Iparjogi szemle, 1927 (21. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 7-8. szám - Az üzlethelyiséghez való jog

IPARJOGI SZEMLE 3 Joggyakorlat 82/a. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Zsűrijének döntései. A szabadverseny korlátlan érvényesülése. Önköltségi áron aluli eladás. Idegen dobozok felhasználása. Idegen versenyvállalatra történő utalás. Az árubeszerzési források célzatos megnevezése. Politikai- és divatlap nem versenytársak. A versenytárs árujának ócsárlása. A Budapesti Kereskedelmi és Tparkamatra Zsűrije Kaszab Aladár udv. tanácsos elnöklete alatt tartott ülésében, dr. Bányász Jenő kamarai titkár előterjesztésére konkrét peres ügyekben az alábbi döntéseket hozta: A Zsűri megállapítja, hogy a versenyvállalatoknak üzleti levelekben vagy általában az üzleti életben bárminő formában való megnevezése alkalmas lehet arra, hogy a versenytárs vállalatát más versenyvállalatokkal szemben előnyösebb színben tüntesse fel, alkalmas lehet továbbá arra is, hogy az egyébként a valóságnak megfelelő adatokat a vevőközönség, ha talán nem is célzatos, de oly beállításban lássa, amelyek, különösen a sorsjegyvásárló közönségnek a már megszokott nyomtatványok tömegével szemben tamisított felületes figyelmét tekintve, fölötte alkalmas lehet arra, hogy benne a versenyvállalatra vonatkozólag téves képzeteket keltsen. — A sórsjegyeladásokkál kapcsolatos sajátlagos üzleti eljárások azonban — amelyek a vevőküzönséget inkább a sorsjegyekhez, mint a vállalatokhoz kötik — szükségessé tehetik, hogy a versenyvállalat birtokában lévő sorsjegyek közelebbi megjelölése céljából a versenytárs konkurens vállalatát a tényeknek és a szükségnek megengedett korlátai között megnevezze: (Bp. Kain. Jury 44.347/927.) Az árubeszerzési forrásnak a megjelölése, függetlenül attól, hogy e beszerzési forrás a kereskedők körében ellenséges érzületet kelthet-e, avagy sem, kizárólag mint a valóságnak megfelelő adatnak minden további — a versenytárs vállalatát hátrányos színben feltüntető — célzatos beállítás nélkül való híresztelése, a versenytörvény szeimpontjából kifogás alá nem esik. (Bp. Kam. Jury. — 18.340/927.) Az Est című politikai napilap és egy divatlap az üzleti életben versenytársaknak nem tekinthetők, mivel nevezett lapnak külön divatlap-melléklete nincsen, továbbá rendszeresen nem foglalkozik divatcikkek közlésével, még oly terjedelemben sem, mint más divatlap. E tényállás alapján a szembenálló vállalatok verseny gazdasági jellege, vagyis üzleti versenye a Zsűri szerint nem állapítható meg. Nem változtat a felfogáson ama körülmény sem, hogy Az Est kiadóvállalat divatlapok terjesztésével is foglalkozik, mivel a versenytörvényben megkívánt távolsági viszonyok és az eset körülményeinek mérlegelése alapján alperesi vállalat az üzleti versenyben nem tekinthető „közvetlenül" érdekeltnek. (Bp. Kam. Jury. — 8547/927.) A Zsűri nézete szerint a pályázatok során a pályázaton résztvevő versenytárs vállalkozását, szállítóképességét, kritika tárgyává tevő, főleg pedig a pályázó versenytárs áruinak minőségét „hivatalos színben" feltüntető szakbírálatokkal való ócsárlása oly tisztességtelen támadás, amely valótlansága esetében fölötte alkalmas arra, hogy a versenytárs hitelét és hírnevét ne csak veszélyeztesse, hanem azt teljesen aláássa. (Bp. Kam. Jury. — 8546/927.) Idegen vállalat bélyegzőinek üzleti érdekből, versenyző célzattal történő használata a versenytörvény tiltó rendelkezéseibe ütközik. (Bp. Kam. Jury. — 7191/927.) A Zsűri nézete szerint — függetlenül attól, hogy a model újdonság erejével hat-e, vagy sem — tisztességtelen üzleti magatartást tanúsít az a versenytárs, aki a modelt az üzleti tisztességbe, avagy a jó erkölcsökbe ütköző módon megszerzi, és pedig akár a versenytársnak alkalmazottja révén, akár a szalonban a modelek lenézése céljából való betolakodással, a daraboknak próba vagy vásárlás ürügye alatt való elvitele, lenézése és versenycélzattal történő felhasználása által. Amennyiben tehát bírói megállapítást nyer, hogy alperes, mint versenytárs, vásárlás ürügye alatt a felperesi modelek lenézése céljából jelent meg a felperesi szalonban, úgy eme eljárása az üzleti jó erkölcsükbe ütközik. A szakértői és versenytá'rsi minőség pedig a konkrét peres ügyben a Zsűri nézete szerint nemcsak hogy el nem választható, de súlyosbító körülmény. (Bp. Kam. Jury. — 46.158/927.) A Zsűri nézete szerint alperes ama ténykedése, hogy felperes vevőit a maga üzleti vállalkozása javára igyekezett megnyerni — esetleg előnyösebb üzleti feltételek mellett —. a versenytörvény szempontjából kifogás alá nem esik, s az a szabadversenynek csupán egy erőteljesebb megnyilvánulása. A Zsűri ama felfogásának ad kifejezést, hogy a szabadverseny bármily irányú erőkifejtésének a megakadályozása, I a gyakran erőszakos eszközökkel folytatott verseny túlhajtott I üldözése, elnyomhatja magái a versenjjt, amelynek elfojtása elsősorban a nagyközönség érdekeit sérti. Amennyiben azonban a versenytárs valótlan adatok, híresztelésével kíván a vevők bizalmához férkőzni, úgy e magatartása már a versenytörvény tiltó rendelkezéseibe ütközik. (Bp. Kam. Jury.