Iparjogi szemle, 1931 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 6-7. szám - Védjegy-licencia

6—7. szám. IPARJOGI SZEMLE 3 niara elnöksége hozzájárul, kamarai véleménnyé válik. A kamara jogi bizottsága örömmel veszi tudomásul a zsűri ügyrendjének a megváltoztatására vonatkozó javaslatokat, amelyeket tudomásulvétel végett pártolólag terjeszt a kamara elnöksége elé. A magunk részéről reméljük, hogy a fent közölt keretekben mozgó állandó zsiiribizottságok csak fokozni fogják azt a bizalmat amelyet a zsűri úgy a jogász, mint a kereskedő- és iparosvilág részéről élvezett és amely teljes egészében honorálja a jogászközönség kívánalmait. Joggyakorlat Általános szempontok a tisztességtelen verseny megítélésénél. A versenytársnak az az eljárása, hogy vevőinek a vásárlási összeg nagysága szerint igazodó értékű reklámtárgyakat ad és ilyet hirdet, semmiben sem különbözik alperesnek attól az eljárásától, mikor ajándéktárgyakat hirdetett és adott vevőinek. Nem változtat ezen az a körülmény sem, hogy ezen reklám-, illetve ajándéktárgyakon a versenytárs neve apró betűkkel fel van tüntetve. (Vb. 20.644/1930.) — Az ajándékozás hirdetésszerű üzleti tevékenységnek nem tekinthető. Az ajándékok rendszeres juttatásának ugyanis üzleti alapja, hogy a versenytársnak tekintélyes része, erkölcsi okokból is, a maga részéről ajándékokat nem juttat. (J. 25.729/1930. Vb. — Kúria.) — Az alkalmazott helyváltoztatásának közlése nem minősíthető tisztességtelen versenynek. (J. 25.729/1930.) — Idegen gazdasági munkába való bekapcsolódás meg nem engedett versenyeszköz. Ilyen meg nem engedett hirdetési mód az üzleti életben gazdasági értéket reprezentáló név mellett, illetve azzal kapcsolatban a saját név, illetve áru feltüntetése. (J. 29.679/1930) — Fix ár. A mások között fennálló kötelmi jogviszony joghatásai harmadik személyekre is kiterjednek akkor, ha egy harmadik személy a szerződési viszonyban lévő felet szerződési kötelezettsége megszegésére szándékosan reábir, vagy tőle tudva, olyan szolgáltatást fogad el, amely által az a szerződő másik féllel szemben vállalt kötelezettségét megszegi. (Vb. 25.875/1930.) — Az «ingyen napon hirdető közlés, a vásárlóközönség egy részének szerencsejáték iránti, illetve nyerni kívánó hajlamainak a felkeltésére alkalmas, a közönséget ezáltal vásárlásra ösztönözvén, szerez magának vevőket a többi versenytárs rovására. A hirdető tehát reklám céljából szerencsejátékot rendez és így mint minden más szerencsejáték hirdetése, lottójövedéki kihágás alá esik. (J. 29.679/1930.) — Az iparigazolvány kiadása még nem igazolja a gyári jelleget. A gyári jellegnek a megállapítása a bírói eljárás feladata. (Vb. 2652/1931.) Hírlapi közzététel. Az árjegyzékek útján történő tisztességtelen verseny indokolttá teszi a hirdetéseknek az árjegyzék révén közvetlenül érdekelt közönséggel való közlését. (Bp. tsz. 13. P. 40.754/1930.) — Amennyiben bírói megállapítást nyer, hogy versenytárs cselekményét csupán első ízben követte el, továbbá az ügy hátterében a peres felek ádáz és köztudomású ellenségeskedése megállapítható,—a hírlapi közzététel mellőzhető. (Vb. 22.744/1930.) — A hírlapi közzétételnél mérlegelendő, hogy alperes cselekményének jelentőségével arányban áll-e a hírlapi közzététellel járó megbélyegzés. (Vb. 