Iparjogi szemle, 1929 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 4. szám - Szédelgő feldícsérés. A reklám megengedett eszközei - "Különösen előnyös vásárlási alkalmak" - "Leltári", "Szezonvégi" kiárusítások - Hangzatos szólamok, tényállítások - Jogos védelem - "Ingyen" - Üzleti összeköttetésre történő utalások - Reklámrajzok

Ifi IPARJOGI SZEMLE vita követte, amelyben résztvettek: Szenté Lajos dr., Fazekas Oszkár dr., Beck Salamon dr., Palágyi Róbert dr. Az illusztris felszólalók előadásait hő kivonatban lapunk legközelebbi számában közüljük. Végül a főlitkár felhatalmazást kér a közgyűléstől, hogy az alapszabályok módosításávaJ kapcsolatos intézkedéseiket teljhatalommal eszközölhesse. (L). Az Egyesület elnöki tanácsa Saxlehner Kálmán társelnök elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Bányász Jenő dr. főtitkár az Egyesület belső ügyeit ismertette, továbbá megtette a tisztújító közgyűlésre vonatkozó előterjesztéseit. Saxlehner Kálmán, Fehér Gyula, Ballá Sándor, Beck Salamon dr. és Fazekas Oszkár dr. hozzászólása ntán az Egyesület elhatározta, hogy az , Iparjogi Szemle" című lapot németnyelvű melléklettel kiegészíti, hogy a külföldet a hazai iparjogvédelem ügyeiről behatóbban tájékoztassa. Több elnöki tanácstag ajánlatára az elnöki tanács tagjai sorába meghívta Kelemen Lajos egyesületi tagot, a Magyar Kuggyantaárugyár Rt. h. vezérigazgatóját és felkérte, hogy a tisztességtelen verseny-ügyeket tárgyaló osztálya társelnöki tisztét vállalja. Kelemen Lajos eddig is lelkesedéssel és szeretettel foglalkozott az iparjogvédelmi ügyekkel és kétségtelen, hogy az egyesületi életbe történő intenzívebb bevonása, ismerve az ő agilitását, az egyesület immár megkezdett, fokozottabb és élénkebb tevékenységét kedvezően fogja előmozdítani. A lap szerkesztésével kapcsolatban előállott fokozottabb munka ugyancsak szükségessé tette a titkári állások szaporítását. Az Egyesület, főleg a lap szerkesztésével kapcsolatos munkák elvégzésére ifj. dr. László Arnold budapesti ügyvédet kéa-te fel, aki a vitaülések é» a külföldi irodalom anyagát dolgozza fel lapunk számára. Végül Fazekas Oszkár dr. számolt be a Védjegysaövetség megalakulásáról, céljairól és feladatairól, majd rámutat az Egyesület élénk irodalmi tevékenységére és javaslatára az elnöki tanács jegyzőkönyvi köszönetet szavaz Bányász Jenő dr. magyar és német nyelven megírt kiváló munkáiért és az elnöki tanács nevében és megbízásából szeretettel köszönti a sikerteljes bécsi előadásáért, amely igen mély és a magyar iparjogvédelem ügyére előnyös hatást gyakorolt. (L.) Az Iparjogvédelmi kérdések nemzetközi egységes szabályozásának kérdése. (Egyesületünk előterjesztése a Nemzetközi Kereskedelmi és Iparkamara magyar bizottságához.) A Jury-í és Választott Bíróságok működésével kapcsolatban közreadott jelentéseink, nemkülönben a lFie»i-ben tartott ismertető előadásunk és brosüránk nyomán hozzánk intézett megkeresésekből merített és legutóbbi közgyűlésünkön nyert, tanulságok arra késztetnek, hogy a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara magyar bizottságának a figyelmét a magyar versenytörvény alapján működő Jury-intézinényre külön is felhívjuk. Miként a legtöbb külföldi államban, úgy Magyarországon is a kereskedelmi és iparkamarák mellett rendszeresen működtek állandó bizottságok, amelyek a kamarák szervezetébe bekapcsolódó egyes osztályok, csoportok munkáját szakvéleményeikkel, erkölcsi megítéléseikkel támogatják, irányítják. A