Iparjogi szemle, 1927 (21. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 4. szám - Az elsőbbségi jog tartalma és harmadik személyek jogainak fenntartása

16 IPARJOGI köttetés igazolandó. A választott bíróság csak az esetben találta volna megengedhetőnek az egyébként az árun megjelölt francia céggel üzleti összeköttetésben álló álpétesnek nevezeti külföldi cég nevének és telephelyének feltüntetését, ha alperes a Magyarországon történő előállítást magán 8 tőeímkén ugyanolyan helyen és ug^a#s>Iyan nagyságú beinkkel tüntette volna fel. — A választott bíróság figyelmei neon kerülhette el ama körülmény, hogy sajnos, egyes cégek mind nagyobb tömegűben árasztják el a piacol oly kozmetikai késailményekkel, amelyek legtöbbnyire valamely külföldi cégnek Felírásává) és amink külföldi telephelyének (eltüntetésével azt a látszatot keltik, hegy valóban külföldi készítményeket hoznak forgalomba, számolva a közönségnek még mindig erősen meggyökeresedett azon elfogultságával és előszeretetével, amellyel különösen a kozmetikai szakmába vágó cikkeknél a külíödi cikkek iránt viseltetik. — A külföldi cégér alatt és külföldi köntösben a piacot elárasztó hazai készítmények ellen való védekezés a magyar iparnak, nemkülönben a magyar fogyasztóközönségnek is oly kiváló erdeke, hogy az ily versenycikkeknek további forgalombahozatalát a bíróságnak a rendelkezésére álló törvényes eszközökkel azonnal meg kell szüntetnie. Ez a körülmény indokolja az. ítéletnek a l'orgaloinbnhozalalt azonnali hatállyal megszüntető rendelkezését. (Bpkam. Vál. Bír. 45.155. II.— 1927.) :!s. Előző használat a versenytörvény szempontjából. Az üzletkört meghaladó, jóhiszemű előző használat igazolandó és a forgalomba hozatalról való tudomásszerzés lehetősége. A peres relék egyező előadása alapján a választott bíróság megállapítja, hogy felperesek évekkel ezelőtt, mindenesetre azonban az alperesi lajstromozást megelőző időben „Erii" jelzéssel ellálott szappanárut és puderárukat hoztak forgalomba. Alperes azonban hangoztatja, hogy az. előző használat fenJ'orgása esetén is felperesek az előző használatból a maguk javára jogokat nem származtathatnak, mivel ez. az előző használat oly szül; körben történi, hogy nem eredményezhette azt a jogállapotot, amely a versenytörvény 9. §-ának alkalmazásához feltétlenül megkívántatik, nevezetesen azt, hogy az „Éva" jelzésről a kérdéses árukkal kapcsolatban a forgalomban a felperesi vállalatot ismerik fel. — A választott bíróság felfogása szerint, ha agyad a felperesek által történő használat nem is olymérvü, hogy az az egész, ország területére kiterjedt, mindazonáltal H törvény intencióival ellenkeznék olyirányú döntés, amely szerint akkor, amidőn a választott bíróság meggyőződése szerint u versenytárs áruinál; forgalbmbahozatalá alkalmával oly jelzést használ, min in eleddig a forgalomban nem szerepelt, továbbá a jelzést szűkebb üzleti körét lényegesen meghaladó módon igyekezett ismertté lenni, ne élvezliesse a tisztességtelen versenyröl szóló törvény védelmét oly versenytársakkai szemben, akiknek a kereskedői góndosság kellő kifejtésére! módjukban állhatott volna a kérdéses áru jelzésnek forgalombahozataláról tudomást szerezni. — Tekintettel arra a körülményre, hogy felperesek az alperesi védjegylajstromozást jóval megelőző időben az „Éva" jelzéssel ellátott