosszhiszemű, vagy ha sajtó­közlemény útján követtetett el, vagy ha a sértett jogainak megvédése céljából szükségesnek mutatkozik.* (J. 20.210/1929., J. 48.870/1928.) — A választott bíróság a hírlapi közzétételt rosszhiszeműség, avagy visszaesés esetében mindenkor elren­deli. (Vb. 14.312/1929.) — A hirdetéseknek a hírlapokban, tehát teljes nyilvánosság mellett történő közlése indokolja, hogy az érdekelt iparosok az ítéletről tudomást szerezzenek és az ítélet az alperes költségén szaklapban megjelenjék. (Vb. 6568/1930.) — Felperes, aki a bíróság megállapítása szerint alperessel szemben tisztességtelen Versenyt folytat, á hirlap"! közzétételt nem kívánhatja. (J. Í7.822/Í93Ö.) — Áz ítélet hír­lapi közzététele rosszhiszeműség dacára, mellőztetett, mert a hírlapi közzététel a vézérképviselő eljárása körül teljesen ártatlan külföldi céget, sújtaná és az utóbbinak megbélyeg­zése indokolatlan volhu. (VI). 7447/1930.) — Általában köz­érdek, hogy á versenytársiak értesülést nyerjenek arról, hogy a versenytársnak egy bizonyos magatartása, eljárása meg nem engedett versenyeszköz. (J. '20.210/1929.) — Az ítélet hírlapi közzététele elrendelését mellőző döntés ellen irányuló felperesi felülvizsgálati panaszt a Kúria elutasította, mert az ideiglenes intézkedés folytán már régebben megszűnvén a sé­relmes magatartás, annak a köztudatban felelevenítésére a m. kir. Kúria nem lát nyomós okot. — Az ítélet hírlapi közzé­tételére vonatkozó rendelkezést a m. kir. Kúria a Tvt. 36. §-ának megfelelőnek látja különösen azért, mert az alperes vitatta álláspont (hogy t. i. a «Burberry» elnevezés szabad-, árunév jelleggel bír) az alperes állítása szerint általában el van terjedve, tehát már e téves felfogás megszüntetése érde­kében is szükséges a hírlapi közzététel. (Kúria 4904/1929.) — Állandó gyakorlat, hogy a hírlapi közzététel osak ott ren­delhető el, ahol az üzleti tisztességbe ütköző cselekmény huzamos időn át feltűnést keltő módon követtetik el, amikor is a közönségnek a hírlapok útján való figyelmeztetése szükséges. (Vb. 27.913/1930.) — Az ítélet közzétételét akkor, amidőn az alperesk ítélet tárgyává tett eljárását a felperes maga is éveken keresztül tűrte, a választott bíróság sem szükségesnek, sem méltányosnak nem látta; ezért az erre irányuló felperesi kérelemnek helyet nem adott. (Vb. 26.313— 1930.) — Költségmegszüntetés. A perköltségeket azért szün­tette meg a választott bíróság, mert a per összes adatai felperesnek teljes jóhiszeműségét tanúsítják azon törekvésé­ben, hogy kijátszott jogait érvényesíthesse és így bár telje­sen pervesztes lett, az ellenfél költségeivel jogosan nem ter­helhető. (Vb. 8196/1930.) A választott bíróságok szervezetét és eljárását érintő kúriai és ítélőtáblai döntések. A Tvt. íí. §-a értelmében léte­sült kamarai választott bíróság csak oly abbanhagyásra irá­nyuló ügyekben dönthet, melyekben a felperes nem követel kártérítést. Magának az ügynek, nem pedig az ügyből folyó­lag történetesen beadott keresetnek kell olyannak lennie, hogy abban a felperes nem érvényesít kárigényt. (P. IV. 6157/23— 1929.) Felfolyamodás és érvénytelenítési per. A Tvt. és a 23.900— 1924. I. M. sz. rendelet által engedett felfolyamodás alapján történt előzetes elbírálás nem gátolja ennek a támadási alap­nak jelen érvénytelenítési keresettel történt érvényesítését és annak a felfolyamodási eljárásban hozott döntéstől függet­len érdemi elbírálását. A hivatkozott rendelet 15. §-ában az ott felsorolt okokra támaszkodó érvénytelenítési kereset beadá­sára megszabott 90 napos záros határidő az ítélet ellen hasz­nált felfolyamodás esetén is az ítélet közlésétől számítandó. (Kúria IV. 1901/1929.) Hatáskör. Maga az a körülmény, hogy valamely elbírá­landó kérdés ítélt dolog, az egyébként nem vitás hatáskört azért nem szüntetheti meg, mert az ítélt dologra való hivat­kozás, mint érdemi kifogás az egyébként hatáskörrel bíró bíróságnál terjeszthető és terjesztendő elő és ugyancsak ezen bíróság által dönthető és döntendö el. (P. IV. 5405/1930.) A választott bíróság azáltal, hogy a felperest a tiltott oégszövegnek levélpapíron, hirdetésen, reklámtáblán, telefon­könyvben és általában üzlete elnevezésének bármely meg­nyilvánulási formájában való használatának abbanhagyására kötelezte, az alperes viszontkereseti kérelmén túl nem ter­jeszkedett. A felperesnek az a felfolyamodásbeli panasza, hogy felperesi igazgatósági tag kihallgatásét a választott bíróság mellőzte; hogy az ítélati marasztalás részben telje­síthetetlen, részben anyagi jogilag helytelen; a 23.900/1924. I. M. sz. r. 13. §. 1—6. pontjában kizárólagosan megállapított felfolyamodási okok egyike alá sem vonható. (P. VIII. 8834/2/1929.) Alperesnek az a panasza, hogy a választott biróság an­nak tisztázását mellőzte, hogy alperes üzleti segédeinek ha­tásköre áruk megrendelésére és ezzel kapcsolatos szállítási feltételek elfogadására kiterjedt-e és hogy — bár ezt fel­peres kereset tárgyává nem tette — azért is tisztességtelen

Next

/
Thumbnails
Contents