Iparjogi szemle, 1929 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1929 / 2. szám - Igazolási eljárás az iparjogvédelem terén (Ausztria)
XXIII. évioly am Megjelenik minden hó 1-én. mint a ..MAGYAR CYÁRIPAR' rendes melléklete Jury IPARJOGI SZEMLE 2. szám „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" tagjai tagsági járulékul kapják Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VII, MIKSA UCCA 8. SZÁM TELEFÓN : AUT. 824—35, 264—03 Szerkesztik: DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR Igazolási eljárás az iparjogvédelem terén (Ausztria) 1924 május 3-án életbe lépett az iparjogvédelem terén meghonosított igazolási eljárásról szóló 1924 február 20-iki törvény (a törvény magyarázó jegyzetekkel közzététetett az osztrák szabadalmi közröny 26—23. számában. Közzetétetett továbbá a törvény szövete a Propriete lndustrielle 40—106. Számában). Az alábbi összefoglalás célja, hogy ezen törvényről utalással a íontosabb bírói döntétckre és iigyelemmel a németországi jogállapotra, rövid áttekintést nyújtson. A törvény a szabadalmi-, minta- és védjegyoltalom egész területére kiterjedő és ily módon szélesebb körű, mint a német 1916 április 13-iki s az 1920 április 27-iki törvény (Isay: PatentGesetz, 4. kiadás, 429. old.), mely csak a szabadalmi hivatalnál betartandó határidőkre vonatkozik. Az osztrák törvény szerint valamely hatósággal szemben előírt határ.dő elmulasztása esetén igazolásnak van helye, ha a határidő egy előre nem látott vagy elharítliailan esemény folytán mulasztatott el és ezen mulasztás egy közvetlenül bekövetkeze.t jogi hátránnyal jart. (1. §.) A határidő elmulasztása nem lehet a fél vagy képviselője hibájának következménye, utóbbinak hibája a fél saját hibájaként minősül. Ha azonban a fél mindent megtett, amit tőle méltányosan kívánni lehet, hogy a határidő be:artását biztosítsa, úgy akkor pl. harmad.k személy hibája, mely által a határidő elmulasztása okoztatott, a fél szempontjából mint előre nem látott esemény és elháríthallan véletlen minődül a törvény értelmében. Ha az igazolást kérő minden előkészületet megtett, hogy a határidők betartását biztosítsa, ha pl. szabadalmi ügyvivője a gondosan megválasztott alkalmazottait megfelelően instruálta és tevékenységüket rendszeresen ellenőrizte, s ezen intézkedések dacára egy véletlen pl. egy ilykép kipróbált alkalmazott elnézése folytán a határidő elmulasztatott, úgy az igazolás fentebbi feltétel adva vannak. (13A. B. 6. 12. 1924., Int. Ber. Wiedereins. 25.) A félnek az esetben, ha valamely esemény, pl. a képviselő betegsége folytán a folyó határidők betarthatása elé nyilván\alólag akadályok gördülnek, kötelessége ezen akadályok elhárítása végett .szükséges lépéseket megtenni. Ha ezl nem teszi, úgy hibája követke/jinényeképpen igazolásra nincs igénye. (BA. B. 10. 11. 27., öst. Pat. Bl. 29—201. Erőhatalom, pl. zavargások, melyek a szabadalmi hivatal időleges bezárására vezetnek, elháríthatatlan véletlennek tekintendő (lásd az Osztrák Patentblatt 29—161. és 162. számában közült ítéletet). További idevágó döntések közöltettek a következő helyeken: Jur. A. A. 26. 4. 24., Int. Ber. W. 21., BA. B. 11. 7. 24. Öst. Pat. Bl. 27—6. AA. 3. 3. 26., Int. Ber. W. 50. A német joggyakorlat lényegileg ugyanezen alapelveken épül fel. (BA. II. 15. 5. 25., Mitt. 25—185.; AA. 1. 12. 25., M. u. W. 25—186.) A határidő elmulasztásának, továbbá, egy közvetlenül beálló jogi hátrány, kell hogy következménye legyen. Egy ilyen jogi hátránynak nem tekinthető pl., ha a német szabadalmi törvény 28. §-ának 3. pontjában foglalt szoros határidő elmulasztatott (NA. 9. 6. 27. Bl. 33—234.). Az Igazolásról szóló törvényben megállapított határidők meghosszabbítása ki van zárva. (BA. B. 2. 7. 26., Üst. Pat. Bl. 28—144.) Egyes a törvényben faxatív felsorolt határidők, különösen maga az igazolási határidő, valamint a szabadalmi bejelentésekre vonatkozó felszólalási határidők tekintetében igazolásnak nincs helye (1. 