Iparjogi szemle, 1929 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 11. szám - Iparjogvédelmi Kérdések az amsterdami Kongresszuson

XXIII. évfolyam Megjelenik minden hó 1-én, mint a ..MAGYAR GYÁRIPAR" rendes melléklete IPARJOGI SZEMLE 11. sz., november hó ,,IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" leaja tagsági járulékul kapják Jury Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : BUDAPE. T V, ALKOTMÁNY UCCA 8 SZÁM TELEFON : AUT. 253—17, 264—03 Szerkesztik: DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR A Budapesti Iparjogvédelmi Kongresszus Belatini Belatiny Artúr, a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség elnökének nyilatkozata A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség 1930. évben Budapesten tartja meg kongresszusát, amely az előjelek után ítélve, a külföld élénk érdeklődése mellett fog lefolyni. A kongresszus előmunkálatai serényein folynak. Az előkészítő bizottság már meg is alakult. Kelemen András titkár a központ által nyújtott keretek között — hangsúlyoznunk kell azonban, a magyar álláspont és magyar érdekek szem előtt tartásával és érvényre juttatásával — a szövetség magyarországi csoportjának legutóbbi üléséin jelentést tett a kongresszus előkészítő bizottságának munkaprogramjáról. Fölösleges külön kiemelnünk a kongresszusnak magyar szempontból és pedig főleg magyar szempontból, kiváló nemzetgazdasági és főleg erkölcsi jelentőségét. A kongresszus magyar előadói büszkeséggel mutathatják be a világ színe előtt bíróságaink ítéleteiben megnyilatkozott becsületes és tisztességes magyar üzleti felfogást és bátran helyezkedhetnek arra az álláspontra, hogy a nemzetközi Uniónak ama törekvése, hogy az iparjogvédelmi törvények (szabadalom, védjegy, szerzői jog, tisztességtelen verseny, kereskedelmi név oltalma, stb.) országhatárokat áttörve az egész világán egységesen szabályoztassanak — mielőbb a megvalósulás felé haladjon. A kongresszus programjára vonatkozólag kérdést intéztünk belatini Belatiny Artúr felsőházi tag, a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség és a magyarországi csoport elnökéhez, aki a következőkben volt szíves válaszolni: ,A- szövetség országos csoportjai munkálkodásának keretét természetszerűen mindenkor a kongresszusok munkarendje szabja imag. A magyarországi csoport ezidei ülésezésének kiváló fontosságot ad az a körülmény, hogy a szövetség a jövőévi kongresszusát Budapesten tartja meg. Fölösleges aizit külön hangsúlyoznom, hogy nemcsak a csoport helyzete, de országos érdek is megköveteli, hogy a csoport a budapesti kongresszus minden programpontjához hozzászóljon és hogy a budapesti kongresszusról szóló szövetségi évkönyv minden programponthoz tartalmazzon oly jelentést, melyet a magyarországi csoport juttatott el az évkönyv összeállítását végző főelőadóhoz és főtitkárhoz. Előző üléseink munkarendjének megállapítása ebből a szemszögből történt. A júliusi ügyvezető választmányi ülés — melyről legutóbbi ülésünkön részletesen beszámoltunk _ majdnem teljes szabatossággal körülhatárolta azokat a kérdéseket, melyek a budapesti leongresszus munkarendjét fogják alkotni. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a csoport az előző üléseken a legjobban használta fel aa időt, amennyiben minden munkáját oly kérdések megvitatására fordította, melyek szövetségi szempontból is ma már a napirendem szerepelnek. Tekintettel arra, hogy az országos csoportoknak a jelentésekkel minél előbb kell elkészülniük, hogy azokat a többi csoporttal jóval a kongresszus előtt közölni lehessen, akként kell a jövő üléseinket megtartani, hogy a kongresszusi munkarend hátralevő pontjait is karácsony előtt megvitathassuk. A legutóbbi ügyvezető választmányi ülés eredményeihez képest csoportunkat még a következő kérdések fogják foglalkoztatni: az elsőbbség; a védjegyek függetlensége; a gyári minták és tömeggyártási géprészek védelme és az uniós egyezmények rendszeres revíziója. A munkarend pontjainak megvitatásán kívül meg kell állapítanunk az egész prograrn tervezetét is. Már megszerveztük az előkészítő bizottságot, melynek ügyvezető alelnökéül Pompéry Elemért kértük fel, aki működését azonnal meg is kezdte. A következő ülésünkön már az előkészítő bizottság titkára jelentést fog előterjeszteni a bizottság működéséről és a budapesti kongresszus részletes programjáról. Az az élénk érdeklődés, amelyet az illetékes körök a kongresszus iránt tanúsítanak, nemkülönben a külföldi államoknak és a közvetlenül érdekelteknek a kongresszuson előreláthatóan szép számmal való megjelenése a kongresszusnak nemzetközi jelentőséget és így fontos gazdasági szerepet juttat." Amidőn a jövőévi budapesti kongresszusról hírt adunk, büszkén tekintünk vissza munkánk értékes eredményeire és jóleső örömmel tölt el bennünket az eszmei javak iránt tapasztalt mind általánosabb tisztelet, hogy kitartó munkánkkal sikerült az illetékes fórumok figyelmét az iparjogvédelem, az erkölcsi és jogi elveknek a gazdasági élet mindmegannyi megnyilatkozásában való fokozottabb érvényesülésének gazdasági jelentőségére, erkölcsi erejére és a védelemhez fűződő nemzetgazdasági érdekekre felhívni. E kongresszus kitűzését főleg belatini Belatiny Artúr elnöknek és Kelemen István kormányfőtanácsosnak, a szövetség magyarországi megalapítójának, lelkes és céltudatos munkájának köszönhetjük. Ismételjük, céltudatos, kitartó és lelkes munka vezetett e mű betetőzéséhez. Már most az iparjogvédelem kicsiny, lelkes, és a külföldi kongresszusokon elismert szakférflaitól várjuk az intenzív és szakszerű munkát, amelynek legértékesebb gyümölcse lesz a jól végzett munka felemelő tudata, a becsületes és értékes gazdasági és kulturális munkának tisztelete, elismerése és eredményeinek megbecsülése. —sz. Iparjogvédelmi Kérdések az amsterdami Kongresszuson* A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (N. K. K.) kongreszszusának iparjogvédelmi bizottságában igen nagy figyelem nyilvánult meg a védjegyek átruházása és függetlensége, továbbá a tudományos tulajdon kérdései iránt. A védjegyek átruházásának és függetlenségének kérdésében elfogadott határozat lényegében arról szól, hogy több államban bejegyzett védjegy esetén az egyes védjegyek, belajstromozásuk után, egymástól függetlenek és vállalat nélkül is külön átruházhatók legyenek; az átruházási ne legyen oly természetű, hogy a védjegyhasználat a közönség megtévesztését célozza; a nemzetközi védjegyet épúgy lehessen álhinioiikint külön-külön átruházni, mint a külön-külön belajstromozott védjegyet. Amint tehát látjuk, ez a határozat nagyban hasonlít ahoz a határozathoz, melyet a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség magyarországi csoportja f. évi június hó 12-i ülésén elfogadott és a csoport-titkár a kongresszus vonatkozó ülésén elő is terjesztett. A magyarországi csoport határozata a kérdés tényleges megvalósítását mindaddig nem tartja időszerűnek, amíg bizonyos garanciális előfeltételek nemzetközileg nem biztosíttatnak. A kongresszusi megbeszélések teljesen igazolták a magyarországi csoport állásfoglalását. Jóllehet a kongreszszusi határozat meghozatalában a franciáknak (Taillefer) volt a legnagyobb szerepe, akik bizonyos irányban gyakorlat * Kelemen András szab. ügyvivő, a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség titkárának előterjesztéséből.