Iparjogi szemle, 1927 (21. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 6. szám - Az üzlethelyiségre való jog

44 X PAR.T0G1 SZEMLE 6—7. szám cégtoldatként a „H... F..." védjegyre utaló megjelölést, a ,.H ... F ...", vagy a „H ..." nevet általában mindenféle összetételében az árukon, vignettáin, csomagolásain, üzleti nyomtatványain és közleményein ezeket, uraló, szemetszúi'i', és kiemelkedő módon alkalmazza, ezzel a használattal a felperes nek fentebb kiemelt kizárólagos és kvalifikált használalru szerzett jogát sérti. Ami különösen a ,.H ... K.. •" védjegyű cégtoldatot illeti, e részben még kiemeli a Választott, Bíróság, hogy az jelenleg, mikor bebizonyítottál] a ,,H... F. . ." védjegy, amelyre való utalással a cég ily alakban bejegyzést nyert, tényleg törölve lelt és így ez a cégtoldat (i való tényeknek egyáltalán nem felel meg, az alperes cégé ben való további használata tehát jogos alappal már nem bír. Ebben a helyzetben és a szembenálló jogos érdekeknek kellő mérlegelése mellett, a Választott Bíróság úgy határozott, hogy az alperes köteles a „// ..." névvel kaijcsolutos, azt a használatot, amely a fentiek szerint a felperesnek szerzett kizárólagos és minősített használati jogát sérti, abbahagyni, különösen a cégébe felvett, sértő és tárgyi alapot nélkülöző ,.H ... F..." védjegyű toldatot elhagyni. Minthogy azonban ezáltal az alperes elesett volna attól, a bíróság által is elismert jogától, hogy cégében és elnevezésében a „H..." nevet a felperest nem sértő keretek közt használja, a Választott Bíróság a „H ... F ..." védjegyű toldat helyébe, szemmel tartva az alperesi vállalat alapításának körülményeit, és a törölt toldat nyelvtani értelmét is, a „H . . . Testvérek" szavak felvételét (B... részvénytársaság H... Testvérek) rendelte el. Ezzel kapcsolatosai] azonban elren delte azt is, hogy az új cégszöveg oly alakban és mOdon használtassék, hogy ezáltal a felperesnek szerzett jogai és a Tvt. által védett használata csorbulást ne szenvedjen, nevezetesen a .,H ..." névnek minden feltűnő, szemetszúró használata elkerültessék. Ennek a jogi álláspontnak további következése a Választott Bíróságnak az a döntése, hogy az alperes köteles abbahagyni, a cég jogos használatától eltekintve, a „H ..." névnek bármely más összetétetben való használatát. (Bpkam. Vál. Bír. 53.193—1926.) 74. A „gyár"-i jellegüket vesztett üzemek a „gyár" cégtoldatot nem használhatják. A vesztett háború után bekövetkezett rossz gazdasági viszonyok folytán a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Választott Bírósága a jóhiszeműség szempontjából elfogadhatóinak találta a perbe l'ogott versenytársak ama védekezését, hogy ők a gazdasági viszonyok jobbrafordulásában bizakodva, a rájuk nézve kétségtelenül értéket jelentő „gyár" cégtoldat használatát továbbra is abban a reményben alkalmazták, hogy üzemüket rövidesen a megfelelő, kiterjedtebb keretek között ismét folytathatják. A Választott Bíróság mindazonáltal a perbe fogott versenytársakat a „gyár" cégtoldat használatának abbahagyására kötelezte, mivel egyedül az ipartörvény, illetve ennek végrehajtási utasítása a mérvadó a „gyár" megjelölés használatára vonatkozólag, amely törvénynek, illetve rendeletnek szigorú és pontos intézkedései méltányossági alapon nem alkalmazhatók. (Bpkam. Vál. Bír. 18.057—1927.) 75. Önálló kisiparosok munkájának a felhasználása a „gyár" megjelölés használtára nem jogosít. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Választott Bírósága egy konkrét peres ügyből kifolyólag megállapítja, hogy a „gyár" cégtoldat használatának alapjául és igazolásául nem szolgálhat az a körülmény, hogy alperes az üzemében alkalmazott szakmunkásokon kívül kisiparosoknak is ad állandóan munkát, mivel az ipartörvény vonatkozó rendelkezései csak olyképpen értelmezhetők, hogy valamely üzemnek a „gyár" jelleget kizárólag csak az üzemben foglalkoztatott szakmun kások megfelelő száma adja meg. (Bpkam. Vál. Bír. 18.057—1927.) 76. A rossz gazdasági viszonyok csak súlyosbítják a versenytársak tisztességtelen üzleti magatartását. Aki általában féláron hirdet, annak hirdetése vállalata összes áruira vonatkozik. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Választott Bírésága előtt lefolytatott bírói eljárás során megállapítást nyert, hogy alperes konyhabútorait é.s szalongarnituráit újsághirdetésekben féláron hirdette, tényleg azonban üzletében csak a használt bútorokat adta, az újakhoz viszonyítva, féláron. Minthogy, így szól a bíróság ítélete, alperes az üzletében vásárolható áruk árának megszabására nézve tudatosan valótlan tartalmú hirdetést tett közzé, s ezt nyilvánvalóan abból a célból tette, hogy a közönséget megtévesztve, vevőket csalogasson üzletébe, ezáltal másoknak üzleti közönségét elvonja, és áruinak kelendőségét fokozza, ezért meg kellett állapítani, hogy alperes az 1923:V. te. 16. §-ában meghatározott reklámszédelgés cselekményét elkövette. Nem szolgálhat alperes mentségére a rossz gazdasági viszonyokra való hivatkozás, mert éppen a Választott Bíróság felfogása szerint, alperes volt az, aki a rossz gazdasági helyzetben még inkább csábítóan ható, valótlan tartalmú hirdetéssel olyan előnyt akart magának szerezni, amilyent rendes úton elérni nem tudott. (Bpkam. Vál. Bír. 16.394—1927.) 