Iparjogi szemle, 1928 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1928 / 6. szám - Védjegyoltalom - tisztességtelen verseny

IPARJOGI SZEMLE 23 A teljes ülés lelkesen fogadta a kiváló előadónak a trianoni államokiratok által létrehozott jog-állapotra vonatkozó fejtegetéseit és egyhangúan annak a felfogásnak adott kifejezést, hogy „Tokajt" a magyar állam személyi tulajdonjogának tekinti. A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség római kongreszszusa. A magyarországi csoport május 9-én ülést tartott, melyen Belatiny Artúr elnök akadályoztatása miatt Kelemen István alelnök elnökölt. Az elnöki megnyitóbeszéd ama reményének ad kifejezést, hogy a nagy hazai szervezetek szerves bekapcsolódása abba a helyzetbe fogja hozni a csoportot, hogy az eddiginél sokkalta hathatósabban fog gondoskodhatni az annyira szükséges állandó ismeretterjesztésről és a kellő külföldi képviseltetésünkről. Elnöklő úgy véli, hogy a csoportnak a közeljövőben várható kifejlődése meg fogja szüntetni azokat a veszedelmeket, amelyek az érdekeltségek eddigi elzárkózottság a folytán fennállottak. E veszedelmek legnagyobbika az volt, hogy az érdekeltségek nem ismerték fel az új iparjogvédelmi problémákat, a fejlődési irányt és a külföld törekvéseit. Hangsúlyozza, hogy az ipari jogok védelme igen mélyreható reformokat követel meg úgy az új gazdasági konstellációk, mint pedig az ezeken alapuló új ipari helyzetek következtében. A távolságok viszonylagos csökkenésének, valamint az élesebb kereskedelmi és ipari versenyek következtében új problémákat kell megoldani és mind több és több kérdést kell majd nemzetközileg rendezni. Az iparjogvédelmi kérdéseket most már nem lehet incidentaliter a pillanatnyi óhajnak megfelelően rendezni és a jövőbsn még kevésbé lesz ez lehetséges, minthogy a nemzetközi egyezmények ki fognak terjedni az egész iparjogvédelmi komplexum rendezésére. Megvitatás tárgya a május végére összehívott római kongresszus munkarendje volt, melyet Kelemen András titkár adott elő. Fontosabb pontok voltak: a szabadalmak elsőbbsége, a szabadalmak érvényének visszaállítása, a nemzetközi védjegyek egyenkinti átruházása és_ a hamis származási megjelölés elleni védelem. Az elnök bejelentette, hogy a további munkák mélyítésére az országos választmány a nagy érdekképviseletek bevonásával még ez évben megkezdi működését. A titkár végül felvetette a hathatós mintavédelem megoldása végett a használati mintaoltalom kérdését. A csoportot a római kongresszuson Kelemen István alelnök és Kelemen András titkár képviselik. A napirend fontosabb pontjaihoz hozzászóltak: Mayer Géza d,-., a szabadalmi bíróság alelnöke, Bernauer Zsigmond, a Magyar Hites Szabadalmi Ügyvivők Testületének elnöke, Bányász Jenő dr., a Budapesti Kereskedelmi és iparkamara titkára és Vásárhelyi László dr. szabadalmi bíró, a Szabadalmi Közlöny szerkesztője. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara magyar csoportja a tisztességtelen verseny ellen egységes eljárást sürget, A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara akciót indított az alkal mazottak üzleti, g>Tártási titok megsértésével űzött tisztességtelen versenyének kiküszöbölése érdekében. Ez akcióval kapcsolatosan kiterjeszkedik a munkaadók részéről ajándékozások ós vesztegetésekkel űzött visszaélések ellen is. A Nem zetközi Kereskedelmi Kamara megkeresésében utal arra, hogy effajta visszaélések ellen egyes államokban még ma sémi lép tettek életbe hatályos intézkedéseket. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara magyar csoportja beható tanácskozás tárgyává tette a memorandumot. A Nemzetközi Kamara törekvéseit a magyar csoport a maga részéről melegen üdvözli és fölötte kívánatosnak tartja, hogy a tisztességtelen verzenynek mindmegannyi kinövései a legerőteljesebb eszközök igénybevételével szüntessenek meg. A magyar csoport utal arra, hogy a magyar törvénykezés az 1923. évi V. tc. 16., 20. és 21. f aival ezirányban a legmesszebbmenő •biztosítékot nyújt az üzleti titoksértésekkel és vesztegetésekkel űzött visszaélésekkel szemben. Megjegyzi, hogy a joggyakorlat még ennél is tovább megy, amennyiben az alkalmazottaknak elcsábítását, illetve azok munkaerejének illetéktelen elvonását is tisztességtelen versenynek minősíti. Az egységes eljárást illetőleg a magyar csoport ugyancsak helyesli a memorandumnak ama kívánságát, hogy az egyes államoknak a versenytörvénnyel kapcsolatban elfoglalt álláspontja a különböző államcsoportokkal közöltessék. Ehelyütt meg kell jegyeznünk, hogy gondoskodás történt abban az irányban, hogy a magyar versenytörvénnyel kapcsolatos joggyakorlatról a külföld kellőképpen tájékozást szerezhessen. Elegendő, ha e tekintetben a külföldi szakirodalomnak és szaklapoknak a Jury joggyakorlatát és döntéseit ismertető közléseire utalunk. Ea alkalommal felvetődik a magyar versenytörvénnyel kapcsolatban életbehívott Jury-intézmcny nemzetközi kiépítésűnek a gondolata. Ügy véljük, hogy kiváló érdekek fűződnének