magyar kereskedelmi és iparkamarák osztályai mellett működő iparjogvédelmi bizottságok immár évtizedes munkásságra tekinthetnek vissza. Köztiszteletet parancsoló döntéseiknek azonban tagadhatatlanul hathatós erkö'csi erőt adott a magyar versenytörvény 41. §-a, amely e bizottságot törvényes és intézményes alapra helyezte és minleiT a magyar kereskedő- és iparos-világ erkölcsi fórumává emelte. — íme, így alakult Magyarországon ki az egészséges kereskedői és ipari közfelfogás, amely morális erejével irányt mutat a bíróhág joggyakorlatának. — Miután úgy véljük, hogy az egyes államokban felállított iparjogvédelmi bizottságok működésének törvényes alapra való helyezése az egyes államok kereskedelmi és ipari közfelfogását megerősíti, fejleszti és egészséges irányt ad a bíróságok joggyakorlatának, kívánatosnak tartanok, ha az egyes államokban működő jogvédelmi bizottságok miként a magyar bizottságok is, törvényes szervként kapcsoltatnának be az igazságszolgáltatásba. — Kiváló érdekek fűződnek nézetünk Szerint ahoz, hogy a világcégek védjegyei va'amennyi államban hatásos oltalmat élvezzenek és atz üzleti magatartások a világpiacon egyöntetű erkölcsi, illetve jogi elbírálásban részesüljenek. Ez erkölcsi felfogás erőteljes kifejlődéséhez azonban szükséges annak a vezetőgondolatnak feltétlen eli&inerése, hogy a formális jogok sohasem érvényesülhetnek az üzleti tisztesség és a jó erkölcsök rovására, nem jöhetnek ellentétbe a tisztességes verseny alapelveivel. — A kereskedelmi és ipari érdekeltség köréből kell tehát kiindulnia a kereskedő- és iparos-világ erkölcsi fórumának felállítása iránti törekvésnek és e fórum erkölcsi megítéléseinek győzedelmeskednie kell a bírói joggyakorlatban és az üzleti élet mindmegannyi megnyilvánulásában. — Szabadjon talán reámutatnunk arra a körülményre, hogy a Jury-döntésekben kifejezésre jutó egészséges közszellem, á Jurynek a versenytörvényben szabály ózott kérdésekben (reklám, származási jegyek védelme, utánzás, bitorlás, hírnévhitelrontás, üzleti titok védelme, vesztegetés stb., stb.) elfoglalt álláspontja a nemzetközi jogi irodalomban általános helyesléssel és elismeréssel találkozik. E döntések helyességét, egészséges alapjait, nézetünk szerint, az üzleti tisztesség alapján álló gyakorlati üzletemberei; által alakított törvényes szcrx> (Jury) létesítésében találjuk. Gyakorlati tapasztalataink alapján is megállapíthatjuk, hogy a versenytörvényben Szabályozott és fentebb érintett kérdésekben is- az egyes államok joggyakorlata, elvi felfogása, éles ellentétet mutat és így bizonytalanná teszi a nemzetközi kereskedelem útjait. — Fölötte kívánatosnak mutatkozik tehát az egyes államok kamarái, illetve érdekképviseletei mellett működő iparjogvédelmi bizottságoknak kooperációja és pedig: a) e bizottságoknak a versenytörvény egyes kérdéseire vonatkozó döntéseinek, esetleg évi jelentések 'a kamarák évi jelentése) kapcsán történő kölcsönös kicserélése, közlése; b) továbbá e bizottságok együttműködését elősegítő központi szerv előkészítése; c) és majdan e központi bzervnek a nemzetközi forgalom biztonságát közvetlemül érintő üzleti magatartások irányító, erkölcsi megítélései útján. Nézetünk szerint e kooppr ' eió volna hivatott arra, hogy az egyes államok joggyakorlatából a mutatkozó elvi ellentétet kiküszöbölje és ezzel lehetővé tegye az üzleti tiszta erkölcsöknek az iparjogvédelem valamennyi jogtei-ültén való feltétlen érvényesülését: a nemzetközi kereskedelmi