krém-, púder- és szappanárukat forgalomba hozták, továbbá a kérdéses jelzés ismertté tétele céljából üzletkörüket jóval meghaladó üzleti tevékengségef fejtettél; ki, végül felperesek „Éva" jelzésű árukai Budapesten is elhelyeztek, illetve egy budapesti nagy drogui&ta cég árujegyzékében hirdették, a választott bíróság a forgatombuhozatal mérvének, nagyságának figyelmen kívül hagyásával a versenytörvény 9. §-a alapján megállapítja az előző használat fenforgását. (Bpkam. Vál. Bír. 45.155. III— 1927.) 39. Az áru „jellegzetes" külsejét védi a versenytörvény, függetlenül attól, hogy a kérdéses (luxus) cikk szabadalom, vagy ipari mintaoltalom tárgyal képezi-e. Felperes előadása szerint az általa forgalomba hozott ós a forgalmi piacon mint „jellegzetes külsejű", „Itödi" név alatt ismert és keresett lámpa árujának hü lemásolása a versenytörvény 9. §-ába Ü1kö7,ik, függetlenül attól, hogy vajjotn az általa forgalomba hozott lámpaáru sziabadalom, avagy ipari mintaoltalom alatt áll-e, vagy sem. — A választott bíróság a per tárgyává tett lámpáiknak összehasonlítása útján kétöégttselienül megállapította, hogy 'a kétféle lánipák jellegzetes 'külsejükiv nézve egymáshoz teljesen hasonlók, különbségeket a kétféle lámpáin 'felfedezni alig lehet. KmiiM fonva kctisiéigteli'n, ho'gy alperes olyan lámpákat gyártott, amelyek hasonlóságuknál fogva a vevőközönség megtévesztésére alkalmasak. Ezt pedig úgy a versenytörvény 1. §-a, mint 9. §-a, amely utóbbi tiltja áruknak oly jellegzetes külsővel való foTg'alotai'bahozatalát, 'amelyről a forgalomban egy másik verseny vállalatot .szoktak felismiepni, tilalmazza, nnnelfogvta alpereseket arra kellett kötelezni, hogy a B) és C) alatti rlajz'okiiak é« plakátoknak megfelelő lánipák gyártását azonnali hatállyal hagyják abba. — E részben nem volt elfogadható rjságüzem Rt. Budapest, VIII., Rökk Szilárd ucca 9. SZEMLE alperesnek az a védekezése, hogy a felperes lámpái nem állanak mintaoltalom alatt, sem szabadalomként belajstromozva, mert felperest a teljesen hasonló jellegű lámpák forgalombahozatalával és gyártásával szem ben versenytörvény védi, tekintet nélkül arra, hogy felperes az általa forgalomba hozott lámpákat szaba d'al uiaztat la-e, vagy sem, vagy mintaoltalomba részesítettéi; és így annak hiánya az elutia-úlásra indokul nem szolgálhat. (Bpkam. Vál. Bír., 239 i.—1.927.) 40. Idegen üzleti plakátoknak, nyomtatványoknak verBenj céljára történő felhasználását, vagy megcsonkítását, nem rendeltetésüknek megfelelő alkalmazását a versenytörvény tiltja. Felperes panasz tárgyává teszi, hogy plakátját alperes, akivel felperes korábban üzleti összeköttetésben állott, az általa forgalomba hozott, hasonló célú, kivitelű és rendeltetésű áru hirdetésére hias/jnálta fel, oly módon, hogy a plakátnak immár az. idegen áru-nevét tartalmazó részét levátja. A vb. arra kötelezi alperest, hogy a felperesi plakátoknak az üzleti helyiségben, avagy annak bánni más úton, üzleti verseny céljából történő felhasználását, alkalmazását hagyja abba. (Bpkam. Vál. Bír. 239. II. 1927.) 