Iparjogi szemle, 1929 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 3. szám - Az üzleti tisztesség védelme. Kartel, bojkott, fekete lista, ajándékozás, fix árak, monopolium, versenytilalom, vevő, alkalmazott csábítás

12 IPARJÓGI SZEMLE —*»- Egy levél is, amennyiben annak tartalma terjesztésre vonatkozó felszólítást tartalmaz, megállapítja a hírnévrontást. (A versenytárs felelőssége). Az a körülmény, hogy az alkalmazott valamely lapvállalatnál az általa szerzett előfizetésekből eredő díjak 50%-át tevő jutaléka révén a layvállalat terjeszkedésében érdekelt, — az alkalmazottat társtulajdonossá még nem minősíti. Arra sincs adat, hogy a versenytársnak nem tekinthető II. r. alperes valamely versenytársként felelős személy által elkövetett txlos cselekménnyel kapcsolatban tettestársi, (felbujtott), vagy segédi tevékenységet fejteti volna ki; tehát a Tvt. 33. §. 1. bek. alapján sem vonható a II. r. alperes a levél tartalma miatt a Tvt. rendelkezései alapján sikerrel felelősségre. De ha maga az, kitől a levél származik, nem is felel érte a Tvt. rendelkezései alapján, abban az esetben, ha a levél tartalma magában véve is a Tvt. rendelkezéseibe ütközőnek mutatkozik, azért a Tvt. 33. § 3. bok. értelmében a vállalat birtokosa is felelősssé tehető; e részben tehát a II. r. alperesnek a perből kikapcsolódása ellenére sem mellőzhető a kérdés felülvizsgálata. A kifogásolt levelet illetően annak tartalmából nyilvánvaló, hogy a felperes lapvállalattal való versenyzés végett, a felperes lapvállalata hitelének és jóhírnevének lerontásával kapcsolatban előfizetőinek elhódítását célozta, ami annak ellenére is, hogy e levél csak egy példányban készült és egyetlen címzetthez ment, alapul szolgálhat a Tvt. 13. §-ába ütköző cselekménynek minősítésére, még pedig adott esetben annál is inkább^ meri a levél a tartalma terjesztésére vonatkozó felszólítást is tartalmaz és így formája ellenére sem tekinthető pusztán bizalmas magánlevélnek. Az is közömbös, hogy az A) levéllel annak írója elsősorban a maga saját anyagi érdekét kívánta szolgálni, -mert az az alperesi lapvállalat érdekével is egybeesett. E levél az I. r. alperes lapvállalat megjelölésével ellátott papíron a vállalat alkalmazott titkárjának aláírásával jutott az irányadó tényállás szerint a címzetthez. Az, hogy az T. r. alperes lapvállalat titkárának ügykörébe tartozott az előfizetők gyűjtése, nyilvánvaló már magából abból a nem vitás tényből, hogy a kifogásolt levelet írt titkárt az általa szerzett előfizetésekből eredő díjak 50%-ában megszabott jutalék illette. Már pedig az alkalmazottnak a megbízása körében, az előfizető-szerzés során tanúsított törvénybe ütköző magatartásáért a Tvt. 33. §-a értelmében az alkalmazottját ily feladatkörrel megbízó versenyvállalat felel, ha csak nem bizonyítja, hogy a cselekmény elkövetését a rendes üzleti gondossággal sem előzhette meg. (P. IV. 1207—1928.) 27. Az alkalmazott (ügynök) csábítása. Felperes a tiszljességtelen versenyről szóló 1923 : V. tc. 1. §-a alapján indított alperes ellen keresetet, azon az alapon, hogy alperes 1928 október végén K. nevű üzletszerző ügynökét nála élvezett jutalékának kétszeresre emelésére való ígérettel magához csábította, Kérte alperest ezen cselekménytől való tartózkodásra és az összes eljárási és perköltség megfizetésére kötelezni. A választott bíróság a konkrét peres ügyben ama felfogásának ad kifejezést, hogy az alkalmazott ügynök nem meghatározott összegben kikötött javadalmazással és felmondási idővel van a munkaadónál alkalmazva, ez esetben az ügynök