2. bekezdés), ellenben (Németországgal ellentétbenl van helye igazolásnak a Párizsi Unió 4. cikkében foglalt elsőbbségi határidő elmulasztása esetén, ami a gyakorlatban különösen bevált. Az igazolási kérelem az akadály megszűntétől számított 2 hónapon belül, legkésőbb azonban az elmulasztott határidő eltelte után 6 hónapon belül adandó be. (3. L bekezdés.) Az idézett német szövetségi tanácsrendelet nem ismer ilyen végső határidőt. Az akadáy megszűntétől számított 2 hónapos határidő azonban most már Németországban is érvényben van. A kérelem felett azon hatóság dönt, melynél az elmulasztott cselekmény pótolandó volt. (2. 1. bekezdés.) A kérelem ezen hatóság által, ha nyilvános lajstromba vezetett jogosítványról van szó, miként ez Ausztriában minden esetre vonatkozóan áll, a lajstromba bevezetendő. A kérelemnek meg kell jelölnie az indítvány jogalapjául szolgáló körülményeket és ezeket, amennyiben hatóság előtt nem köztudomásúak, valószínűsíteni tartozik. (3. §. 2. bekezdés.) Ha a kérelem hiányos, úgy ezen hiány pótolható, mire a hatóságnak határidőt kell adnia (5. §. 1. bekezdés), sőt ha a kérelem indokolása egészen hiányzik, ezt. is pótolni lehel. (BA. B. 10. 6. 26., 0=,t. Pat. Bl. 28—104; BA. B. 13. 9. 26., Üst. Pat. Bl. 28—127.) A kérelemmel egyidejűleg az elmulasztott cselekmény is teljesítendő (3. §. 2. bekezdés), ezen cselekmény esetleges hiányai is utólagosan pótolhatók. (5. §. 1. bekezdés.) Az igazolási kérelem után eljárási díj fizetendő, mely ha az elmulasztott cselekmény díjfizetésében állt elő, azonos öszszegű ezen le nem fizetett díjjal, hozzávéve egy pótdíjat fa minden más esetben oly összegű, mint a szóbanforgó jogosítvány bejelentésénél térítendő díj. Egy külön fejezet (8. §.) rendelkezik a közbenső használati fogról, melynek alkalmazása azonban védjegyjogosítványoknál kifejezetten ki van zárva (8. <J. 3. bekezdés) az előbbi állapotba visszahelyezett jogosítvány nem válik hatályossá azzal szemben, aki belföldön a jogosítvány megszűnte után és legkésőbb az igazolási kérelemnek a lajstromba való bevezetése napján az oltalmazott, tárgyat használatba vette, vagy ilyen használatba vételre szükséges előkészületeket megtette. Az engedélyesek védelmére ilyen közlienső használati jogok keletkezése esetén külön rendelkezések vétettek fel. (8. 2. bek.) Az idézett rendelkezéseken alapuló közbenső használati jog eddig egyszer képezte döntés tárgyát (NA. 29. 11. 26. üst. Pat. Bl. 29—39.) Németországban a közbenső használati jog keletkezésének lehetősége törvényesen nincs szabályozva és eddig bírói döntéssel sem tisztáztatott. Isay a közbenső használati jog mellett van (434. old. ', Lutter (170. old.) azt ellenzi. Az igazolásról szóló törvény gondoskodása kiterjedt az életbelépés előtt lejárt határidőkre is. Ha a határidő 1922. évi .január 1-én még folyt, vagy ha azóta kezdett folyni, úgy a törvény közzétételétől számított 3 hónapon belül az igazolási kérelem beadható volt. A többéves osztrák bírói gyakorlat igazolta a németországi és angolországi tapasztalatokkal egyöntetűen, hogy az előbbi állapot helyreállításának bevezetése az iparjogvédelem terén a legfontosabb törvényhozási reformok közé tartozik, hogy továbbá az illetékes hatóságok feladatuk magaslatán állanak és általában kielégítő módon, modern szellemben kezelték a törvényt, hogy végül harmadik személyek jogi helyzetének megfelelően figyelembevétele mellett (közbenső használati jog) már eleve ki van zárva, hogy az igazolási kérelem teljesítése kíméletlenséget jelentsen. Ipar és kereskedelem, a jogi és műszaki képviselő, valamint a haladó szellemben működő hatóságok tehát kétségtelenig együtt kell hogy haladjanak ezen intézmény fejlesztése érdekében, különösen a gazdasági elnyomottság korszakában, amikor a gazdasági élet sürgés-forgásában a határidők elmulasztásának megsemmisítő következményei könnyen beállhatnak. Ilyen időkben az előre nem látott és elháríthatatlan körülmények túlsúlyba jutnak s a rend érdekében folytatott küzdelmet meghiúsítják Ezen tények a törvényhozás részéről figyelmen kívül .nem hagyhatók. Ing. Johann Bing, szab. ügyvivő Wienben.