Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1926 / 3. szám - A kamarai választott bíróságok teljes hatásköre. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felterjesztéséből - A Tisztességtelen Verseny. Az Iparjogvédelmi Egyesület kiadása
10 IPARJOGI SZEMLE Joggyakorlat 36. Felmondás nélkül távozó alkalmazott felvétele a jó erkölcsökbe ütközik. Alperes, felperes előadása szerint magasabb fizetés igérése mellett elcsábítja felperes két alkalmazottját. Felperes nyomban az „egészségi okokból" távozó alkalmazottakat szerződtető alperest figyelmezteti, hogy kél ni knlmazottja felmondás nélkül távozott tőle (felperestől). Al peres e felhívás dacára a két alkalmazottal továbbra is ma gár.ál tartolta. A zsűri alperes eljárásában nem lát vesztegetést. Az elcsábítás, bár valószínűnek látszik (a versenytársak közös üzletkölesek céljából — panaszos előadása szerint egymással tárgyaltak, s amidőn e tárgyalások megszakadtak, alperes már másodnapra, szerződtette felperes üzletvezetőjét es egyik t'öalkalniazottját. kik az illető szakma piacát igeu jól ismerték) mindazonáltal az elcsábítás lénye a zsűri nézete szerint a bírói eljárás során bizonyítandó. A felmondás nélkül alkalmazottnak a felvétele azonban, főleg a jelen konkrét esetben, amidőn felperes e ténykörülményre alperes figyelmét felhívta, a jó erkölcsökbe ütközik. A szándékosság fenforgása a konkrét eset körülményeinek gondos mérlegelésével döntendő el. (Bpkam. Zsűri 1489-39—1925.) 37. A családnév is megfelelő korlátozásnak vethető alá. Felperes ..Petterné Antálffy Íréit- cég sérelmesnek találja a felperesi cégből kivált alperesnek a ../' Antálffy I." vállalati megnevezés használatát, mivel alperes a felperesi cégszöveg használatához hozzájárult, azért ellenértéket, hozott és felperes alperes ki fejezett kérelmére használta a cégszövegtől eltérő „Tettemé" helyett az üzleti életben a ../' Antálffy Irén" vállalati megjelölést. Az 1925. évi november hó 28-án megtartott tárgyalás közben a következő egyesség jött létre: Alperes kötelezi magát arra, hogy nevét vállalata körében „Petter Imrémé Antálffy Irén" vállalati megjelölésként fogja használni és pedig olyképen, hogy az idézett név fölé vezérszóként a „LuculIIIS'' megjelölést avagy más eszményi szót. alkalmaz. Ez esetben ii ..Lncnlhis". illetve a más eszményi szót kétszer olyan nagyságú betűkkel tünteti fel. mint a Petter Imréné Antálffy Irén szöveget. Alperes jelen egyesség aláírásától számítót! 8 napon belül nyilatkozik aziránt, hogy vállalati megjelölését a fent körülírt alakban, avagy olyképpen használja, hogy a „I.ucullus" vagy az alperes által választolt más eszményi szót elhagyja, ez esetben azonban a Petter Imréné nevet, kiemeli és kétszer olyan nagyságú betűkkel tűnteti fel. mint az „Antálffy Irén" nevet. Alperes kötelezi magát továbbá arra, hogy a vállalata megjelölését cég (üzleltábláin, áruin, azok tartányain. csomagolásain), általában űzeti nyomtatványain stb. a fent körülírt módozatok egyikén fogja használni. Kötelezi magát arra, hogy a fent körülírt vállalati megjelölésektől eltérő üzleti nyomtatványait, eégtábáil, einikéil stb. jelen egyesség alá írásától számítolt 30 napon belül a forgalomból kivonja. (Bt). Kain. Vák Bír. 30667—1925.) 38. Az alkalmazott elcsábítása. A bíróság alperest a cselekmény abbahagyására nem kötelezi, mert meggyőződése szerint nem forog fenn a cselekmény megismétlésének az eshetősége. Tanti vallomása alapján a választott bíróság lényként megállapította, hogy alperesi cégtulajdonos 1926 január 6-án .1. J. felperesi üzleti segédet az nceán, a fel] .-.rési üzlet előtt, megszólította, hogy keresse fel öl nyitandó új üzletében, mivel beszélni ukar vele és hogy J. ugyanaznap alperest üzletében felkeresvén, alperesi cégtulajdonos neki kifejezett ajánlatot tett arra, hogy a felperes üzletéből az ő üzletébe lépjen át, ad neki havi 3,000.000 korona helyeit 1.000.000 korona havi fizetést, megadja szabadságát és hároméves szerződést ad neki, azouban végleges megegyezés köztük létre nem jött, mert .1. azután a dolgot meggondolta, és felperes üzletében megmaradt. Alperesnek ez a cselekménye az id. törvény 1. §-ába, a jó erkölcsbe ütközik, mert a segéd elcsábításának kísérlete nyilván azzal a célzattal történt, hogy a segéd az alperes üzletébe az öt felkeresni szokott vevőközönséget is magával hozza; ezért, és alperes sajál álláspontja alapján is. meg kellett, állapítani, hogy alperes a terhére rótt cselekmény által, melynek megtörténtét a választott bíróság a fentiek szerint megállapította, n jó erkölcsbe ütköző cselek ményt követett el. Nem merült fel azonban szüksége annak, hogy alperes a cselekmény abbahagyására köteleztessék, mén az id. törvény 32. $-a dacára sem, mert egyrészl alperes a cselekményt annyiban be nem fejezte, amennyiben J.