Iparjogi szemle, 1928 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1928 / 7. szám - A nemzetközi ipari jogvédelem

XXII. évfolyam Megjelenik minden hó 1-én. mint a „MAGYAR GYÁRIPAR rendes melléklete IPARJOGI SZEMLE 7. szám ., IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET' tagjai tagsági járulékul kapják Jury Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VI, PODMANICZKY UCCA 49 TELEFON : T. 264-03, 123-18 Szerkesztik: DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR A nemzetközi ipari jogvédelem A világ-védjegyjog kérdéséhez Hasonló védjegyek* A versenytörvény (1923. V. tc.) életbelépte óta a maga teljes erejében domborodik ki ama általános felfogás, hogy a személyiségi jogok az üzleti erkölcsök alapján állanak. Erejük, hatásuk, oltalmuk tehát az egészséges kereskedelmi és ipari közfelfogásban és e közfelfogást helyesen felismerő joggyakorlatban él. Az alakiságok, az árujegynek az illetékes hatóságoknál történő bejelentése (lajstromozás) inkább a védjegytulajdonos kilétéről, vállalatának természetéről és a bejelentés időpontjáról nyújtanak felvilágosítást. Ily értelemben vizsgálandók a védjegyhatóságok által kiállított bizonylatok és éppen ezen oknál fogva a jövőben a lajstromozó hatóságok szerepe, illetve hatásköre kizárólag ezen határok közé szorítandó. Az úgynevezett „elővizsgálat" az „oltalomképesség" vizsgálata amúgy is jelentőségét veszti, egyfelől az előző használat, az árujegy használat időtartama folytán előálló védjegyjogok elismerése; másfelől pedig a Hasonló védjegymotívumok. versenytörvény rendelkezései folytán, amely szerint a védjegytörvény tiltó szakaszai alapján az oltalomból „oltalomképesség" (disztinktív erő) híján kizárt védjegynek törvényes védelmet nyújt, illetve a formai védelmet élvező védjegytől a törvényes oltalmat megtagadja. Beleszól a versenytörvény az árucsoportig felépített lajstromozási rendszer kérdésébe is és a törvény egész szelleme a kereskedelemnek és az iparnak az úgynevezett tartalék és defenzív védjegyeknél erőteljesebb, hatásosabb oltalmat kíván nyújtani. A versenytörvény a maga erősségében domboríja ki az árujegy, a védjegy, származási jegy jellegét és • Az egyes hasonlósági eseteket részletesen tárgyalja dr. Bányász Jenő Védjegyoltalom — tisztességtelen verseny — 1928. c. munkája. módot nyújt arra, hogy a kereskedői érzékkel bíró, az üzleti élettel egybeforrt bíróság felülemelkedve a merev formákon, a helyes kereskedelmi és ipari közfelfogást kutassa, azt felismerje és megfelelően alkalmazza. A védjegymotívum (medve) különböző kivitele dacára a megtévesztés lehetősége fenforog. A magyar joggyakorlat a bíróságok és hatóságok döntéseiben és erkölcsi megítéléseiben megnyilatkozott becsületes és tisztességes magyar üzleti felfogást büszkeséggel mutatja be. Bátran helyezkedünk tehát arra az álláspontra, hogy ama törekvés, hogy a védjegyA sas képét megjelölő, illetve feltüntető szó. ábra és kombinált védjegyek ugyanazon vállalatra utalnak és így megtévesztő módon hasonlóak. oltalom és a versenytörvény országhatárokat áttörve az egész világon egységesen szabályoztassék, mielőbb a megvalósulás felé haladjon. Az Iparjogvédelmi Egyesület már a háborút megelőző időben is ezen állásponton állt és ez álláspontja