Iparjogi szemle, 1928 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1928 / 7. szám - A nemzetközi ipari jogvédelem

26 IPARJOGI SZEMLE csak megerősödött a magyar kereskedő és iparosvilágnak általános óhaja révén. A világcégeknek feltétlenül világvédjegyre van szükségük, amely világvédjegyek a világcégek vállalataira utalnak, vagyis a nemzetközi világpiacon származási jegy jellegével bírnak. A csillag ábrája a „Kristály" szóval kapcsolatban megtévesztésre alkalmas védjegyet ad. Ezek a világvédjegyek a dolog természete szerint összeforrnak magával a vállalattal és így a nemzetközi piacon, mint a vállalat megszemélyesítői szerepelnek. E probléma líjból aktualitást nyer azáltal, hogy H. Katz dr. javaslatára az International Law Association a világvédjegy-kérdést egy nyomtatásban is A v éd jegymotívwn eltérő kivitele még nem ad ,.új" védjegyet. megjelent tervezet alakjában a varsói konferencia elé akarja terjeszteni. Dr. Baumgarten Nándor, az Ipjarjogvédelmi Egyesület elnöke a kérdés helyes megvilágítása céljából kérdéssel fordult a szakjogászokhoz. A felvetett kérdésekre a magunk részéről a következőkben válaszoltunk: d) kereskedelmi és gyári védjegy közt a magyar jog nem tesz különbséget és sohase is érezte annak szükségét és . így annak kettéválasztása jelentőséggel nem bír. Egyébként semmi nehézsége nincsen annak, hogy magán az árun a védjegy mellett a gyáros a „gyári védjegy" megnevezést feltüntesse, e) a fenti felfogásnak megfelelően, a világvédjegy nézetünk szerint egy vállalati jegyre korlátozandó, éppen vállalati jegy jellegénél fogva, Mindkét védjegy a „kanna" ábráját mutatja és így az általuk megjelölt azonos (kávé) áruk felcserélésére alkalmas, tehát megtévesztő módon hasonló. f) tekintettel pedig arra, hogy nézetünk szerint a világvédjegy kérdése a versenytörvénnyel kapcsolatban oldandó meg, a versenytörvény szelleme, a bármily természetű megtévesztés lehetőségének a kizárása, fölöslegessé teszi a tartalék és defenzív jegyek külön beiktatását, A Kecskemét város címerének használata a városi címer jellegére való utalás nélkül, korábbi hasonló (kecske) védjegy jogaiba ütközhet. A két védjegy a „hóember" fogaimát juttatja kifejezésre és így hasonló. a) a világvédjegy bevezetése a fent előadottak figyelembevételével kívánatos, b) a világvédjegy megkülönböztető erővel bírjon, c) illetőleg vállalati jegy jellegével, azaz egy bizonyos meghatározott világcégre utaljon, g) a világvédjegy az egyes Unió államokban belajstromozott védjegy helyébe lép és természetszerűleg átveszi annak prioritását. A korábbi védjegyjogokkal szemben azonban nem érvényesülhet, Monogramok különösebb gonddal vásárolt cikkeknél (gépek, ezüst áruk stb.) hasonló összbenyomásuk esetén megtévesztésre alkalmas védjegyet adnak. h) a versenytörvény szelleméből folyik azonban, hogy a formai jog a jó erkölcs rovására nem érvényesülhet és nem szolgálhat erkölcstelen célokat. E felfogásnak megfelelően az egyes országokban netalán fennálló korábbi védjegyek csak az esetben élvezhetnék törvényes védjegyoltalmat a világvédjegyekkel szemben, ha az illető védjegyek az illető Unió államban gazdasági értéket képeznek,