Iparjogi szemle, 1931 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 4. szám

IPARJOGI SZEMLE YYW évfolyam Jahrgang HAVI FOLYÓIRAT MON ATSSCHRIFT GEWERBERECHTLICHE 1931 ^ 4 ^ÜM RUNDSCHAU AZ IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Tagsági járulékként Ifi Jahrlicher Bezugspreis IU P SZERKESZTIK: SCHRIFTLEITUNG : DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR Kiadja: az Iparjogvédelmi Egyesület — Herausgegeben von: Vérein für Gewerblichen Rechtschutz, Budapest V., Alkotmány ucca 8. Az érdekképviseletek harca az árromboló versennyel szemben Azonnali beavatkozás a reklámszédelgés esetében A kereskedelemügyi minisztériumiban Jezsovics János h. államtitkár elnöklete alatt tartott ankéten úgy a kereskedelmi és iparkamarák, mint az érdekképviseletek teljes számban kép­viseltették magukat és a reklámmal űzött visszaéléseknek súlyos, katasztrofális gazdasági kihatását tárták a minisz­térium elé. Az érdekképviseletek egyértelműen haugoztatták, hogy a fennálló törvényes rendelkezések gyors alkalmazásával meg­akadályozható a szédelgő feldícsérésnek mindmegannyi kinö­vése, azonban, sajnos, a választott bíróságok gyorsaságuk mel­lett is, ítéleteikkel már csak a romboló munkának megbélyeg­zésére szorítkozhatnak: a reklámszédelgő már elvégezte ön­gyilkos munkáját. A magyar versenytörvény közel 7 éve, hogy életbelépett. A"/, eleddig szerzett tapasztalatok amellett szólanak, hogy a versenytörvény minden tekintetben modern és kitűnő törvény­alkotás, az üzleti élet egészséges fejlődésére jótékony hatást gyakorol, mindmegannyi rendelkezései és az annak nyomán kifejlődött joggyakorlat teljes és tökéletes oltalmat nyújt. Sajnos, ez a megállapítás azonban kizárólag a verseny­törvénynek oly versenytársakkal szemben való alkalmazására vonatkozik, akik erkölcsi testűletekbe tömörülnek, akik e tes­tületek keretén belül, annak erkölcsi erejével keresik jogos üzleti érdekeiknek védelmét és az üzleti élet kinövéseivel szem­ben a hatályos megtorlást. Oly versenytársak tehát, akik erkölcsi alapon állanak és akiknek esetleges botlásaival szem­ben is az érdekképviseletek felvilágosító munkája kellő ered­ménnyel jár. Teljesen tehetetlenül állanak azonban az érdek­képviseletek az oly versenytársakkal szemben, akikre nézve a bíróságok erkölcsi megítélései megbélyegző hatással nem bírnak. Az érdekképviseletek a versenytörvény megalkotása alkal­mával már hangsúlyozottan ama felfogásuknak adtak kifeje­zést, hogy amily sürgős szükség az üzleti tisztességbe ütköző cselekedeteknek egy egységes törvénybe való foglalása, szinte nagyobb, a törvény életképességére is kiható fontossággal bír oly szerveknek a közreműködése, amelyek egybefogva az üzleti tisztesség alapján álló közgazdasági érdekeltséget, a maguk erkölcsi erejével, a rendelkezésére bocsátott törvényes eszkö­zökkel, a törvényes kellékek betartása és az üzletkezelés tisz­tasága felett közvetlen ellenőrzést gyakorolnak, határozataik és ténykedéseik számára pedig abszolút megbízhatóságuk jegyében az egész vonalon érvényt tudnak szerezni. A Juryk lefektették az üzleti élet egységes fejlődésének kereteit, amelyeken belül a reklámélet mozoghat, sajnos, azon­ban e megállapítások hatályukat vesztik azokkal a verseny­társakkal szemben, akik időnyeréssel néhány napon, sőt órán belül is a különleges alkalmak vásárlóit valótlan és megté­vesztő reklámközléseikkel, silány minőségű, divatjátmult áruikkal magukhoz csábítják, szinte azt mondhatnók, üzle­teikbe szédítik. A Jury ismételten kifejezést adott ama elvi állásfoglalásá­nak, hogy a versenytörvény 29. §-ának csupán az a gazdasági célja, hogy a kereskedelmet és ipart az indokolatlan, terv­szerű és tendenciózus árromboló versennyel szemben védel­mezze, semmiesetre sem lehet azonban célja, hogy a forgalom fejlődésének útját állja, a tisztességes és becsületes gazda­sági munkát kifejtő propagandaeszközök szabad igénybevéte­lét