— 10.949/927.) A Zsűri nézete szerint az áruknak olcsó, sőt önköltségi áron alul való eladása, amennyiben a tényeknek megfelel, a versenytörvény szempontjából kifogás tárgyává nem tehető. Amennyiben azonban beigazolást nyer, hogy az alperesi áru olcsóságának oka az áru silányabb minőségében és az áruba kevert idegen anyag állal előállott súlymegtakarításban rejlik, úgy az ilyen üzleti eljárás már közgazdasági bűncselekmény, áruhamisítás jellegével bír, és így súlyosabb természetű jogszabályok szankciója alá tartozik. A konkrét esetben azonban a hivatalos fémjelzéssel ellátott áruk áron aluli eladásáért alperes a Zsűri nézete szerint felelősségre nem vonható. (Bp. Kani. Jury. — 32.435/927.) A Zsűri nézete szerint az alperesi levélnek kizárólag a „Csak nagyon gyenge információt kaptam róla és figyelmeztetnem kell Önt, hogy előlegek folyósításába sentmiesetre se menjen bele" kitételei — vagyis az árut bíráló részétől lényegileg független, a felperesi versenyvállalat anyagi erejére történő utalása —. amennyiben nem felelnek meg a valóságnak, úgy az alperesi levél idézett kitétele oly támadásnak tekinthető, amely kimeríti a hírnév- és hitelrontás tényálladékát. A levél ugyauis alkalmas arra, hogy a vevőben a felperesi versenyvállalat iránt bizalmatlanságot keltsen, és így a felperesi vevőt alperes javára elhódítsa. (Bp. Kam. Jury. — 18.626/927.) Az idegen üvegek és dobozok felhasználásának kérdésével kapcsolatban, a Zsűri ama nézetének adott kifejezést, hogy a speciális, jellegzetes alakjuknál fogva egy bizonyos meghatározott vállalatra utaló üvegnek általában a cég nevét és védjegyét feltüntető üvegeknek, dobozoknak, papírcsomagolásoknak a forgalmi életben üzleti célokra történő felhasználása, tisztességtelen verseny, ha a konkrét ténykörülmények gondos mérlegelése alapájn megállapítást nyer, hogy az ily üvegek felhasználása versenyző célzattal történt és alkalmas a közönség félrevezetésére oly irányban, hogy a használt üvegekbe töltött anyag az üvegeken feltüntetett védjegy- vagy cégtulajdonostól származhat. Nem változtat e megállapításon az a körülmény, ha a versenytárs az idegen palackba, beedzett, avagy a dobozra festett cégnevet, illetve védjegyei arról könnyen eltávolítható módon át ragaszt ja. (Bp. Kam. Jury. — 10.612/927.) A Zsűri egy konkrét peres ügyből kifolyólag megállapította, hogy a Magyar Divatcsarnok elnevezésnek speciális grafikai kivitelben történő alkalmazása egy meghatározott vállalatra utal. Ennek megfelelően a Zsűri ama nézetének ad kifejezést, hogy a vállalat megjelölésnek, „Magyar Divatcsarnok", azonos vagy hasonló graükai kivitelben történő alkalmazása, panaszos cég jogos érdekeit sérti. (Bp. Kani. Jury. — 21.196/927.) Oly ábrázolások, amely a saját árunak a feldícsérésével egyenértékű reklámszólamoknak ábrái kifejezői (a vevő a nem a hirdető vállalatból származó' árut méltatlankodva visszautasítja), ugyanazon elbírálás alá esnek, mint a hangzatos reklámfeldícsérések, vagyis kifogás tái'gyává nem tehetők. 83. Cégek összetéveszthetősége. — Hasonló cégek. („L. Testvérek" és „L. Testv. Blúzok és Ruhák".) Annak megítélésénél, hogy egyik cég a másiktól világosan megkülönböztethető-e, az általános gyakorlat szerint az üzletvilág felfogása a mérvadó'. Lényegtelen cégkülönbségek is alkalmasak lehetnek két cégnek egymástól való megkülönböztetésére. A „Blúzok és ruhák" toldatot a bíróság a konkrét esetben megfelelő megkülönböztető toldatnak tekintette. (Kg. M. & W. 1926 aug.) 84. Üzleti titokvédelem. (Bőröndfogók előállítása.) A modeleknél általában a félkészítmények méretei, azok arányának pontos ismerete, üzleti titoknak tekinthető. (Rg. M. & W. 1926 aug.) 85. „Kereskedelmi közfelfogás". (Védjegyjog.) A német bíróság a német csokoládégyárosok szövetségének szakvéleményét nem vette figyelembe, mert a szakvélemény a peres kérdést a csokoládégyárosok nézőpontjából ítéli meg, akiknek felfogását már csak azért sem lehet mérvadónak tekinteni, mert versenytársak és a konkrét peres ügyben érdekelteknek tekinthetők. (Rg. M. & W. 1926 aug.) 86. A kirakatba tett művészi munkát sem szabad utánozni. F. esillárgyárosnak megtetszett egy kirakatban kiállított csillár. Megkérte egy nőismerősét, hogy a kiállított csillárt vásárolja meg, és az így megszerzett minta után