Iparjogi szemle, 1930 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 7. szám - A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség budapesti kongresszusa

IPARJOGI SZÍSMLB Perfüggöség. Elégtétel. A Tvt. 17. §-a alapján indult bűnügyi eljárás eredményére tekintet nélkül a polgári peres eljárásban kideríthető tényállás alapján is elbírálható az elégtételhez való kereseti igény jogszerű volta, még pedig annál is inkább, mert a polgári eljárásban nem is fontos a rosszhiszeműség kérdése, aminek pedig a Tvt. 17. §-a szempontjából döntő jelentősége van. (P. IV. 2191—1929.) Az ítélet megtévesztő módon történő közlése. (Hírlapi közzététel.) Egy előző perben a kamarai választott bíróság az ott szereplő alperest, annak a magatartásának abbahagyására kötelezte, hogy F-kávét kérő vevőnek más árut szolgáltasson ki anélkül, hogy a vevőt erre a körülményre figyelmeztetné. Ezt az ítéleti rendelkezést az ottani felperes körlevélben olyformáu közölte a sérelmes magatartást tanúsított elárusítóval, hogy az a kereskedő, aki üzletében F-kávét kérő vevőnek más árut szolgáltat ki, tisztességtelen versenyt követ el. A körlevélben megnyilvánult azt a törekvést, hogy az alperes oly téves felfogást kívánt a köztudatba vinni, mintha erre hivatott bíróság oly általános tilalmat állapított volna meg ítéletileg, hogy egyáltalában tilos F-kávét kérő vevőnek más pótkávét kiszolgáltatni, a fellebbezési bíróság helyesen minősítette más versenyvállalatok jogos érdekét sértő eljárásként a Tvt. 1. §-ába ütköző magatartásnak. A hírlapi közzététel elrendelésének a m. kir. Kúria nem látta helyét, mert az alperes terhére számbajövő magatartás csak egy esetre volt megállapítható s így az ezúttal szóbajövő cselekménynek nem lévén tágabb körű sérelmes hatása, a hírlapi közzététel nagy nyilvánosságának igénybevétele megokolatlannak mutatkozik. (P. IV. 1393—1929.) Hírlapi közzététel mellőzése. A hírlapi közzététel elrendelésének mellőzését adott esetben kellőkép megokolja a sérelmes nyomtatvány terjesztésének tényleg történt abbahagyása is; az a körülmény pedig, hogy a fellebbezési bíróság az ítéletében nem terjeszkedett ki az alperesi röpcédulának a felperes részéről kifogásolt további tartalmára is, a felperesre nem sérelmes, mert az alperes a kifogásolt röpcédula terjesztésétől már a megállapítottak alapján is általában eltiltatván, a további panaszpontok részletes méltatása és alaposságuk megállapítása sem eredményezhetne a tett rendelkezésnél súlyosabb marasztalást. (P. IV. 3512—1927.) Büntetőbíróság felmentő ítéletének hatálya a polgári perben. Alperes alaki jogszabálysértést panaszol azért, mert a Tábla a tényállást az ugyanazon jogviszony alapján alperes ellen indított büntetőügyben hozott felmentő ítéletben foglalt tényállástól eltérően állapította meg. A Kúria elutasítja a panaszt, mert: a büntetőbíróságnak felmentő ítéletében foglalt tényállás a polgári bíróságot az ítélkezéséhez szükséges tényállás megállapításában nem korlátozza; a polgári bíróság a per összes adatainak és a perbeli bizonyítékoknak tüzetes és szabatos méltatásával attól függetlenül állapítja meg a tényállást és ezért a felmentő ítéletben megállapított tényállástól el is térhet. (C. V. 5421—1929.) A választott bíróságok hatásköre. (Kártérítési igény.) Amidőn a Tvt. 44. $-ában felállított e párhuzamos hatáskörök közül a választási joggal szabadon rendelkező felperes, a kereskedelmi és iparkamara választott bírósága előtt folyó eljárást, vagyis azt az eljárást választotta, amely a kártérítési igény érvényesítését egyenesen kizárja; ezzel a tényével az ebből a tisztességtelen versenyből folyó ügyben; maga zárta ki a kártérítési követelhetését, vagyis maga mondott le annak lehetőségéről, hogy a kárkövetelésével akár egyidejűleg, akár utólag, az abbahagyás kérdésében párhuzamos hatáskörű kir. törvényszékhez fordulhasson. Ezzel szemben nem jöhet figyelembe az a körülmény, hogy a felperes a választott bírósághoz beadott, és csupán abbahagyásra irányuló keresetében a kárigény érvényesítésére vonatkozóan jogfentartó nyilatkozatot tett, mert az ellenkező felfogás a törvény fentebb idézett rendelkezéseiben megnyilvánuló törvényhozói akarat megkerülésére és annak kijátszására adna alapot; következésképpen, az ilyen jogfentartó nyilatkozatnak joghatály nem tulajdonítható. (P. IV. 3661—1928.) Versenytárs. Az 1923. évi V. tc. 1. §-ának második bekezdése értelmében szándékosság, vagy gondatlanság esetében csak az e törvény értelmében „erre jogosult" követelhet attól, akinek magatartása a tisztességtelen verseny fogalmát megvalósítja, „abbanhagyást", és e törvény 35. §-ának első