a szabadkereskedelemben dolgozó olyan egyévml minősül, aki jogosult alkalmaztatását tetszés szerinti időben megszüntetni. Az ilyen alkalmazottal szemben, aki bekál bármikor más kereskedő alkalmazásába léphet, anélkül, hogy előző munkaadójával szemben szerződésszegést követne el, a versenytárs sem követ el tisztességtelen versenyt, ha vele a jövőben nála leendő dolgozás ügyében tárgyalást kezd és őt esetleg- alkalmazza is. Áll ez az esetben is, ha a versenytárs kereskedő tudomással bír arról, hogy az ügynök mely cégnek dolgozik és ott milyen összegű jutalékot élvez; mert a kérdést nem az erről való tudomása, hanem az dönti '.el. hogy a %-os jutalékkal dolgozó ügynök nem olyan <dka1mazottja a munkaadójának, akit felmondási idővel biztosított szerződés köt, hozzá. — Az ilyen ügynök nem függvén a szerződés időtartamát illetően munkaadójától, természetes joga magának olyan elhelyezkedést biztosítani, amely érdekeinek legjobban megfelel. Ugyanazért mi sem gátolja őt abban, hogy más munkaadóval érintkezésbe lépjen és máshol elhelyezkedést keressen. A szabad rendelkezési jog és a kereskedői szabad verseny megbénítására vezetne az, ha a jutalékos ügynök szabad mozgásában gátoltatnék, munkaadójától tetszése szerint ínegnem válhatnék és akadályoztatnék abban, hogy más versenytárs vele tárgyalásba bocsátkozhassák és őt esetleg .a maga üzlete számára lefoglalja. Pusztán ez alapon tehát alperes terhére a tisztességtelen verseny tényálladékának fenforgása meg nem állapítható. Az idézett törv. 1. §-a értelmében azonban helyt foghat a tisztességtelen verseny mgállapítása a jutalékos ügynök esetében is, ha a versenytárs az ügynököt kifejezetten magához csábította vagy a csábítást megkísérelte. A csábítás pedig akkor forog fenn, ha teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a versenytárs az ügynököt kedvezőbb anyagi vagy más feltételek ígérésével arra bírta rá, vagy igyekezett rábírni, hogy eddigi alkalmazását hagyja el é6 hozzászegődjék. Ez esetben ugyanis a versenytárs eljárása a kereskedőt kötelező üzleti tisztességbe ék jó erkölcsbe ütközik. — A csábítás tényét a Pp. 269. §-a értelmében, mint a keresete jogalapjához tartozó tényt a felperes tartozott bizonyítani, a választott bíróság azonban úgy találta, hogy felperesnek ez a bizonyítás nem sikerült. (Bp. vb. 52.647/1928.) 28. A munkaadó felelőssége. (Bizományos.) A kir. törvényszék a peres felek részben egyező előadása alapján tényként állapította meg, hogy Sz... Gy ... dömeházai földbirtokos vagy annak egyik fia a felperesnél egy az alperes üzletkörébe is tartozó megrendelést eszközölt, majd az alperes bizományosa, a B... J... tiszafüredi cég megbízásából eljárt ket személy látogatása után a felpereshez egy a keresetlevélben idézett szövegű levél érkezett, amelyben Sz... Gy.'.'. tévedésére való hivatkozással az ügylettől eláll. — Felpere.,' keresete a Tvt. 13. és 33. §-ai alapján vált elbírálandó, nevezetesen az alperesi bizományos megbiziottainak ténykedése a törvény 13. §-a, az alperes felelősségének kérdése pedig annak 33. §-a alapján. A megbízottak ténykedését tokintve, a bíróság a tényállási megállapítását s ezen célból az alperes által felajánlott lanubizonyítást mellőzte, mert úgy találta, hogy a megállapítandó tényállást a Tvt. 13. §-a alapján terhükre minősítve sem volna az alperes felelőssége a Tvt. 33. $-a alapján megállapítható. Ugyanis azt, hogy a felperes által sérelmezett tényeket az alperesi jogi személy valamely képviselője vagy alkalmazottja közvetlenül követte volna el, vagy abban ők részesek, a