Iparjogi szemle, 1927 (21. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 6. szám - Az üzlethelyiségre való jog

42 IPAKJOGI SZEMLE adata körén kívül is esnék. A tisztességtelen versenyről szóló törvény szigorú alkalmazása sem teszi tehát a bérlő fokozott védelme érdekében fölöslegessé, hogy a francia törvény gondolatával bővebben foglalkozzunk. Mindenesetre meg kell állapítani, hogy a bérlő jogának minden megerősítése, egyúttal a tulajdonos jogának gyöngítése is. Az érdekek méltányos összeegyeztetése lesz a törvényhozó feladata, amikor ennek a kérdésnek szabályozásához hozzányúl. A mindvégig feszült érdeklődéssel és nagy tetszéssel hallgatott előadás befejeztével, a szép számmal egybegyűlt hallgatóság lelkesen megtapsolta az illusztris előadót, aki valtában magasszárnyalású szabad előadásával méltán rászolgált az elismerés impozáns megnyilatkozására. Az előadást követő magasnívójú vitát dr. Fodor Ármin, kúriai tanácselnök nyitotta meg. Az általános tetszés, amelj a fölötte érdekes előadást kísérte, felment engem attól — úgymond —, hogy a francia jogot közelebbről bírálat tárgyává tegyem. A kérdésnek, tagadhatatlan, egészséges magva van. Hogy a kereskedelmi, avagy ipari tevékenység hasznát más szabadon élvezhesse — álig vagyunk képesek jogérzésünkkel összeegyeztetni. Ami természetesen a részletkérdéseket illeti, nagyon kérdéses, miképpen lehet az eszmél olyképpen kiépíteni, hogy magával, a jogos köreteléssel, összhangba jussunk. A vagyon joga ma teljesen ki van építve. Még csak fejlődésben van azonban egy jog, amelynek ;i csirái ugyan megvannak, de még távol áll a kiépítéstől és ez a munka joga. Vájjon kifejlődik e. úgymond, az a munka, amely az emberi társadalom legfontosabb oszlopa, hogy továbbá a munka ugyanoly védelmet kíván, mint a vagyon. Mint elv, többé-kevésbé már el van fogadva. Intézményesen kiépítve még teljesen nincsen. Vannak szép oszlopai: a szerzői, szabadalmi, ipari mintaoltalmi, védjegy stb. jogok, de hogy ezek oly erőteljesen ki volnának építve, mint a vagyon joga, erről természetesen szó sem lehet. További kiépítésüket illetőleg az eszméknek még ki kell forrni. Ez az új eszme megérdemli, hogy vele komolyait foglalkozzunk, azonban előbb ki kell forrnia, mielőtt a törvényhozás elé kerül. Első feltétel, hogy az érdekkörök behatóan foglalkozzanak vele és minden oldalról alaposan megvitassák. I>r. Bálán p. Elemér igazs. min. o. tanácsos a kérdésnek a tisztességtelen versenyről szóló 1923:V. tc.-kel kapcsolatos vonatkozásait tárgyalta. Végezetül a teljes ülés dr. Beck Salamon előadót, a magyar viszonyok szem előtt tartásával, megfelelő javaslat kidolgozásával bízta meg, és a fölötte érdekes vita folytatására június hó 2-ának d. tt. 6 óráját tűzte ki, amelyen felszólalnak: dr. Fazekas Oszkár, dr. Meszlény Artúr, dr. Malonyai Emil és dr. Beck Salamon. A Szabadalmi Felsőbíróság kérdéséhez. Örömmel vettük a hírt, hogy a keresk. miniszter Pompéry Elemér, a szabadalmi bíróság elnökének elnöklete alatt bizottságot küldött ki a szabadalmi- és védjegyjog új szabályozását célzó' törvényjavaslat előadói tervezetének előkészítésére. A novelláris intézkedések helyett mindenkor szívesen látunk egy teljesen átgondolt alapelveken felépülő, a részletekben is gondosan kidolgozott törvényalkotást, amely az idevágó viszonyoknak kimerítő és szilárd rendszerét adja. Egy oly törvényalkotást, amely a szakirodalomban és az iparjogvédelmi kongresszusokon kifejtett elméleteket és az ezen elméletekre támaszkodó bírói gyakorlatot, mint tudományosan is megindokolt és a gyakorlati férfiak által is elfogadott vívmányokat, továbbá a szakkörök, különösen a kereskedelmi és iparkamarák által előterjesztett véleményeket is gondosan figyelembe veszi. A keresk. miniszter által közzétett XIX. számú törvényjavaslat a fentérintett előadói tervezetnek azonban kétségkívül elébe vág, és a bizottságot bevégzett helyzet elé állítja. A felsőbírósági állandó elnökségmegszüntetése, nézetünk szerint ugyanis jelen megoldásában, a felállítandó legfelsőbb fórum szűk hatáskörével nem szolgálja azokat a nagyfontosságú gazdasági érdekeket, amelyeket betölteni hivatott, megszünteti továbbá a szabadalmi bírósággal való szoros és szerves kapcsolatot, az I.