bekezdése értelmében az elmaradt nyereséget is magában foglaló kárának megtérítését. Az „erre jogosult" pedig a Tvt. 30. í-ában foglalt rendelkezést is alapulvéve, csak a versenytárs, minthogy üzleti verseny csak versenytársak között állhat fenn; következésképpen a Tvt. tiltotta cselekményekre vonatkozó rendelkezések a versenytársakkal szemben alkalmazhatók. Ugyanazon közkereseti társaságnak tagjai egymással szemben versenytársaknak nem tekinthetők, s így keresettel egymással szemben nem léphetnek fel. (C. IV. 4001—1929.) A gyárnak, mint termelőnek és a gyártmányait nagyban forgalombahozó szervének egyaránt az a természetszerű érdeke, hogy gyártmányai forgalmát minél inkább kiterjessze, ilykép tehát a gyár rendszerint nem tekinthető a fogyasztókat kiszolgáló kereskedő ellenérdekű versenytársának. Az adott esetben pedig az alperes a B) jelű levelében foglaltak szerint a felperesnek áruval kiszolgálása ellen a fotokereskedők és a gyári képviseletek közt létrejött megállapodás alapján, a megállapodásban részes egyik gyári vállalatként, tehát kifejezetten a termelői érdekeltség nevében lépett fel. (C. IV. 6821—1929.) Boykott. A Tvt. i endelkezéstinek alkalmazhat atlans ága esetén is helye lehet az általános anyagi jogszabályok alapján a kárigény megállapításának, ha az alperes B) jelű levele a felperes jogvédte érdekét jogellenesen és vétkesen sérti, avagy annak révén a felperesnek általában a jó erkölcsökbe ütköző módon szándékosan kárt okozott. Az nem is vitás, hogy a felperes jogszerűen nyitott fotokereskedést, az meg kétségtelen, hogy az alperes által a B) levelével szándékának megfelelően Elért az az eredmény, hogy a felperes többé nem juthatott kereskedői áron fotócikkekhez, a felperest károsította és üzlete folytatásában más szaküzlethez mérten kivételesen kedvezőtlenebb helyzetbe hozta. Az alperes érdekében áll tehát annak kimutatása, hogy a felperesre káros hatású szándékos cselekménye jogszerű és a jó erkölcsökbe sem ütközik. A fellebbezési bíróság azonban az e kérdésben elfoglalt téves álláspontjánál fogva nem állapította meg a tényállást abban a tekintetben, vájjon az alperesi B) jelű levélben foglalt és nyilván nemesük a saját gyártmányai, hanem a fotócikkek általában való kiszolgáltatásának megszüntetésére vonatkozó felhívása jogszerű, vagyis oly alapon nyugszik-e, mely megfelel úgy a szakmabeli termelők, mint a továbbeladók és fogyasztók összeegyeztethető és összeegyeztetendő jogos érdekeinek? mert elleneseiben a forgalomnak önkényes korlátozása, mint az arra jogosult kereskedő üzlete folytatásának akadályozása a szabad verseny elvébe ütközik és ezzel a jó erkölcsöket is sérti. (C. IV. 6821—1929.) Tisztességtelen versenynél a felperes azonos sérelmes magatartása jelentőség-nélküli. Ha a keresettel fellépett fél terhére esetleg azonos sérelmes magatartás is bizonyul be, ez csak ellene indítható hasonló keresetre szolgálhat jogos alapul, de erre a körülményre a jogsértőnek talált magatartást tanúsító fél mentségül sikerrel nem hivatkozhatik, minthogy még a sérelmes eljárást kezdeményező féllel szemben sem szabad az üzleti versenyt azonosan sérelmes módon folytatni. (C. IV. 4858—1929.) Megtévesztő magatartás. Az, ha valamely üzlethelyiségben a volt üzlettársat keresve kíván egy üzletfél ügyletet kötni, az irányban való felvilágosítása nélkül beszélik reá az ügyletnek velük való létesítésére, hogy a keresett személy nemcsak időlegesen van távol, hanem az üzlettől megvált és azonos üzletkörű vállalatot is kezdett; az anyagi jognak megfelelően a magatartás megtévesztő voltánál fogva törvénybe ütköző tisztességtelen versenynek minősül. (C. IV. 3388—1929.) Hírlapi közzététel. Az ítélet hírlapi közzétételére vonatkozó rendelkezést a m. kir. Kúria a Tvt. 36. §-ának megfelelőnek látja különösen azért, mert az alperes vitatta álláspont (hogy t. i. a „Burberry" elnevezés szabad-, árunév jelleggel bír) az alperes állítása szerint általában el van terjedve, tehát már e téves felfogás megszüntetése érdekében is szükséges a hírlapi közzététel. (C. IV. 4904—1929.) Az akár egyízben tanúsított magatartás is alapul szolgálhat az ismétléstől eltiltásra, amennyiben a jogsértő fél nem ismeri el feltétlenül az ellene a Tvt alapján jogszerűen fellépett fél igényének jogosságát. (C. IV. 4904—1929.) Felelős szerkesztő: dr. Fazekas Oszkár Felelős kiadó; Csillag Tibor Szerkesztőség: V, Alkotmány u. 7., III. eru. Aut. 264—03 Kiadóhivatal: VII, Erzsébet körút 5., II. em. Telefon: József 462—99 Kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Ujságüzem Rt., Budapest, VII, Erzsébet körút 5. Felelős üzemvezető: Wózner Ignác