Iparjogi szemle, 1927 (21. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 7-8. szám - Az üzlethelyiséghez való jog

4 IPAKJOGI a gyáros teljesen hasonló csillárt gyártott és hozott forgalomba. H. szobrászművész, a csillár tervezője, szerzői jogbitorlás miatt feljelentette G... gyárost, akitől tízmillió korona kártérítést követelt. A szobrászművész keresetének a törvényszék helyt adott és G. t hatmillió korona kártérítésre és a költségek megfizetésére kötelezte. A budapesti királyi ítélőtábla a törvényszék ítéletét azzal az indokolással hagyta helyben, hogy a kirakatban elhelyezett árut sem szabad utánozni. A bírói eljárás során kihallgatott szakértők meghallgatása után, helyezkedtek a bíróságok erre az álláspontra, mert a szakértők megállapítása szerint ilyen művészi munkát, mint amilyen a plagizált csillár is volt, még az esetben is védelemben kell részesíteni, ha a szabadalmi hivatalnál nincs is bejelentve. (Bt>. kh\ ítélőtála. 3472—1926.) 87. A csillag-ábra csokoládé-, kakaó-, tea- stb. áruknál rendszerint minőségjelző jelentinénnyel bír. Amennyiben tehát, így szól a német Reichsgericht ítélete a csillag-ábra mellett egyéb jellegzetes szavak („Berger—Rotsltrn" —„Kosmos") vagy ábrák is (vártorony) alkalmaztatnak a csillag szó vagy ábra megkülönböztető ereje, háttérbe szorul. (M. &• W. 1926 X.) 88. Eltérő ábrázolású férfi-alak és elnevezés. („Kiepenkerl" — Scheepsmann") dacára, a német Reichsgericht megállapítja a megtévesztő hasonlóságot, ha egyéb külsőségek folytán a megtévesztő szándék kétséget kizáró módon megállapítható. (M. & W. 1926 X.) 89. A védjegymotívum megkettőzése még nem állapítja meg feltétlenül a védjegyhasonlóságot, ha az ábrázolás új képzetet kelt a vevőben. Egy száguldó bika és szarvaikkal egymásnak akaszkodó két bika — ábrázolása nem hasonló. (Rg. M. & W. 1926 X.) 90. Hasonló védjegyek: Ha—Ta—Fa egyfelől és „Ho— Ta—Fa" másfelöl, hasonlóak. A német bíróság nem vette figyelembe alperes ama védekezését, hogy a „Ho—Ta—Fa" szóképzés cégnevének rövidítése. (Hohalbger Tabakfabrik.) E védekezéssel kapcsolatban felújul emlékezetünkben a magyar bíróság előtt lefolytatott hasonló per, ahol a „HAMAN" korábbi védjeggyel szemben a későbbi „HAMAM" szóvédjegy tulajdonosa egy „közismert" (?) hazafias jelmondat rövidítésére utalt. („Hazádnak Alkoss, Magyar, Alkoss Maradandót!?") 91. Likőrgyáros és cigarettagyáros, nem versenytársak. E megállapítás azonban, így szól a német bíróság ítélete, még nem jelenti azt, hogy az üzleti verseny terén nem állhatna elő oly gazdasági helyzet, amely a két, ezidőszerint eltérő versenyágban küzdő vállalat között, versenytársi viszonyt, érdekeltséget ne teremthetne. 92. A korábbi védjegytulajdonosnak nem kötelessége, hogy a védjegytörlési per folyamatba tétele előtt a későbbi azonos, vagy hasonló védjegyet használó versenytársát a használat abbahagyására felszólítsa. A korábbi védjegytulajdonos jogosult eljárási költségeinek a követelésére, ha a felhívott versenytárs vonakodó magatartást tanúsított, és így a perre okot szolgáltatott. (Ausztria. B. M. F. H. u. V. 60791. GR. 2—26—1926.) 97. A felmondás esetére a versenytárs helyiségének a kibérlése egymagában véve még nem tisztességtelen verseny. A nem vitás tényállás szerint felperes hosszabb idő óta (12 év) bérli üzlethelyiségét, melyet a háztulajdonos felperesnek felmondott és egyben közölte felperessel, hogy a felmondásra azért kénytelen, mert az alperesi céggel kötött megállapodás szerint úgy egyezett meg, hogy mihelyt a lakásrendeletek azt lehetővé teszik, alpereseknek az általuk átadandó helyiség helyett a felperes helyiségét fogja rendelkezésére bocsátani és evégből felperesnek felmondani. — Felperes, alperesnek azon eljárásában, hogy a háztulajdonos szorult helyzetét kihasználva, a háztulajdonost arra kényszeritette, hogy a felperes helyiségét alperesek javára felmondja és alperesek rendelkezésére bocsássa, az üzleti tisztességbe ütköző üzleti versenyt lát. A Választott Bíróság felperest keresetével elutasítja. Az ítélet indokolásában a Választott Bíróság ama felfogásának ad kifejezést, hogy az a körülmény egymagában véve, hogy egy kereskedő, akit üzleti köre, a vevőközönség körében szerzett ismert volta a városnak egy bizonyos környékéhez utal, amely helyen őt már évtizedek óta ismerik és felkeresik, felmondás esetére magának más, megfelelő helyiséget kíván azon a környéken, akár ugyanabban, akár egy közelfekvő másik házban biztosítani, tisztességtelen versenynek nem minősíthető, mert ez a Ujságüzem Bt. Budapest, VIII., Bökk Szilárd ucca 9. SZEMLE kereskedőnek olyan cselekménye, amely a versenyszabadság elvénél fogva feltétlenül jogában áll annak a kereskedőnek, akinek létfentartási érdeke írja elő, hogy ha üzlethelyiségét neki felmondották, ez esetben