indokolatlanul korlátozza. A kereskedelemnek és iparnak, nemkülönben a közönség­nek is kiváló érdeke fűződhet a kizárólag rövid időre korlá­Iózott és csupán a forgalom növelését célzó, a nem kelendő, divatjátmult áruk, illetőleg felhalmozott árukészletek eladásá­nak gyorsabb lebonyolítására irányuló propaganda szabad kifejtésének előmozdításához. A hirdetők előnyös ajánlatai a vevöközönségben az elő­nyös vásárlásra nyíló alkalomnak hitét kelthetik. Az ily hir­detéseknek egyébként éppen ez a gazdasági célja. E nagy­hangú, . szenzációt" stb., stb. hirdető közlésekből azonban még nen) következtethető, hogy az eladó a rendes üzleti menettel szemben a halmozott áruknak oly kiárusítására, elkótyavetyé­lésére, egyszóval oly indokolatlan árromholásra törekszik, amely a kereskedelmi és ipari közérdek szempontjából már joggal kifogásolható volna. Amennyiben a reklám általában igazat mond, nem a vevő­közönség kijátszására, megkárosítására törekszik, úgy ez üzleti eljárás még egymagában véve nem tekinthető tisztességtelen reklámnak. Szabad utat az igazat mondó reklámtevékenységnek, de a kereskedelmi és ipari közérdek szempontjából vessünk gátat a féktelen, a rendes üzletmenetet létalapjában fenyegető, terv­szerű, rosszindulatú, tisztességtelen forrásokból táplálkozó, a versenytársakat, a szakma, az ország gazdasági erejét meg­hénító, az üzleti tisztességbe vetett hitet aláásó reklámnak. A szóvátett jelenségek kétségkívül súlyosan érintik az üzleti tisztesség alapján álló versenytársakat. E kérdések vizs­gálatánál azonban sohasem tévesztendő szem elől az az össze­függés, amely a reklám túlhajtása, sőt kinövései és a mostani rendkívül súlyos gazdasági helyzet között fennáll. Nem két­séges, hogy a kedvezőtlen üzletmenet túlnyomórészben oka annak, hogy fővárosunk uccái annyi különleges vásárlási alka­lom külsőségeivel éktelenkednek. Azért tisztában kell lennünk azzal, hogy itt tulajdonképpen jórészt a gazdasági válság egy tünetével állunk szemben és talán csak kisebb részben önálló bajjal. Annyi bizonyos, hogy a kereseti viszonyok javulása és a/, általános válság enyhülése a legjobb orvosszere volna az itt felpanaszolt hajoknak. Jogszabályokkal, fokozott admi­nisztrációval és büntető ítéletekkel minden bajon segíteni nem lehet. Nem nézhetjük azonban tétlenül eme, ha mingyárt aktuális hajók elmérgesedését sem, mert kétségkívül romboló hatásuk­kal aláássák a tisztes kereskedelem jó hírnevét és e súlyos gazdasági helyzetben küzdőképességét, amelyet ez az egyen­lőtlen versenyeszközökkel folytatott küzdelem mégőröl. Sürgős és gyors beavatkozás kell. A hazug, megtévesztő hirdetés, plakát egy óráig sem függhet a versenytárs kira­katában, üzleti tábláin. Módot kell adnunk arra, hogy annak eltávolítása azonnal megtörténhessék. És erre a törvény módot is ad, csak a törvény rendelkezé­si •iink sürgős végrehajtása késik, — sajnos, nagyon késik. Örömmel kell megállapítanunk, hogy az illetékes körök megértéssel fogadták az érdekképviseletek ezirányú előter­jesztéseit. Az igazságügyminiszter felhívást is intéz az elő­tétéi Intézkedések sürgős, azonnali foganatosítására. Már most a bírákon áll, hogy azt sürgősen, szakértők bevonásával haladéktalanul foganatosítsák is, viszont az érdekképviseletek feladata, hogy az előzetes intézkedésekkel járó eljárási költségeket, azoknak egyfelől kivetését, másfelől pedig előlegezését az ügy érdekében szorgalmazza, illetőleg felajánlja. E kérdés máris megoldható és ennek sürgős életbeléptetési lehetősége a választolt bírósági eljárás keretében is adva van, és pedig az igazságügyminiszter által o célra máris kijelölt inagasrangú bíráknak az előzetes intézkedések foganatosítá­sával történő megbízásúval, akik e tisztüket, az előzetes intéz­kedések végrehajtását a kamarák által kijelölt két szakértő és a választottbírósági ügyekben eljáró titkár véleményének meg­hallgatása útján eszközölnék.

Next

/
Thumbnails
Contents