Iparjogi szemle, 1927 (21. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 4. szám - Az elsőbbségi jog tartalma és harmadik személyek jogainak fenntartása

14 IPARJOGI SZEMLE ..Kombinációs" felszólalás szabadalmi bejelentés ellen. Szokásban van, hogy a konkurencia azokat a szabadalmi bejelentéseket, melyeket újdonság hiánya miatt egészben.meg támadni rren) tud, azoknál, egyes részei ellen hoz fel újdonság'i'ontó, körülményeket. A/, okadatolás az „kombinációs1' PelszÓMásná] — illetve szabadalom esel éhen megsemmisítési pei nél — rendszerint az., hogy a szabadalom megtagadandó, illetve megsemmisítendő, mert az egyes részek nem lévén újak. új műszaki alkotásról egyáltalában nem lehet szó. Bejelentők (S—7975) fél folyamodással éltek a szabadalmi bíróság bejelentési osztályának kedvezőtlen 'határozata ellen, mely ily kombinációs felszólalásnak helyt adott. A szabadalmi bíróság linói osztálya a szabadalmat valamennyi igénypontra megailta. A bírói osztály határozatában a bejeleiiiési osztálynak lé ny niegá Ha pí fásait helyeseknek fogadta ét, de az 'az'öWöl le'vöii't következtetéseket nem lette magáévá. A bírói osztály többek között kiemeli, hogy a felszólalók a Ital felhozott ujdönságTontó körülményekben a tárgyi kör elemei nem találhatók i'el együttesen. Kimondja továbbá a bírói os/taly. hogy az a körülmény, hogy bejelentők az egyik foganatosítás! alaknak megoldását csak speciális eszközökkel igénylik, az egyes észközöknek ismeri volta miatt nem rontja le á bejelentés tár'gyánaU Újdonságát és találmányi jeliénél. A határozat jogerős. (Szab. bir. 5032—1926.) K. A. A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség Magyarországi Csoportja a Szövetségnek folyó évi június' 8—10-én Genfben tartamié) kongresszusa előkészítése céljából belatini Béíaiiny Artúr, főrendiházi tagnak, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökének elnöklete alatt vitaüléseket rendezett a következő tárgysorozattal: a) Párizsi Egyezmény 4. cikkének kérdése (elsőbbségi jog). Előadó: Berncmer Zsigmond, szabadalmi ügyvivő; b) Párizsi Egyezmény 5. cikkének kérdése (szabadalmak gyakorlási kényszere). Előadók: Mayer Géza dr., s/ab. bírósági alelnök és Harausz Gyula dr., szab. bíró; ej A szabadalmak tartamának meghosszabbítása. Előadó: Kollerich Pál, oki. gépészmérnök; d) A berni műszaki értekezlet eredményei általában. Előadó: Kelemen András, szabadalmi ügyvivő; e) Tudományos tulajdon. Előadó: Palányi Róbert dr., ügyvéd; f) Nemzetközi áruosztályozás. Előadó: Bányász Jenő dr., kamarai titkár; g) A Szabadalmak segédosztályozása a tizes rendszer szerint. Előadó: l'ásárlwlyi László dr., m. kir. szabadalmi bíró. Helyszűke miatt, sajnos, nem áll módunkban a magas nívójú, tartalmas és alapos szaktudással előadott, referátumokat még csak kivonatban sem ismertetni. Elisimerés'sel kell azonban megemlékeznünk Kelemen István szab. ügyvivőről, a Szövetség illusztris titkáráról, aki a vitaülések gazdiig anyagának irányításával és feldotgpsásával értékes munkát végzett, amellyel méltán kiérdemelte a kereskedő- és iparosvilág elismerését és háláját. Reméljük, hogy módjában lesz Kelemen Istvánnak, az ő kiváló szaktudásával és' szónoki készségével a vitaülés feldolgozott anyagál, a Szövetség kiváló munkáját, a megfelelő fórum előtt is előterjeszteni. A következő számunkban Mayer Géza dr. előadására még visszatérünk. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Juryjének és Választott Bíróságának elvi jelentőségű döntései A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Zsűrije Fleissig Sándor elnöklete alatt tartott ülésében a gyakorlati élet embereit közelről érdeklő kérdésekben adott irányító szakvéleményt. A Zsüribizottság tagjai voltak: Aezél Ármin, Ács Simon, Boeder Hermann, Farkas Vilmos, Fehér Gyula, Félix Aladár, halasi Fischer Ödön, Őoldzieher Géza, dr. Keleti Kornél, Pliiekl Antal, Róna Sándor, Zoltán Béla. A .lury Bányász Hozső dr. Kamarai titkár előadó előterjesztése alapján a 29—35. számok alatti peres eseteket tárgyalta. --/ Választott Bírpságojc Sehnster Rudolf dr., a m. kir. szab. felsőbíróság elnökének és NeuhOlt Ferenc dr.. budapesti kir. ítélőtáblai bíró elnöklete alatt alakultak meg. Választott bírók voltak: Harcién Gábor, Gschwindi Ernő dr., Róna Sándor, Záruy Samu zsűritagok; titkár Bányász Jenő dr. kamarai titkár. 