ahoz, ha az üzleti élet moralitásával kapcsolatos kérdésekkel a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara egy külön e célra alakítandó bizottságban (Nemzetközi Jury-bizottságban) állandóan foglalkozna és ezzel is elősegítené a nemzetközi kereskedelem megerősödését, a tisztességes üzleti szokások helyesirányú kialakulását Az első út, amely ily egységes eljárást lehetővé tesz, a tisztességtelen verseny leküzdésére irányuló törvénynek a Nemzetközi Unióhoz tartozó valamennyi államban való megalkotása. A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség a nemzetközi kongresszusokon ismételten felszólalt ebben az irányban és értesülésünk szerint Kelemen András szövetségi titkár a római konferencián is interpellációt intéz ebben a kérdésben a plénumhoz és egyben felveti a nemzetközi Jurynek a gondolatát. A választott bírói eljárás gyorsítása. A kamarai Választott Bíróságok működésének sikere főleg abban keresendő, hogy a peres ügyeket, a választott bíráknak az intézmény iránt érzett különös előszeretetük folytán, — rendszerint 2—4 heti időközön belül letárgyalják. A választott bírósági iroda eleddig 8 napos terminusokkal bonyolította le végzéseit. E határidőket is értesülésünk szerint lecsökkentette, amennyiben a jövőben a bíró- és elnökválasztásra 3 napi határidőt ad, amelyet megokolt esetben hosszabbít meg további három nappal. Az ügyek gyors lefolytatását egyébként a peres ügyek természete is indokolja — az a jogos érdek hogy szűnjön meg azonnal a bizonytalanság az egyes, de egyszersmind a kereskedő és iparos társadalom jogos érdekeit is veszélyeztető tisztességtelen magatartás. A kamara elnöksége éppen ezen oknál fogva örömmel veszi tudomásul a vb. gyorsított munkáját, amelyet természetesen kizárólag a juritagok lelkes tevékenysége tesz lehetővé. Ez intézmény erejét, gyakorlati, praktikus megoldásai mellett kétségkívül gyors eljárásának is köszönheti és a gyorsított eljárás bizonnyal csak fokozni fogja munkájának sikerét. Dr. Bányász Jenő: „Védjegyoltalom — Tisztességtelen verseny". A mű, amely úgy tartalmát, mint kiállítását tekintve, igen értékes munka, könnyen érthető nyelvezettel, gyakorlati példákkal védjegyábrákkal és színes illusztrációkkal magyarázza az egyes jogeseteket. E tudományos, de gyakorlati alapon felépített munka 304 oldal terjedelmű — több mint 200 ábrát, illetve színes illusztrációt tartalmaz, — közli a védjegy- és versenytörvényt, — a vonatkozó rendeleteket — és kb. 2000 jogesetet, a Juri és Választott Bíróságok teljes joggyakorlatát. A művészi kivitelű illusztrációk Molnár Dániel kiváló festőművész alkotásai. Ábrázolásai, színkombinációi az első szempillantásra érthetővé teszik a könyvben tárgyalt jogeseteket. Az első ily irányú munka, amely a védjegy- és versenytörvényt együttesen tárgyalja és amely ábrázolásokkal és színhatásokkal magyarázza, érzékelteti a védjegy- és versenytörvény intencióit. Ara 14 pengő. Megrendelhető a Iparvédelmi Egyesület (VI., Podmaniczky ucca 49.) útján. Az Athenaeum Rt. nyomása. A már megrendelt könyvek az előjegyzési árban szállíttatnak. joggyakorlat 73. A védjegyes áruk becserélése. A választott bíróságesetenként kiszabandó pénzbüntetés terhével kötelezi az alperest annak abbahagyására, hogy a felperesi cég által gyártott védjegyes áruknak saját gyártmányai ellenében való tervszerű átcserélését általában, különösen azonban azoknak 1:2 arányban való átcserélését akár közvetlenül, akár alkalmazottai által felkínálja és foganatosítsa. Indokokból. Felperes a keresetében azt adta elő, hogy ő már 36 év óta gyártja és forgalomba hoz; a a „T...'" védett névvel ellátott áruját. Néhány év óta az alperesi cég is forgalmazza a belföldön gyártmányait. Egy év óta az alperesi cég utazói különböző álhírek terjesztésével igyekeznek a felperesi cég hírnevét rontani, a viszonteladókat és vevőket arra rábírni, hagy a felperes gyártmányait az alperesi gyártmányok ellenében becseréljék, sőt sokszor ily cserét tényleg foganatosítottak is. E tényállás mellett a felperes által panaszolt és a versenytörvény 13. §-ába ütköző magatartás az alperesi cég terhére megállapítható. Ugyanis nem férhet kétség ahoz, hogy az a magatartás, hogy az alperes alkalmazottai által az ország különböző, de igen sok helyén egyidöben a felperes által gyártott védjegyes árukat sajátjaival kicserélve, a forgalomból egyszerre kivonja, már magában véve, még ha ez nem is történt álhírek terjesztésével kapcsolatban, hanem az alperesi alkalmazottak kezdeményezésére és ajánlására, sőt rábeszélésére, alkalmas a felperesi céig hosszú éveken át szerzett jó hírnevét rontani. Még inkább áll ez annál fogva, hogy az alperesi cég a felperesi árukat 1:2 arányban cserélte be és ezzel azt a látszatot kívánta kelteni, hogy a felperesi gyártmányok minőségileg csak a felét érik az alperesi készítményeknek. Alperes ezt az eljárását azzal kívánta indokolni, hogy mindig régi, raktáron hosszabb ideig heverő felperesi gyártmányokról volt szó, amelyek már nem értek