Iparjogi szemle, 1930 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1930 / 4. szám

IPARJOGI SZEMLE XXIV évfolyam Jahrgang HAVI FOLYÓIRAT MONATSSCHRIFT GEWERBERECHTLICHE RUNDSCHAU AZ IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE 1930 Ápts 4, szám Tagsági járulékként Ifi Jáhrlicher Bezugspreis IU i SZERKESZTIK: SCHRIFTLEITUNG: DR BÁNYÁSZ JENÓ és DR FAZEKAS OSZKÁR Kiadja: az Iparjogvédelmi Egyesület Herausgegeben von: Vérein für Gewerblichen Rechtschutz, Budapest V.. Alkotmány ucca 8. Az uniós szerződések szisztematikus revíziójáról MAYER GÉZA dr., a m. Kir. szabadalmi bíróság alelnöKéneK előadása * Aki hosszú időn keresztül a jog különböző ágaival foglalkozott é-i azokat nemzetközi fejlettség szempontjából összehasonlítja, annak meg kell állapítania azt, hogy olyan jogterület, amely nemzetközileg az ipári tulajdon védelménél fejlettebb volna, nincsen. összefügg ez az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unióval. Az Unió ennek oka és egyúttal okozata is. Okozata, mert abból keletkezett, hogy az országok a tárgy fontosságát és nemzetközi művelésének szükségességét felismerték és becsületesen törekszenek arra, hogy ezeket a nemzetköz] Vonatkozásokat ápolják és fejlesszék. Eredményes ez csak l'nió útján lehetséges. Az Unió ebben a vonatkozásban mint okozat szerepel. A/, uniós Eőegyezmény 14. cikke szerint, ,,La présente convention sera soumise á des revisions périodiques, en vue d'y intioduire les améliorations de nature á perfectionner le systénie de l'Union", vagyis az Unió maga gondoskodik rendszerének folytonos és állandó tökéletesítéséről, amivel a fejlesztésnek oka is. Nem szabad tehát uniós kongresszusnak vagy konferenciának lefolynia anélkül, hogy az Unió rendszerének tökéletesítése irányában lépest ne tegyen. Az Unió rendszere ugyanis — és ez nem szemrehányás, hanem a dolog természetéből folyik — számos tekintetben szolul tökéletesítésre. Szebben kifejezve: számos irányban fejlődhet. Egy pillantás az uniós egyezmények történetére elég .innak a megállapítására, hogy az l'nió a rendszer tökéletesítése terén reá háromló feladatának jóindulatúan kívánt niegfelelni. Az erre vonatkozó vélemény megalkotásánál nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a nagy különbséget, ami a fejlett, a fejlődő és a fejletlen iparú országok érdekei között van. Ennek a szem előtt tartásával a jóindulat kétségbevonhatatlanul megállapítható. A uniós egyezmények története mutatja, hogy az ipari tulajdon védelmének köre egyre szélesebb lesz, hogy fogalommeghatározások és kifejezésértelmezések kerülnek előbb zárójegyzőkönyvbe, majd egyezményi szövegbe. Ilyen előzmények után, mikor Hága a zárójegyzőköny veket megszüntette, a jogkereső közönség Londontól méltán még határozottabb lépéseket vár. A fent kifejtett kötelezettség érzésének a súlya alatt kívánnék néhány olyan mozzanatra rámutatni, amely — véleményem szerint — érdemes arra, hogy vele az Unió rendszeré nek tökéletesítése során foglalkozzunk. • * Kivonatos ismertetés az illusztris előadónak a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség magyar csoportjának 1930. III. 1. ülésén. Az első, amire a ügyeimet irányítom, a nemzetközi megegyezéseknek olyan kötelezettségvállalásai, amelyek alapján a jogszabályalkotás a szerződő országok belső törvényhozásainak van fentartva, helyesebben kötelességévé téve. Nem fogyatékossága-e, úgymond, az Unió rendszerének, hogy a