25.797/1930.) — Az ítélet hírlapi közzétételének elrendelését a törvényszék mellőzte, mert alperes cége időközben megszűnt s a kárösszeg leszállításából kitűnöleg is alperes cselekménye nem bír olyan jelentőséggel, hogy a hírlapi közzétételt indokolttá tenné. (13. P. 34.624/1930—7.) — Az ítélet hírlapi közzétételét a Vb. mellőzi, mert arra nem merült fel a perben adat, mintha alperes a segédeit arra utasította volna, hogy ragasztott cipőt kézzel varrottként adjanak el, és mert az alperes tényleg beszerzett nagyobb tömegű cipőt, amelyeket 12 P 50 f-ért adott el, és azok között a szakértők szerint olyanok is voltak, amelyek minősége csak lényegtelenül különbözik a más üzletekből való drágább cipőkétől; ilykép pedig az alperes rosszhiszeműsége megállapítható nem volt, minél fogva nem indokolt, hogy az alperes a hírlapi közzététellel velejáró erkölcsi megbélyegzéssel még külön is sujtassék. (Vb. 27.857/1930.) — Az ítéletnek felperes költségén való közzé-' tétele. A versenytársnak fontos üzleti érdeke, hogy a nagyközönség tudomást szerezzen a védjegyes árukkal történő visszaélésekről (idegen áruknak figyelmeztetés nélküli kiszolgálásáról) és azok tiltott voltáról. Ezért a bíróság alperes jóhiszeműségére való tekintettel az ítéletnek a felperes saját költségén (alperes neve kezdőbetűivel) való közzétételét megengedte. (Vb. 17.808/1930.) — A Jury kizárólag a rosszhiszemű, avagy különös méltánylást érdemlő sérelem esetében tartja indokoltnak az ítélet közzétételét. «A hírlapi közzététel megszégyenítő mellékhatású, úgyhogy csak akkor alkalmazandó, ha vagy a versenytárs eljárása rosszhiszemű, vagy ha sajtóközlemény útján követtetett el, vagy ha a sértett jogainak megvédése céljából szükségesnek mutatkozik.* (J. 20.210/1929., J. 48.870/1928.) — A választott bíróság a hírlapi közzétételt rosszhiszeműség, avagy visszaesés esetében mindenkor elrendeli. (Vb. 14.312/1929.) — A hirdetéseknek a hírlapokban, tehát teljes nyilvánosság mellett történő közlése indokolja, hogy az érdekelt iparosok az ítéletről tudomást szerezzenek és az ítélet az alperes költségén szaklapban megjelenjék. (Vb. 6568/1930.) — Felperes, aki a bíróság megállapítása szerint alperessel szemben tisztességtelen Versenyt folytat, á hirlap"! közzétételt nem kívánhatja. (J. Í7.822/Í93Ö.) — Áz ítélet hírlapi közzététele rosszhiszeműség dacára, mellőztetett, mert a hírlapi közzététel a vézérképviselő eljárása körül teljesen ártatlan külföldi céget, sújtaná és az utóbbinak megbélyegzése indokolatlan volhu. (VI). 7447/1930.) — Általában közérdek, hogy á versenytársiak értesülést nyerjenek arról, hogy a versenytársnak egy bizonyos magatartása, eljárása meg nem engedett versenyeszköz. (J. '20.210/1929.) — Az ítélet hírlapi közzététele elrendelését mellőző döntés ellen irányuló felperesi felülvizsgálati panaszt a Kúria elutasította, mert az ideiglenes intézkedés folytán már régebben megszűnvén a sérelmes magatartás, annak a köztudatban felelevenítésére a m. kir. Kúria nem lát nyomós okot. — Az ítélet hírlapi közzétételére vonatkozó rendelkezést a m. kir. Kúria a Tvt. 36. §-ának megfelelőnek látja különösen azért, mert az alperes vitatta álláspont (hogy t. i. a «Burberry» elnevezés szabad-, árunév jelleggel bír) az alperes állítása szerint általában