közfelfogás kialakulását. — Nagy örömünkre szolgálna, ha. a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara nemzeti bizottságának elnöksége előterjesztésünket nagybecsű figyelmére méltatná és a szükséges kezdeményező lépéseket sürgősen megtenné. — Amennyiben előterjesztésünk kedvező fogadtatásra találna, a magunk részéről a legnagyobb készséggel tesszük meg a részletekre vonatkozólag is javaslatainkat. (J. E. 142—1929.) Magyar Védjegyszövetség. A magyarországi védjegyérde' keltek közös érdekeik képviseletére szövetséget alakítottak, amelynek elnökévé dr. Schuster Rudolfot, a M. Kir. Szabadalmi Felsőbíróság nyug. elnökét vá'asztották meg. Alelnökök lettek: vitéz dr. Simon Elemér főispán, Saxlehner Kálmán, dr. Keleti Kornél és Zwack Béla. Az új szövetség célja az eszmei javak: különösen a védjegyek és minták oltalmának, valamint a tisztességtelen verseny elleni küzdelemnek a törvényhozás, jogszolgáltatás és a jogi szaktudomány körében való e'őmozdítása. A Szövetséget úgy a kamara, mint Egyesületünk inelegbaíngú levéllel üdvözölte. A márkacikkek gyárosai által megállapított árak be nem tartása ellenkezik a jó erkölcsökkel. (A wieni legbelsőbb törvényszék elítéli az árrontókat). A wieni legfelsőbb törvényszék 1928 február 29-én hozott határozatából kitetszik, hogy a márkacikkek gyárosai által megállapított árak be nem tartása ellenkezik a jó erkölcsökkel, ha a szállító a kereskedőnek egy meghatározott eladási árat előirt, vagy ha szállítójának egy kötelezettségéről tudomása volt és ezáltal szállítójának szerződésszegését kihasználta. Az erkölcstelenség nemcsak a szerződésszegésben vagy annak kihasználásában, melyben e<ry harmadik válik bűnössé, hanem további tények összetalálkozásában, hogy a fáradságos és drága ellenőrző berendezések tudata sem befolyásolja munkájában, hogy őt az a megfontolás, hogy más kartársait, akiket az árumegállapítás kötelez, megkárosítja. nem befolyásolja őt káros munkájában, sőt ebben könnyű lehetőséget lát nagyobb mennyiségek elhelyezésére, amely számítását a fogyasztók ama téves hiszékenységére alapítja, amelylyel azok azt hiszik, hogy nála. más árukat is olcsóbban vásárolhatnak. Elítélendő, ha egy kereskedő — még ha szei-ződésszegése vagy mások szerződésszegésének tudata nélkül is — azzal a szándékkal szerez be árukat, hogy azokkal a készítő ármegállapítását felelősség nélkül keresztezze. Panaszlott tudott arról, hogy szállítója a panaszossal szemben szállítási szerződési jogának elvesztésének terhe mellett kötelezve volt a további szállításokat részére beszüntetni. „A gyáros árdiktálásának célja az, hogy a fogyasztót mérsékelten terhelve, az eladónak juttasson magas haszonrészesedést, hogy ezzel a kicsinybeni eladót készítményei élénk propagálására bírja. Lényeírében itt. a reklám egy olyan neméről van szó, melynél a fogyasztónak épúgy viselnie kell a költségeket, mint az áralakulás talán százakra menő egyéb komponensét, mint pl. hirdetés, portálépítés, fényreklám és más egyebek, kétségtelen azonban, hogy a reklám ezen fajtájánál a gyárosnak nincs kiadása, ellenben haszna sincs a beszerzési és eladási árkülönbözetnél." Az indokolás ezután hosszasan magyarázza, hogy nemcsak a tisztességes verseny ellen vét az. aki ilyen eszközökkel akarja a versenytársát tönkre tenni, de diszkreditálja ezzel az illető árut is épúgy, mint azzal összefüggőben annak szolid árkalkulációját. Ujságüzem Kt, Budapest, VII, Erzsébet körút 5. Felelős üzemvezető: Wózner Ignác.