77. A munkaadó megbízásából készült szabásminták az alkalmazó üzem kizárólagos tulajdonát képezik. Általános szokás és gyakorlat az, hogy úgy a férfi-, mint a nőiszabóságban mindazon minták, sablonok, szabásza ti- és vázlatrajzok, melyeket a szabászok és egyéb alkalmazottak a munkaadó üzemében vagy azon kívül a munkaadó megbízásából és üzlete érdekében szolgálatuk alatt készítenek, az alkalma/,' üzem kizárólagos tulajdonai képezik. A szabászok és alkalmazottak nem jogosultak ezeken a mintákon, sablonokon vagy rajzokon Bem szolgálatuk alatt, sem a felmondás ideje alatt a munkaadó utasítása nélkül változtatásokat eszközölni. Magától értetődik, hogy nem vonatkozik ez a tilalom olyan esetekre, amikor valamely rendelő ruhájának kiszabására kap utasítási a szabász és időközben a divat változott; ellenkező utasítás hiányában ilyenkor a szabász a mindenkori divatnak megfelelő ruhát tartozik szabni, tehát joga vau ilyenkor az esetleg meglévő régi mintát is kiigazítani. Az alkalmazottak nem jogosultak ezeket a szabásmintákat, sablonokat és rajzokat kilépésükkor magukkal vinni, lemásolni, megbízatás nélkül vagy rosszindulatúkig megváltoztatni vagy megsemmisíteni, amint hogy nem jogosultak sem a vevők címeit, sem mértéküket magukkal vinni és saját használatukra felhasználni. (Bpkam. 17.446 1927.) 78. Szabadalom. Az igénypontok védelmi köre. Az igénypontok védelmi körét az engedélyezési eljárás alatt kiterjeszteni nem lehet. Az 1895:XXXVII. tc. 32. §-ára alapított kifogások a felszólalási eljárás minden szakában íigyelembe veendők. M. Kir. Szab. Bír. bejelentési és bíriói osztályának hat. 01.114 1926.) 79. Ipari mintaoltalom, Tanunyilatkozat mérlegelése az ipari újdonság kérdésében. Tanunyilatkozatokból azt a tényt, hogy a törölni kért minta letételének időpontja előtt a lajstromozott alperesi minta szerint készített iparcikk belföldön vagy külföldön már forgalomban, volt, a kereskedelmi miniszter nem találta bébizonyítottnak, mert a tanúsítványok azon oknál fogva, hogy szövegbeli részük nem maguktól a tanúsítványt aláíróktól származik, mint megrendelt nyilatkozatok perrendszerű bizonyítéknak aggályosak: tanukénti kihallgatásukat ennélfogva mellőzi. A szakértői véleményeket sem tartja a keresk. min. teljes értékű bizonyítékoknak, mivel nem tényekkel támogatott vélemények. Felperest keresetével elutasítja, mert a 107.7091907. K. M. rendelet 28. §-ának b) pontjával felhívott tényt (a letételt megelőző időben történt forgalomba hozatalt) az eljárás során beigazolnia nem sikerült. (1206—1926. K. M.) 80. A minta letétele előtt történő szállítás — újdonságrontó. Mivel alperes nyilatkozatában beismeri, hogy a lajstromozott minta letételének időpontja előtt a lajstromozott minta felperesi cég jogelődje által már gyártatott, sőt egy cégnek pár 100 darab el is adatott, ennélfogva minden további bizonyítás mellőzésével, 107.709/1907. K. M. sz. rendelet 28. §-ának b) pontja alapján, a feni megjelöli minta törlését a keresk. min. elrendeli és alperest az eljárási költségek (40 pengő) megfizetésére kötelezi. (K. M. 1317/1920.) 81. Ugyanazon időszakba eső cselekmények, egyrendbeli bűncselekmények. A budapesti királyi büntetőtörvényszék, mint fellebbviteli bíróság, a békéscsabai kir. járásbíróságnak a Bf. I. 7198/1926. sz. ügynél lévő B 5548/1926 sz. iratai alapján megállapította, hogy H. J. vádlott az 1925. év folyamán kötött hólabda-szerződésért a békéscsabai királyi járásbíróság B. 5548/1925. sz., illetve a gyulai kir. törvényszék, mint fellebbviteli bíróság, Bf. 1678/1926. sz. ítéletében jogerősen meg lett büntetve. Miután vádlottnak mindeme hólabda-szerződések kötésében megnyilvánuló cselekvősége a deliktumegység fogalma alá. esik. s a vádlott a jelen ügyben a vád tárgyává tett cselekményei, a fentebb hivatkozott ítéletekkel elbírált s ugyanazon időszakba eső cselekményekkel egységesek, s azokkal egyrendbeli bűncselekménynek veendők, s így a vádlott külön és újból azokért felelősségre nem vonható). Ezért a kir. törvényszék a kir. járásbíróság ítéletét a vádlott bűnösségének megállapítására vonatkozó részében a Bp. 385. §-ának 1. c) pontjában megjelölt anyagi semmiségi okból megsemmisítette és vádlottat a hólabda-s/.erződések kötése által elkövetett kihágás miatt ebben az ügyben ellene dl vád alól a Bp. 326. ának 1. pontja alapján fel mentette. (Bp. btszék. Bf. II. 595/1926.) 82. Színes, csíkos kockákból álló ábrázolás is képezheti oltalom tárgyát, ha az ilyfajta ábrázolás nem az áru díszítő alkatelemekénf jelentkezik. (Német Patentamt. M. & \V. 1926. X.)