felperes nem is állította, már pedig az alperes feleJősM'g-e csupán azon az alapon, hogy a felperes sérelmes tényeket elkövetett személyek főnöke, illetve megbízója, az alperesi vállalat bizományosa, megállapítható nem volt. Felperes keresete tehát csupán azon esetben vezethetett volna sikerre, ha megállapítást nyert volna, hogy az alperesi vállalat valamely képviselőjét, illetve alkalmazottját a felperes átal sérelmezett tények elkövetésében részesség terheli és pedig a képviselőt tekintve olyan, amely ügykörének ellátásában, az alkalmazottat tekintve pedig olyan, amely reábízott teendők teljesítésében merült föl, és rendes üzleti gondossággal mellőzhető lett volna. — A vállalat főnökének felelőssége azonban ki nem terjeszthető az alkalmazotton túl bizományosra, a Tvt.-ben alkalmazott azon felfogás folytán, amely szerint harmadik személy felelőssége a közvetlen tettes tényeiért is csupán szándék vagy gondatlanság esetében foghat helyt, nem a'.onban pusztán valamely jogviszony alapján, kivéve a társasággal, egyesülettel, vagy jogi személlyel egy tekintet alá e-ő képviselőt, (A bpesti kir. tszók, 13. P. 41.482/5/928. sz.) 29. Védjegy- és cégtoldat. (A védjegy- és versenytörvényhatár kérdései.) A kamara védjegy- és mintalajstromozó hivatalának az „Energia" szó védjegylajstromozást megtagadó végzése kizárólag védjegyjogi jelentőséggel bír, vagyis a védjegyoltalom az 1890:11. te. és az 1895:XLI. te. 1. §-ai alapján azért tagadtatott meg, mivel egyfelől az áruknak egymástól való megkülönböztetésére alkalmatlan, másfelől pedig az áru minőségére, tartósságára és így írógépárukkal kapcsolatban kizárólagos védjegyoltalmat nem élvezhet. Amennyiben azonban igazolást nyer, hogy a kereskedelmi forgalomban „Energia" író gépvállalat elnevezés alatt egy meghatározott vállalatot ismernek, úgy a kamara nézete szerint a védjegylajstromozó hivatalnak az „Energia" szó védjegylajstromozását elutasító végzése nem szolgálhat alapul arra, hogy e névnek cégtoldatként való használata is megtagadtassák. Eltérők azok a szempontok, amelyek valamely szónak áruuév, védjegy, avagy cégtoldat gyanánt történő használatának elbírálására vonatkoznak. Míg ugyanis a védjegyoltalomban nem részesíthető szó. feltéve, hogy a forgalomban egy bizonyos meghatározott vállalatra utal, — cégtoldatként alkalmazást nyerhet. (Pl. „Ideál", ,.Uex", „Standard", „Primus", „Observez", „Climax", „Milliósa". „Óceán", „Kristály"), addig az ily szavak, megnevezések védjegyoltalomban nem részesíthetők, illetve kizárólag abban az esetben, ha bejelentő igazolja, hogy az egyébként az áru jó minőségére, rendeltetésére, stb. utaló szó a forgalomban árukkal kapcsolatban a bejelentő vállalatára utaló, — vagyis származási jegy jelleggel bír. Bejelentő az „Energia" névvel kapcsolatban kizárólag azt a körülményt igazolta, hogy e név alatt a forgalomban, melyeknek a vállalatát (és nem áruit) ismerik. Ez igazolás jogot adhat az „Energia" névnek cégtoldatként, vállalati megnevezésként való hasznájatára, a védjegrylajstroinozással kapcsolatban azonban figyelembe nem vehető. (Bpkam. Védjegyhivatala 16—1929.) 30. Ábrázolások, sőt fényképfelvételek is, amelyek egyoldalú beállításuk folytán az eredményt nem a valóságnak megfelelően tüntetik fel és így bizonyos kísérletek eredményeinek félremagyarázása kedvezőbb eredmények látszatának a felkeltésére alkalmasak, a versenytörvény (2. §) szempontjából kifogás tárgyává tehetők. (Bp. kir tszék 13. P. 40.982- 17 1928.) Ujságüzem Rt., Budapest, VII, Erzsébet körút 5. Felelős üzemvezető: Wózner Ignác.