Iparjogi szemle, 1927 (21. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 6. szám - Az üzlethelyiségre való jog

6—7. szám IPARJOGI SZEMLE 43 lalati megnevezések mellett az üzlettulajdonos család- és utónevét is köteles megfelelően feltüntetni. így a „D . . . . fiók" megjelölést használó versenytársat arra kötelezi, hogy a ,.D . . . . fiók jelzés mellett a cégtulajdonos teljes nevét tüntesse fel és pedig úgy, hogy az „üzlettulajdonos" szó a vállalati megjelölés elé ugyanakkora betűkkel írandó. (Bp. Kain. Jury 11.839-927.) A Jury megállapítja, hogy a munkaadó megbízásából készült szabásminták, sablonok, szabászati és vázlatrajzuk az alkalmazó üzem kizárólagos tulajdonát, képezik. (Bp. Kam. Jury 17.446—927.) A Jury megítélése szerint a gyógyszerészti- és tápszerkészítmények megvédésére bejelentett „Diana" szóvédjegy nem jogosítja fel a védjegy tulajdonosát arra, hogy a „Diana" szót gyomorkeserű likőrökön is, mint a közfelfogás szerint gyógyhatású likőrárukon is kizárólagos joggal alkalmazhassa. (Bp. Kam. Jury 5999—927.) A versenytárs felekezetére, vagy politikai pártállására történő utalás, amennyiben a valóság megállapításának a keretei között mozog, a Jury erkölcsi megítélése szerint egymagában véve még nem tekinthető oly nyilatkozatnak, amely tisztességtelen versenyeszköznek volna minősíthető, mivel csak azokra a vevőkre gyakorolhat elhatározó befolyást, akiknél már a vallás, vagy politikai pártállásnak a puszta megemlítése is alkalmas lehet arra, hogy benne az illető versenytárssal szemben gyűlölködő érzést támasszon. Az ily versenyeszköz az emberek belső érzésére alapít és így hatásában kiszámíthatatlan, igen gyakran pedig éppen az ellenkező hatást kelti. Nagyon természetes, hogy amennyiben a vallásra, avagy a politikai pártállásra való hivatkozás hazug beállítás, tehát kifejezetten a vevők megtévesztésére irányul, az ily üzleti eljárás már erkölcstelen versenyeszköz és pedig függetlenül attól, hogy célját elérte-e vagy sem és függetlenül attól, hogy a vevőre mily hatást gyakorol, mivel a vevőknek, valótlan megtévesztő adatok állításával való elhódítására törekszik. Amennyiben azonban a vallásra, avagy bármely más politikai pártállásra való hivatkozás, ha gyűlölködő módon oly szavak, oly állítások kíséretében történik, amelyek közvetve alkalmasak lehetnek arra, hogy a vevő a verseny társ üzleti magatartására, üzletvitelére káros következtetéseket vonjon le, vagyis, amidőn a nyilatkozat oly formában történik, hogy magát a vallást, avagy a politikai pártállási, mintegy az üzleti eljárást megbélyegző jellemzéssel, sértő hírnév- és hitelrontó kijelentéssel teszi egyenrangúvá, feltétlenül erkölcstelen versenyeszköz. Kizárólag a vallásnak és politikai pártállásnak ily megbélyegző értelemben való használata tehető a versenytörvény szempontjából kifogás tárgyává. „Ébredötöl nem lehet vásárolni". „Nem lehet nekik hitelezni" kitételek használata tisztességtelen versenyeszköz. (Bp. Kam. Jury 421—1927.) Az áru puszta megtekintése, vagy vegyelemzése útján szakemberek által előállítható áruk utánképzése gyártási titkot nem képezhet. Az üzleti tisztesség szempontjából azonban kifogás alá eshet az oly üzleti eljárás, amely a versenytársnak bizalmas közléseit, belső üzleti titkait, illetve a versenytárs előtt ismeretlen üzleti adatokat, a versenytárs által gyakorlati tapasztalatai alapján és kizárólag az ő üzleti titkát képező adatok alapján előnyösen megvilágított üzleti alkalmat a maga javára igyekszik felhasználni. (Bp. Kain. Jury 19.040^927.) Az üzleti nyomtatványok cég, vagy vállalati megjelölés változás esetén egyidejűleg ugyancsak megváltoztatandók, vagy megsemmisítendők. A Jury alaposnak találta a panaszlott cégből kivált panaszosnak ama előterjesztését, hogy a panaszlott cég mindama nyomtatványai, amelyek ínég „tévedésből" az ő nevét is feltüntetik, a forgalomból, mint valótlan adatot hirdető üzleti versenyeszközök azonnal vonás sanak ki, illetve semmisíttessenek meg. (Bp. Kam. Jury 7886—927.) A versenytárs pályázatában szereplő technikai készülékeknek más versenytárs részéről történő felhasználása, úgyszintén az ezzel kapcsolatos írásbeli ajánlat adatainak lemásolása, mint a versenytárs pályázati titkának a felhasználása — függelenül attól, hogy a kérdéses készülék újdonság erejével bír-e, vagy sem — meg nem engedett versenyeszköz. (Bp. Kam. Jury 2836—927.) Általános használatban lévő pengőátszámítási táblázatoknak más-más közhasználata cikkben történő alkalmazása nem tekinthető oly ipari újdonságnak, oly „ötletnek", amely kizárólag használati jogot ad az első használónak. (Bp. Kam. Jury 9564—927.) Védjeggyel ellátott palackoknak idegen vállalatból sz'trmazó áruval történő utántöltése a tisztességtelen verseny egyik legsúlyosabb kinövése. (Bp. Kam. Jury 1749—927.) Az oly területen (köztemető), amelyen annak tulajdonosa, vagy bérlője korlátlan rendelkezési joggal bír, üzleti verseny nem keletkezhet és így a versenyvállalatokat netalán érzékenyen érő sérelem a versenytörvény keretén belül nem orvosolható. (Bp. Kam. Jury 19.317—927.) A Jurynek vázlatosan ismertetett döntéseit, mint irányító szakvéleményeket közöljük, amelyek úgy véljük szerencsés kézzel nyúlnak be sok-sok igen érdekes és vitatott kérdésbe és egészséges megoldásokat adnak. 