magának más, megfelelő üzlethelyiséget biztosítson. A kereskedelmi tisztességbe ütközőnek a kereskedőnek ez az eljárása akkor minősül, ha egyrészt tőle indul ki a kezdeményezés arra vonatkozóan, hogy versenytársa üzletét magának megszerezze, másrészt, ha ezzel kapcsolatosan megállapítható, hogy eljárása a kereskedői etikába és tisztességbe ütköző versenyző célzattal, vagyis avégből történt, hogy a vele szemben történt felmondást felhasználva, versenytársát annak üzlethelyiségéből kiemelje és annak üzlethelyiségét a velejáró vevőkörrel együtt, magának megszerezze, ezáltal pedig versenytársát azon a helyen lehetetlenné tegye. Ha tehát alperesek terhére megállapítható az, hogy a háztulajdonosnővel 1924-ben azzal a célzattal kötötték a bérleti szerződést a felperes helyisége tekintetében, hogy felperest a helyiségéből kimozdítsák, annak helyiségét és ezáltal vevőkörét is megszerezzék, és evégből alperesek kezdeményezzék a háztulajdonosnővel szemben aa arra irányuló tárgyalásokat, hogy az ő helyiségük helyébe annakidején a felperes üzleti helyiségét kapják meg, úgy cselekményük, a Választott Bíróság meggyőződése szerint, a tisztességtelen verseny tényálladékát kimeríti és az id. törvény 1. §-ába ütközik, mert az kétségtelenül az üzleti versenynek alperesek részéről olyan módon való folytatását jelentené, amely mód az üzleti tisztességbe és a jó erkölcsökbe ütközik A vb. elnöke dr. Neuhold Ferenc táblabíró, tagjai: Dán Leó és Lajtha Rezső zsűritagok voltak. (Bpkarn. Vál. Bír. 10.736/1927.) 98. Idegen vállalatra történő utalások. „Kartelen kívül". Az indokokból: A feleknek egymáséval nem ellenkező előadása és a csatolt bizonyítékok alapján a bíróság a kereseti és viszontkereseti kérelemre vonatkozólag a következő tényeket állapította meg: 1. Alperesek az „ásványvízárusító Vállalat" elnevezést használták, amikor ez őket sem iparigazolvány, sem cégbejegyzés alapján nem illette meg. 2. Alperesek hirdetik, hogy a II. rendű alperes a felperes ásványvíz-osztályának résztulajdonos vezetője volt, ami a valóságnak megfelel. 3. Alperesek körleveleiken kiemelik, hogy üzletük „kartelen kívül" áll, ami a valóságnak megfelel. 4. Alperesek körleveleikben azt írják, hogy a cím „figyelmét fölérakutunkat képező Karlsbadi és Rohitsi vizeinkre" felhívjuk, anélkül, hogy a nevezett forrásokkal bármiféle különleges üzleti viszonyban állanának, továbbá 5. Az összes budapesti ásványvízkereskedők és megbízottaik számos budapesti forrásvállalatnál eljártak, azzal a. kérelemmel, hogy az alpereseknek forrás- és ásványvizeket ne szállítsanak, mely eljárásban a felperes cég Molnár Sándor nevű igazgatója is részt vett. — Azt, hogy az ásványvízkereskedőknek van egy alakulata, amely az eladási árakat és a fizetési feltételeket szabályozza, a felek egyezően adták elő, csak a felperes vitatta, hogy ez nem kartel. Azt is egyezően adták elő a felek, hogy a II. rendű alperesnek a felperes cégtől való' távozásának körülményei folyamatban lévő bírói eljárások tárgyául szolgálnak. — Ilyen tényállás mellett az alpereseket az 1. sz. alatt körülírt ténykedéstől az 1923 :V. te. 1. §-a alapján azért kellett eltiltani, mert a szóbanforgó elnevezésnek alapnélküli használata más cégekkel szemben hangulatkeltő, és így az üzleti tisztességbe ütköző verseny, a 4. sz. alatt körülírt ténykedés abbahagyását pedig az idézett törvény 2. §-ának alkalmazásával azért kellett elrendelni, mert a „főlerakat" szónak használata a forrásokkal való különleges üzleti viszonyra mutat és így a kelendőség fokozására alkalmas, ami, anélkül, hogy ilyen különleges viszony tényleg léteznék, megtévesztő. Nem kellett az alpereseket a 2. sz. alatt körülírt tevékenység abbahagyására kötelezni, mert az ott állított tény a valóságnak megfelel, azt pedig, hogy az alpereseknek e tény közlésétől bizonyos okok miatt mégis tartózkodniok kell-e, a jelen eljárás során elbírálni már azért sem lehetett, mert azok a folyamatban lévő bírói eljárások tárgyául szolgálnak. A 3. sz. alatt körülírt jelzést az alperesek azért használhatják, mert az eladási árakat és fizetési feltételeket szabályozó kereskedői egyesülés kétségtelenül olyan alakulat, amelylyel szemben az, aki az egyesülésnek nem tagja, a „kartelen kívül" megjelölést használhatja, anélkül, hogy ez megtévesztő volna. De éppen ezért az, aki a kelendőség fokozására azt hirdeti magáról, hogy „kartelen kívül" áll, nem panaszkodhat jogosan amiatt, ha az általa kartelnek minősített alakulat nem hirdetéssel, hanem más, a versenytörvényben nem tiltott eszközzel igyekszik arra, hogy az előbb említett hirdetés netáni hatását közömbösítse. A vb. elnöke dr. Mayer Géza, a szab. bír. alelnöke, tagjai Goldzieher Géza és Hdpuch Jenő dr. zsűritagok voltak. (Bpkarn. Vál. Bír. 20.900/1927.) Üzemvezető: Puskás István