Iparjogi szemle, 1927 (21. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 6. szám - Az üzlethelyiségre való jog

XXI. évfolyam, 6. szám. • • X "W" ^""^^ ^^""^ TT Budapest, 1927 június hó °*"Y SZEMLE Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE Szerkesztik: DR- BÁNYÁSZ JENŐ, az egyesület főtitkára, DR FAZEKAS OSZKÁR, az egyesület ügyvezető alelnöke SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VI, PODMANICZKY UCCA 49 — TELEFON : 264-03, 123-18 Az üzlethelyiségre való jog Dr. Beck Salamon előadása*) Bérlet és haszonbérlet, nem ősi elemei a gazdasági életnek. A magántulajdon nemcsak logikailag előzménye a bérlei nek es haszonbérletnek, hanem tisztán időileg is előbb alakul ki, mint a rajta nyugvó bérlet és haszonbérlet. Már a gazdasági élet fejlődése kellett a hoz, hogy a tulajdonos, ahelyett, hogy tulajdonai tárgyát maguk munkálják meg-, vagyontárgyaikat azáltal tegyék rentábilissá, hogy ezek megmunkálását ellenszolgáltatás ellen másnak engedjék át. Bérlet és haszonbérlet nemcsak korra fiatalabb, hanem erőre és hatékonyságra is gyöngébb, mint a tulajdon. A bérletből és haszonbérletből eredő jogokat a jogi szabályozás szentélyt s jogokként alakította !<i. és megtagadta a tulajdonjoggal járó abszolút erőt. Gyakorlatilag ez a különbség, amely a jogászi nyelvhasználatban a dologi-kötelmi jog szavakban találta meg kifejezését, annyit jelent, hogy bérlő és haszonbérlő csak a velük szerződő másik féllel szemben nyernek jogokat és a bérelt tárgy új megszerzőjével szemben már védtelenül állanak. „Vétel bérletet bont", így hangzott a régi jogtétel, amely a római jog kora óta szinte valamennyi jogrendben megtalálható. Az új jogfejlődés a bérlet gazdasági jelentőségével számol. Ma már élő jog, hogy a bérlet telekkönyvi bekebelezéssel biztosítható, akként, bogy a bérlet a tulajdon tárgyának elidegenítése esetén az új tulajdonost is köti. Polgári törvénykönyvünk javaslatának codiflkatorius munkálatai a bérlő védelmét még erősítik és a vétel bérletet bont elvét az ellentétes elvvel cserélik fel. A német polgári törvénykönyv ezt a védelmet mór ma nyújtja a bérlőknek. A kereskedelmi életben a bérlet a legnagyobb jelentőségre emelkedik. A kereskedő üzlethelyisége nemcsak az ő üzleti tevékenységének gyűjtő telepe. Az üzlethelyiség szinte személyesítődik. A vevők többé nem a kereskedő vevői, hanem az üzletéi. Egy üzlet vevőköre átruházható vagyonértékké vált. Könnyen érthető, ha ma oly törekvések érvényesülnek, amelyek a bérlő jogi helyzetét megerősíteni igyekeznek. A telekkönyvi bekebelezés és a vétel bérletet nem bont új elve esak akkor biztosít ;i bérlőnek jogokat, ha a tulajdonos szerződésileg engedte magát megköttetni, és a tulajdonos ilyenkor azon határok között telel, amelyeket ö, az általa kötött, szerződéssel vállalt magára. A szerződési idő lejárta után a tulajdonosnak szabad keze van. A bérlő, akinek munkaereje, agilitása és ügyességi' az üzlethelyiségnek oly értéket juttatott, amellyel az korábban nem bírt., állandóan ki van léve a tulajdonos szabad felmondási jogának. Ennek révén a tulajdonos javára egy jtHradékszerü vagyonszaporulat keletkezik, és a kereskedőtől saját munkája gyümölcsénett élvezete vonatik el. A kereskedőnek itt sz/.banforgó érdekei • "•l-l aj J->gi tagolom megt: 1: mt; s; 1:: n surús;;:lt< k cuszó, Í S így keletkezett a kereskedelmi tulajdon, a ..proprieté kommereiale" fogalma. A i'raneia törvényhozás egy bátor lépést tett e téren. Az 1926 június 30-án kelt francia törvény az üzlethelyiség bérlőjének (ipari célú beleértődnek) igényt ad a bérlet meghosszabbítására. Ha » bérlő ezen jogával élni kíván, úgy köteles legalább 18 hónappá] a szerződés lejárta előtt a tulajdonosnak erről értesítést adni. Kéthónapi idő áll rendelkezésre a feleknek azon célból, hogy a bérleti jogviszony * A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület 19'27 május 