71. Versenytárs felelősséggel tartozik a még forgalomban lévő készítményeken és közleményeken lévő sértő jelzésekéi-!. Elévülés. Alperes azt állította, hogy a „Z. F ... védjegyre való utalástól eltekintve minden egyéb, a „Z" névvel kapcsolatos jelzés és kitétel használatával már több mint egy éve felhagyott és csupán arról lehetne szó, hogy némely, még a korábbi időben gyártolt készítmények, vagy korábban készült nyomtatványok lehelnek a kereskedelmi forgalomban, amelyekért azonban az alperesi cég" jelenleg már felelősségre nem vonható. Minthogy pedig a felperes illetékes közegei útján a közforgalomba került, általa kifogásolt készítmények és közlemények megjelenéséről nyomban tudomást szerzett és ettől az időponttól számított hat hónap a keresetindításig nyilván eltelt, a Tvt. 36. §-ában körülírt elévülése beállott. Ezt a kifogást a választott bíróság alaptalannak találta. Ugyanis a felperes a keresetében nem egy egyedülálló cselekményt, hanem oly sértő magatartást panaszol, amely folyamatos természetű. Már pedig nyilvánvaló, hogy ily folyamatos cselekmény vagy magatartás abbahagyására vonatkozó követelésnek az 1923. V. t. c. (Tvt.) 37. §-ában körülírt elévülése csak akkor veheti kezdetét, amikor a felelős személy a panasz tárgyává tett cselekményt vagy magatartást beszüntette. Minthogy azonban a felperes a per során hitelt érdemlően beigazolta, hogy az alperes nemcsak a „Z F..." védjegy kitételt, hanem a „Z" névvel kapcsolatosan alkalmazott és fentebb részletesen említett jelzéseket a leírt módon még jelenleg is használja, minthogy azt a felperesi álláspontot az alperes által legújabb gyártmányai közül 10. alatt bemutatott példányon olvasható vignetta és ciniszalag szövege is támogatja, sőt maga az alperes is beismerte, hogy a felperes által kifogásolt kitételeket és jelzéseket feltüntető áruk, nyomtatványok, hirdetések stb. esetleg még jelenleg is forgalomban lelietnelc (ami kitűnik a felperes által becsatolt T. alatti fényképlevonatból is) és a sértő fél kétségtelenül felelősséggel tartozik a még forgalomban levő készít menyeken és közleményeken levő sértő jelzésekért és kitételekért is, ennek következtében kétségtelen, hogy a felperesnek követelésére nézve a törvényben írt elévülési határidő még kezdetét sem vette. (Bp. Kam. Vál. Bír. 53.193—1926.) 72—73. A szolgálati viszony felbontása következtében a versenytilalmi kikötés nem alkalmazható a személyi név megfelelő használatával szemben. A névből képezett védjegynek védjegy, név és cégként történő használata. A tisztességtelen verseny kritériumai szempontjából lényegtelen annak a jogviszonynak közelebbi tartalma, amely annakidején felperes és H. lizikai személy közt fennállott és lényegtelenek azok a körülmények is, amelyek közt a nevezett felperes cégből kivált. Ha tehát — mint ez az alperes által 2. alatt becsatolt szerződésből is kiderül — II. annakidején oly versenytilalmi kikötésbe is belement, melynek értelmében nevét, mint az öt kontinensre nézve kizárólag akkori szolgálatadójának lekötötte, ez a kikötés a szolgálati viszonynak felbontása következtében hatályát vesztette és annak a jelen perben döntő jelentősége nincsen. Másrészt kétségtelen, az, hogy H. legBajátibb személyiségi jogával élt, mikor nevét használta és használja és ez tőle elvitathatatlan, különösen annak az üzleti körnek keretében, amelyben kiváló szakértelméről telt tanúságot és nevének jé hangzást biztosított. A „H. . ." névnek a felperesen kívül bárki mástól való elkobzása a választott bíróság meggyőződése szerint túlmenne a Tvt. által kitűzött határokon és a versenytárs jogos létérdekébe ütköznék. Más azonban a Választott Bíróságnak felfogása abban a tekintetben, hogy az. alperes a cégében, üzleti elnevezésében és készítményeinek megjelölésében mily alakban és módon használhatja a jogvita központjában álló H. nevet, anélkül, hogy a Tvt. 8. és 9. §-ában körülírt szabályokat sértené. Igaz ugyan, hogy a Tvt. alapján folyamatba tett jelen per nem a védjegytörvény rendelkezései alapján bírálandó el, de a Tvt. 9. §'-a kizárólagos használati jogot biztosít annak a versenytársnak, aki az általa alkalmazott árunevet (a jelen esetben H... nevet) a gazdasági piacon oly mérvben használta, hogy a használat következtében az áru megnevezése (a védjegy) bizonyos meghatározott vállalatra utal. Már fentebb kiemelte a Választott Bíróság, hogy a felperesnek ilyen természetű (kvalifikált) és egy meghatározott vállalatra utaló használata a jelen esetben tényleg" fenforog. Ebből önként következik, hogy az alperes, akkor, mikor cégében