el van terjedve, tehát már e téves felfogás megszüntetése érdekében is szükséges a hírlapi közzététel. (Kúria 4904/1929.) — Állandó gyakorlat, hogy a hírlapi közzététel osak ott rendelhető el, ahol az üzleti tisztességbe ütköző cselekmény huzamos időn át feltűnést keltő módon követtetik el, amikor is a közönségnek a hírlapok útján való figyelmeztetése szükséges. (Vb. 27.913/1930.) — Az ítélet közzétételét akkor, amidőn az alperesk ítélet tárgyává tett eljárását a felperes maga is éveken keresztül tűrte, a választott bíróság sem szükségesnek, sem méltányosnak nem látta; ezért az erre irányuló felperesi kérelemnek helyet nem adott. (Vb. 26.313— 1930.) — Költségmegszüntetés. A perköltségeket azért szüntette meg a választott bíróság, mert a per összes adatai felperesnek teljes jóhiszeműségét tanúsítják azon törekvésében, hogy kijátszott jogait érvényesíthesse és így bár teljesen pervesztes lett, az ellenfél költségeivel jogosan nem terhelhető. (Vb. 8196/1930.) A választott bíróságok szervezetét és eljárását érintő kúriai és ítélőtáblai döntések. A Tvt. íí. §-a értelmében létesült kamarai választott bíróság csak oly abbanhagyásra irányuló ügyekben dönthet, melyekben a felperes nem követel kártérítést. Magának az ügynek, nem pedig az ügyből folyólag történetesen beadott keresetnek kell olyannak lennie, hogy abban a felperes nem érvényesít kárigényt. (P. IV. 6157/23— 1929.) Felfolyamodás és érvénytelenítési per. A Tvt. és a 23.900— 1924. I. M. sz. rendelet által engedett felfolyamodás alapján történt előzetes elbírálás nem gátolja ennek a támadási alapnak jelen érvénytelenítési keresettel történt érvényesítését és annak a felfolyamodási eljárásban hozott döntéstől független érdemi elbírálását. A hivatkozott rendelet 15. §-ában az ott felsorolt okokra támaszkodó érvénytelenítési kereset beadására megszabott 90 napos záros határidő az ítélet ellen használt felfolyamodás esetén is az ítélet közlésétől számítandó. (Kúria IV. 1901/1929.) Hatáskör. Maga az a körülmény, hogy valamely elbírálandó kérdés ítélt dolog, az egyébként nem vitás hatáskört azért nem szüntetheti meg, mert az ítélt dologra való hivatkozás, mint érdemi kifogás az egyébként hatáskörrel bíró bíróságnál terjeszthető és terjesztendő elő és ugyancsak ezen bíróság által dönthető és döntendö el. (P. IV. 5405/1930.) A választott bíróság azáltal, hogy a felperest a tiltott oégszövegnek levélpapíron, hirdetésen, reklámtáblán, telefonkönyvben és általában üzlete elnevezésének bármely megnyilvánulási formájában való használatának abbanhagyására kötelezte, az alperes viszontkereseti kérelmén túl nem terjeszkedett. A felperesnek az a felfolyamodásbeli panasza, hogy felperesi igazgatósági tag kihallgatásét a választott bíróság mellőzte; hogy az ítélati marasztalás részben teljesíthetetlen, részben anyagi jogilag helytelen; a 23.900/1924. I. M. sz. r. 13. §. 1—6. pontjában kizárólagosan megállapított felfolyamodási okok egyike alá sem vonható. (P. VIII. 8834/2/1929.) Alperesnek az a panasza, hogy a választott biróság annak tisztázását mellőzte, hogy alperes üzleti segédeinek hatásköre áruk megrendelésére és ezzel kapcsolatos szállítási feltételek elfogadására kiterjedt-e és hogy — bár ezt felperes kereset tárgyává nem tette — azért is tisztességtelen