11-iki teljes ülésén tartott előadás rövid kivonata. meghosszabbításának feltételeiről egyesséyileg megállapodjanak. Ha a felek egyessége létre nem jön, úgy bármely fél kéréséro választott bíróság dönt. A tulajdonos jogosan tagadhatja meg a bérlet meghosszabbítását, ha a helyiséget a saját maga vagy rokonai számára akarja igénybe venni, vagy a helyiséget át kívánja építeni. Ha a háztulajdonos egy kívülálló harmadik részéről tett ajánlatra való tekintettel, bizonyos új feltételeket kíván a meghosszabbításra, a bíróság köteles az ajánlat komolyságát és szavahihetőségét megvizsgálni. Az új bérösszeg megállapításánál minden körülményt, egyebek között az általános gazdasági helyzetet is, szemmel tartani köteles. A bírói meghosszabbítás tartama az előző szerződés tartamával egyező, de 9 évet meg nem haladhat. A meghosszabbított időtartam alatt mindkét félnek joga van a bérösszeg újabb megállapítását kérni, de ez a jog csak három év után gyakorolható. Ha a tulajdonos a szerződés meghosszabbítását elvileg ellenzi, és ha ezen megtagadásának okai nem elég súlyosak és törvényszerűek, úgy a bérlőnek kártalanítási igénye van. Ezen igény az új bérlői terheli, de ha az új bérlő a beköltözés előtt az igényt ki nem egyenlíti, úgy tt tulajdonos is szavatol az igényért. A tulajdonos azonban a kártalanítási igénytől mentesülhet, ha utóbb a meghosszabbításhoz való hozzájárulását megadja. Két további esetben is megilleti a kiköltöző bérlőt a kártalanítási igény. Ha az üzlethelyiség egy már fennálló oly vállalat által vétetik át, amely üzlethelyiségeit növelni, vagy pedig egy új fiókot felállítani akar, úgy a bérlőt ugyan csak kártalanítás illeti meg és ez esetben az sem /.árja ki a kártalanítási igényt, ha az üzlethelyiség átépítése kapcsolatos az új bérlettel. A második érdekes eseti' a kártalanítási kötelezettségnek, ha a tulajdonos azon jogával, hogy a helyi séget magának tartja meg, csak azon okból él, hogy a bérlő jogail rosszhiszeműen kijátssza. A bérlő mindezen jogai a kiköltözés alkalmával és időpontjában keletkeznek. Kiegészíti ezen jogokat a törvény azon rendelkezése, hogy a. bérlőt akkor ÍS megilleti a kártalanítási igény, ha kiköltözésétől számított 5 éven belül a helyiséget, egy hasonló oly vállalat bérli ki, amely vevőkörének a régi bérlő tevékenységére visszavezethető kibővüléséi élvezi. Megemlítendő még az a körülmény, hogy a törvényben biztosított kedvezmények elvileg a francia állampolgárokat illetik meg. Külföldiek ezen törvényre csak annyiban hivatkozhatnak, ha saját hazai joguk a francia állampolgárnak hasonló jogokat nyújt. A viszonosság előfeltétele nélkül is élvezi a törvény oltalmát az a külföldi, aki az antant hatalmak oldalán háborús katonai szolgálatot teljesített, ami a háboríts mentalitás kétségtelen jele. A magyar jognak ezek a francia lörvényi intézkedések nyilvánvalóan idegenek. liogy a francia kezdeményezés mennyiben érdemli meg nálunk az utánzást, oly kérdés, amelyet a magyar viszonyok alapján mélyrehatóan kell megVizsgálni. A magyar törvényhozás csupán a tisztességtelen versenyről szóló törvényben nyújt bizonyos védelmet a bérlőnek a helyiségből való kimozdítása ellen. A tisztességtelen versenyről szóló törvény kifejezetten nem említi meg a tisztességtelen verseny esetenként azt a magatartási, hogy egy versenytárs a lejáró bérlelet a háztulajdonosnak lett kedvezőbb ajánlattal a maga részére szerzi meg, de a versenytörvény épily kevéssé tiltja el kifejezetten az alkalmazottak elcsábítását. De feltételezve azt. hogy a versenytárs helyiségének a versenytárs hátamögötti kibérlése adott körülmények között, tisztességtelen versenynek fog minösí/fel ni. ez a védelem csak részleges oltalmai nyújt, mert hiszen elvileg csak a versenytárssal szemben ad retorziót, de más szakmabeli kereskedővel vagy a tulajdonossal szemben a versenytörvény oltalmat nem nyújthat, mert hiszen ez fel-