nemzetközi megegyezéssel vállalt kötelezettség be nem tartása semmiféle szankcióval sincs egybekötve? Nem szabad lekicsinyelni a tökéletesítésre való törekvés során a fogalommeghatározások hiányát sem. A nemzetközi megegyezések operálnak olyan fogalmakkal, amelyeknek egyértelmű, félre nem magyarázható meghatározása hiányzik. Ezért az Uniót szemrehányás nem érheti. Nem pedig két oknál fogva. Először azért, mert — mint az egyes országok törvényei és joggyakorlata mutatják — ezek a fogalommeghatározások rendkívül nehezek. Nem is lehet ez másképpen ott, ahol a jognak nincsen egyszerű viszonyok közt kifejlődött klasszikus múltja és ahol úgy a jogszabályalkotásnak, mint a jogalkalmazásnak a lüktető tempóban baladó élettel lépést kell tartania. Itt fokozott mértékben indokolt a tartózkodás attól, hogy magunkat valami kellőképpen ki nem próbált olyan meghatározáshoz leszegezzük, amit belátható időn belül, meg kell változtatnunk. A nehézség azonban nem lehet indoka annak, hogy ilyen meghatározásokat ne létesítsünk különösen akkor, ha úgy érezzük, hogy e téren a biztonság és egyértelműség célravezetőbb, mint az esetenként való szabad értelmezés. Elég e helyütt megemlítenem a szabadalmi jog terén alapul szolgáló „találmány" fogalmát. Nem érezzük-e mindnyájan, hogy ennek az egyértelmű meghatározása jogkeresőnek és jogalkalmazónak egyaránt mit jelentene? Pedig ezen a ponton a szabadalmi jogtudománya előrehaladottabb stádiumban van, mint számos egyéb téren, mert rendelkezésünkre áll Kelemen Istvánnak tudományos alapon felépített és a magyar kir. szabadalmi bíróság gyakorlatával összhangban álló rendszere, amely tárgyalási alapnak mindenesetre megfelel. Előadó majd részletesen foglalkozik az oltalmi terület kiterjesztéséről, a szankciók és fogalomnieghatározások hiányáról, amikre vonatkozólag, úgymond, még a madártávlatból szemlélő is habozás nélkül megállapíthatja, hogy az uniós szerződések szisztematikus revíziójánál milyen fontosak. Az ipari tulajdon védelméhez olyan véghetetlenül hatalmas érdc kek fűződnek, amelyek indokolttá teszik azt, hogy biztonságra mindenek felett törekedjünk. Félnek és jogképviselőnek egyaránt elvitázhatatíanul az az érdeke, hogy az elérhető oltalom tartalmához és terjedelméhez minél kevesebb kétség férjen. Nem kisebb mértékben érdeke ez a versenytársnak sem, valamint a fogyasztóközönségnek. Fokozott mértékben fontos ez tekintettel arra, hogy ezek felett a kérdések felett általában nem bírói hatóságok döntenek, ami még inkább kívánatossá teszi az anyagi jognak minél kevesebb értelmezésre szoruló szabályozását. A kifejtettekből következik elsősorban az, amit már előbb is érintettem, hogy azoknak a fogalmaknak, amelyekkel az uniós megegyezések operálnak, a meghatározása kívánatos. De nemcsak kívánatos, hanem egyenesen mellőzhetetlen ott. ahol azok az egyes országok törvényhozását foglalkoztatják. Érthető, ha az ilyen meghatározás kísérletezik, mielőtt végleges formát öltene. Sőt van olyan tárgy is. amelynél a fejlődés hosszantartó és ez nem is válik az ügynek kárára. Az általános érdeklődéssel fogadott kitűnő előadást a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség magyar csoportja es:>portjelentésként fogadta el és az illusztris előadó indítványait annál is inkább elfogadta, mivel a fogalmak egyöntetű megállapítása szokásos és szükséges is. amit egyebek között az angol törvényekben szokásos fogalommagyarázatok is indokolnak.