29. Bojkott. A versenytárs magatartása szabja meg a védekezés módját és eszközeit. A konkrét perben felperes panasz, tárgyává teszi alperesek egy körlevelét, amelyben alperesek felhívják egyesületi tagtársaikat, hogy felperessel szemben Szüntessenek meg minden összeköttetést. Ha tudomásukra jut, így szól a körlevél, hogy valamely versenytársunk ismételten vásárol felperestől, úgy kénytelenek leszünk azonnali hatállyal számlát zárni és kiadványunkat még minimális rabattal sem szolgáltathatjuk ki. Alperesek védekezéseikben hangoztatják, hogy eme szélsőséges fegyverhez, azért nyúltak, mert felperes oly üzleti magatartást tanúsított, amely alperesekel gazdasági exiszteneiájukban veszélyeztette, és végül hivatkoztak arra a körülményre, hogy a kérdéses szakmában (zeneműkereskedelem) kulturális és fogyasztói érdekek is fűződnek ahoz, hogy az áruk ne kótyavetyéltessenek el. — A .Jury nézete szerint alpereseknek felperessel szemben elfoglalt magatartása az üzleti tisztesség szempontjából kifogás tárgyává nem tehető, amennyiben a bírói eljárás során megállapítást nyerne, hogy eljárásuk jogos üzleli érdekeik védelmét célozza: vagyis a zenemű a világpiacon is egységes, nemzetközi szabályozás alapján álló bolti árak szigorú betartására irányul. — A Jury megállapítja, hogy a fenti Egyesület zenemű-osztályának tagjai a bolti árak betartása, nemkülönben az azokat be nem tartó versenytársakkal szemben követett magatartásuk tekintetében a nemzetközi könyv- és zeneműpiacon általánosan szokásos üzleti eljárásnak, illetve a zeneműáruk speciális karakterének megfelelő és nevezettek exiszteneiális érdekét érintő üzleti eljárást követtek. — Szakkörökből vett értesülés alapján, a Jury megállapítja továbbá, hogy a bolti árak szigorú betartásához nem csupán üzleti érdekek, a kiadók és viszontelárusítók érdekei fűződnek, hanem a részben az előállítási, regieköltségek, részben a szerzői honoráriumok, nemkülönben a kiadónak az általa kibocsátott valamennyi szellemi munka termelési költségeinek és az általános közgazdasági szempontoknak (a közönség vásárlóerejének) figyelembevételével, a fix árban megszabott bolti eladási árak nagyfontosságú és kétségkívül méltánylandó, kulturális és fogyasztói érdekeket is szolgálnak. — A bolti ár szigorú betartása ugyanis egyfelől fogyasztói érdek, abban az értelemben, hogy tudományos, illetve irodalmi értékkel bíró zeneművek állandóan és egy meghatározott bolti árban kerülhessenek a zeneműpiacon forgalomba (vagyis spekuláció tárgyává ne tétessenek), másfelől kulturális érdek, hogy a versenytárs ne kizárólag, vagy főleg a közönségkörében élénken keresett zeneművek forgalonibabozatalara. hanem a közönség mindenirányú igényeinek kielégítésére is, a lehetőség szerint törekedjék, illetve e célnak megfelelő szakszerű tevékenységet fejtsen ki. — Érthető és méltánylandó tehát, ha a versenytársak az üzleti életben kizárólag a fentérintett, a fogyasztói és kulturális érdekeket szem előtt tartó, kellő szakértelemmel bíró, komoly versenytársak támogatásában látják a maguk jogos üzleti érdekeiknek a szolgálatát, sőt a zeneművek speciális helyzetét véve. gazdaSági exisztenciájuknak a biztosítását. — Az alperesi versenytársaknak a felperes által panaszolt magatartása tehát kizárólag abban az esetben vonható a versenytörvény tiltó rendelkezése alá, ha. és amennyiben beigazolást nyer, hogy az. alperesi versenytársak önös üzleti érdekből, a felperesi cég exisztenei íja ellen törtek, anélkül, hogy felperes, a nemzetközi viszonylatokban is elfogadott, általános üzleti szokás negligáláséival, a: egész szakma jogos exiszteneiális érdekei! veszélyeztető magatartási tanúsított volna. — A felperesi magatartás szabja meg a konkrét esetben alperesnek védekező módját, illetve annak eszközeit. Az alperesek által küldött körlevél kétségkívül a védekezésnek a legszélsőségesebb fegyvere, amely, a Jury nézete szerint, kizárólag és csak oly értelemben lehet indokolt, ha a felperesi támadás alperesek gazdasági érdekeit érzékenyen károsítja, és felperesnek támadása másként el nem hárítható. (Bpkam. — Jury 29.435—1926.) 30. Az érdekképviseletek, amennyiben nem rejtenek ki önérdekből, jövedelemszerzés szempontjából gazdasági ter-