41. A „törvényesen védve" („törv. védve") kitételnek árun, csomagoláson, avagy üzleti nyomtatványokon történő alkalmazása az iparjogvédelmi törvények (szabadalom, védjegy, minta, szerzői jog) által védett jogtárgyakra vonatkozik. A „törv. védve" 'kifejezés használatával sz-mben, nem helyt álló felperesnek az a vitatása, hogy azt azért használja jogosan, mert őt az utánzatoktól a versenytörvény védi, — mivel onnok a kifejezésnek a keivsko lel mi 'forgalomban ÓS jogban a felperes által kívánt értelmet tulajdonítani nem lehet, amennyiben a „törv. védve" szavaik jogi meghatározást jelenteinek és pedig azt, hogy az áru sziabadalom, ipari minta, szerzői jog. vagy védjegyoltalom -alatt áll. (Bpkam. Vál. Bír.. 2:S9. III. 1927.) 42. Külföldi cég vezérképviselője magyar versenytárs. Az, a körülmény, hogy felperes egy némiflíorezági cég gyárt Hiányainak elárusításával foglalkozik, őt külföldi céggé nem minősíti, amennyiben a magyar bíróság szempontjából csupán a felperes személyadatai, nevezetesen az ö Budapestet] bejegyzett kereskedői mivolta, nem pedig az. általa képviselt külföldi eég körülményei jöhetnek e részben figyelembe. (Bpkam. Vál. Bír. 239. IV—1927.) 43. A rituális árucikk nem versenyáru. A hitközség által oltalomba vett áru rituális árucikk, mint ilyen nem versenyár u. A forgalombahozatallal kapcsolatos üzleti eljárás ilyképpen a versenytörvény rendelkezései alá nem vonható. (Bpkam. Jury 4750—1927.) 44. Az alkalmazottak ténykedéseiért a főnök felelősségre vonható. Tanuk vallomása alapján a választott bíróság megállapította, hogy alperes üzletében alkalmazott üzleti segéd egy alkalommal az egyik vevőnek az.1 mondotta, hogy a szóbanforgó árut azelőtt Németországban gyártották, de most már Magyarországon gyártják; a másik vevőnek más alkalommal ugyancsak az üzletben alkalmazott segéd azt mondotta, hogy a kért áru már megszűnt, azonban teljesen azonosat tud adni; egy harmadik alkalommal ismét egy másik vevőnél alperes nevében és alperes nevére szóló székesfővárosi megrendeléssel felszerelten megjelent egyén, mint a „szóban lévő áru" egyedüli képviselője jelentkezett. Alkalmazottainak ezekért, a ténykedéseiért alperest felelősség terheli, mert a főnök felelős azért, amit a nyílt Üzlethelyiségében alkalmazott és nevében eljáró üzleti segédje az azon üzletben szokásos kereskedelmi forgalomra vonatkozóan tesz, vagy kijelen!, továbbá felelős azérl is, amit olyan alkalmazottja mond, aki megrendelések gyűjtésére kap tőle megbízást és aki más megrendelőktől származó megrendelésekkel kívánja főnökéi igazolni. Nem fogadható el ennélfogva alperesnek az a vitatása, hogy segédeinek magatartásáért felelősséggel nem tartozik, mert ereszben való felelőssegét a kereskedelmi forgalom biztonsága megköveteli. (Bpkam. Vál. Bír. 239—1927.) 45. Az áruk jellegzetes külsejének megállapításánál a magyar piac felfogása irányadó. Az áru jellegzetes külsejének un ^illaint is m il a k:id-.s suhpontji különösein aizon \.-r.n hogy a lámpákat a nem vitás tényállás •szerint felperes hozta Magyarországon forgalomba, és frlp'.Tey. errenézve kérni a választott bíróság védelmei. Tahin vallomásából pedig kitűnik, hogy ő a becsaitiolt m'mliaáii'uii.ak megfelelő árukat itl Magyanirszá'.'on elhelyezni és forgalomba hozni nem tudta, minélfogva alperesek nem védekezhetnek jogosain azzal, hogy a szóban forgó árukat a. felperesei 'szembeni más cégek is Magyarországon már forgalomba hozták, hogy tehát azok magyarországi kizárólagos forgaloinbnlio'z.a tatának védelmét felperes bíróilag nmm fgényeiLhertli. (Bpkam. Vál. Hír. 239. V. 1927.) " •' Üzemvezető: Puskás István