ésII. fokú bíróságot egymástól független felügyelet alá helyezi, kikapcsol oly fegyelmi bíróságokat, amelyek pótlásáról egyidejűleg nem gondoskodik. Hivatkozunk továbbá az 1925:XII. te. 5. §-ára, amely felhatalmazza a kereskedelemügyi minisztert, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1911:1. tc. elveinek szem előtt tartásával a védjegyügyekben követendő peres és nem peres eljárás szabályait, továbbá az ilyen ügyekben eljáró hatóságokat és e halóságok szervezetét a fenálló jogszabályoktól eltérő módon, az igazságügyminiszterre! egyetértve, állapíthassa meg. Kívánatosnak tartanék, ha a XIX. számú törvényjavaslat, akkor, amidőn a szabadalmi ügyekben eljáró legfelsőbb fórum felállításáról és hatásköréről intézkedik, figyelembe venné az 1925:XII. tc. 5. §-át és e legfelsőbb fórum felállításánál a kúria hatáskörét a védjegyügyeknek legfelsőbb fokon való elbírálására is kiterjesztené. Ügy véljük, hogy e hatáskör megállapításához nem csupán védjegyjogi, hanem nagyfontosságú nemzetközi érdekek is fűződnek. (— sz.) A Kamara a Választott Bíróságok zárt tanácskozása mellett foglalt állást. A Magyar Szaklapok Országos Egyesülete által a 23.900/1924. I. M. számú rendelet 8. §-ának megváltoztatása (a Választott Bíróság zárt jellegének megszüntetése) iránt előterjesztett kérelme tárgyában a Kamara előterjesztésében nyomalékkai utal arra, hogy a választott bírósági intézmény létesítésének éppen az volt a célja, hogy a versenytársak között felmerülő vitás ügyek a lehetőségek szerint békés úton intéztessenek el, hogy zárt tárgyalásai és tanácskozásai során megtalálja azt a hangot, azt az eljárást, azt a fellépést, amelyet az ügy természete és a szereplők üzleti magatartása megkiván. A Választott Bíróságnak ezirányú ténykedését, a nyilvános tárgyalás teljesen kizárja, amennyiben a még csak folyamatos per egyes fázisainak közlése, az ügy helytelen megvilágításával, megbélyegző erővel bíró erkölcsi megítélésre adhat alkalmat, és így a békés megoldásnak a lehetőségét kizárja, sőt újabb peres eljárásoknak egész lavináját zúdítja a perben álló versenytársakra. Mindazonáltal a szaksajtónak a választott bírósági" ítélet közlésére vonatkozó kérelmét megfelelő korlátozások melletl indokoltnak tartja, vagyis mindazon esetekben, amidőn nem forog- fenn a tisztességtelen versenyben marasztalt versenytárs eljárásának az ítélet közzétételével való büntetésének a szüksége, azonban az ügy körülményei és a versenytárs kifogásolt üzleti magatartása szükségessé tehetik a peres ügynek a nyilvánossággal való közlését. Az ilyirányú közlések azonban csak oly esetben rendelhetők el, ha a Választott Bíróság elnöke a saját hatáskörében, esetleg átruházott hatáskörében az ítéletek közlésére kifejezett engedélyt ad. Jog g y akorlat körülményei 62—65. A versenytárs ténykedésének, teljesítőképességének bírálata, Salvator likőr — Salvator sör nem hasonló. Az elefánt ábrát és az „Elefánt" szót és ábrát tartalmazó védjegyek hasonlóak. A sütemények külső formái nem részesülnek feltétlenül törvényes oltalomban. A „li.\" árakhoz utólag nem számítható fel a vám- és fuvardíj. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Zsűrije Kaszab Aladár udvari tanácsos elnök lete alatt tartott VT. tanácsülésének döntéseit a következőkben közöljük: A Zsűri a konkrét peres ügyben ama felfogásának adott kifejezést, hogy amennyiben alperesnek egy széncsuzda és pedig a felperesi széncsuzda egy részének kibérlése iránt a MÁV-hoz intézett és felperesre vonatkozó beadványának ama állítása, hogy felperes „forgalom hiányában alig használja" széncsúzdáját, a relóságnak nem felel meg, úgy alperes a MÁV-hoz intézett ezen beadványával oly üzleti magatartást követett, illetve oly illoyális versenyeszközt alkalmazott, amely a felperesi csüzdának alperes javára való megszerzésére vezethetett. A védjegy-hatóság megkeresésére a Zsűri megállapította, hogy a „Salvator" szónak likőrárukon való alkalmazása nem sérti a Salvator Sörgyár jogos üzleti érdekeit; egy más peres ügyből kifolyólag pedig egyfelől az elefánt ábrái, másfelől az elefánt szót és ábrát tartalmazó és hasonló árunemeken alkalmazott védjegyek megtévesztő hasonlóságát mondotta ki. A külföldi piacokon általánosan ismert, a magyar piacon azonban csupán újabban bevezetett sütemények (pástétomok) készítési módjának, közismert formájának törvényes védelmét az utánzatokkal szemben a Zsűri nem ismerte el. A Zsűri végül több védjeggyel űzött utánzás kérdésével és közérdekű panaszokkal foglalkozott. Megállapította többek között, hogy az a versenytárs (külföldi vagy belföldi), aki közvetlenül a magyar fogyasztóknak szánt hirdetéseiben, úgyszintén körleveleiben, általában üzleti nyomtatványaiban a hirdetett árak alapján rendelő vevőknek utólag a vámmal ós fuvarral kapcsolatban felmerült kiadásokat is külön felszámítja, a vevőközönséget az áruk ára tekintetében megtéveszti és így tisztességtelen versenyt folytat. 66—70. A felekezet mint versenyeszköz. A szabásminták tulajdonjoga. Gyártási titok. Bizalmas közlések (elhasználása. Versenytilalom. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának a tisztességtelen versenyről szóló törvény alapján működő Zsűrije Fleissig Sándor elnöklete alatt tartott VII. ülésében az alábbi kérdésekben foglalt állast: A Zsűri nyomatékkal kíván érvényt szerezni az ipartörvény ama rendelkezésének, amely szerint az általános vál-