-t ma gánál tényleg nem alkalmazta, és az ügy csupán kísérleti stádiumban maradt, másrészt alperes maga is elítélendőnek minősítvén a terhére rótt cselekményt, a választott bíróság meggyőződése szerint nem forog fenn az 6 részéről a cselekmény megismétlésén eshetősége, attól való tartózkodás kimondására tehát ok nincsen. A választolt bíróság nem adott helyét a felperes azon kereseti kérelmének sem. hogy az ítélet alperes költségén valamely időszaki lapban közzételessék, mert ,T. azt is vallotta, hogy az említett ajánlat tételére úgy került a sor, hogy előbb ő panaszkodott alperesnek, hogy a felperes üzletében való helyzetével nincs megelégedve, és állást szeretne változtatni; kétségtelen tehát, hogy .1. maga is okot adott alperesnek az ajánlat megtételére, és panaszkodásával mintegy kiváltotta azt az alperesből, úgyhogy alperes cselekménye, amely mindenképpen helytelen volt. mégsem eshetik olyan siilyos beszámítás alá, hogy alperes még a hírlapi közzététellé] járó megbélyegzéssel is sujtassék. Az alperes által kért további bizonyítást a bíróság mellőzte, mert annak a körülménynek, hogy alperes vízkereszt után két nap múlva a J.-t beajánld felperesi pénztárosnőve] szemben tiltakozott az ellen, hogy .1.-t, alkalmazni akarta, ínég valósága esetén sincs a per szempontjából jelentősége, mert a kél nap mulya történi visszautasítás, amikor az ügy mái- bonyodalmakat kezdett előidézni, nem zárja ki az előző napokon történi csábítás kísérletét, (Bpkam. Vél, Bír. 712—926.) 39. Ötletek törvényes oltalma a versenytörvény alapján Az ipari mintarendeletnek az újdonság kérdéséi-e vonatkozó megállapításai a versenytörvény alapján indított peres kérdések elbírálásánál nem feltétlenül irányadók. A választott bíróság a peres felek egyező előadása alapján tényként állapította meg, hogy alperesek a IS) alatti lepecsételt minta szerint ugyanolyan gépekkel körülbelül ugyanolyan nagyságú és formájú, nevezetesen téglalapalakú és ugyanolyan kockás beosztású, ugyanolyaii összetételű ostyatésztát gyártanak, illetőleg gyártottak a Nyugati pályaudvar érkezési oldalán álló Westend-házban lévő üzleti helyiségükben, amelyet a felperes üzletének megnyitása után nyitottak meg, mint a fel peres a Nyugati pályaudvar indulási oldalán lévő bódéjában, és hogy az alperesek által gyártott ostyák előlapján II.(DIÓ. hátlapján DEJÓ elnevezés vau beléjük préselve, míg a felperes ostyáiban a ÜJAKÓ elnevezés van. E tényállás alapján a választott bíróság megállapította, hogy alpereseknek ez a cselekménye az idézett törvény 9. §-ába ütközik; mert azzal hogy alperesek a felperesi üzlet megnyitása titán ugyanolyan összetételit, ugyanolyan alakú, nagyságú és kockás beosztáséi ostyatésztái hoztak forgalomba DEJÓ elnevezés alatt, amely elnevezés a ÜJAKÓ elnevezéshez nagyon hasonlít, nyilván oly jellegzetes külsőben és elnevezéssel hozták készítményeikéi forgalomba, amely külső a felperes gyártmányainak külső megjelenésével, és amely DEJÓ elnevezés a DJAKÓ-viú küuynyen összetéveszthető, és amely külső és amely elnevezés egy korábban keletkezett másik versenyvállalat, nevezetesen a felperes üzlete készítményeinek jellegét adja meg: ily kép pedig a vásárló közönség, amelyben az ilyen árucikkeknél az alfi csonyabb néposztály van képviselve, az alperesek készítményeit a felperes ostyáival feltétlenül összetéveszti, mivel amikor a DEJÓ elnevezés alatt ugyanolyan összetételű, alakú, nagyságú, beosztású ostyát kap, feltétlenül abban a tévedés ben kell lennie, hogy a felperesnek ugyanilyen ininőségtö, külső megjelenésű és hasonló elnevezésű készítményét vette meg; alpereseknek ez a megtévesztésre irányuló eljárása tehát ai idézett törvény 9. §-ába ütköző tisztességtelen verseny kritériumait kimeríti; és pedig függetlenül attól, hogy felperes a gyártinányát mintavédelembon részesítette, mert az ipari mintarendeletnek az újdonság kérdésére vonatkozó megállapításai a versenytörvény alapján indított peres kérdések elbírálásánál nem feltétlenül irányadók. A jelen konkrét esetben far lehetséges, hogy a per tárgyává tett ostyaformák újdonságul nem alkotnak, mindazonáltal a tormák szolgai utánzása. továbbá azoknak megtévesztő módon, hasonló elnevezés alatt történő forgalomba hozatala alkalmas lehel arra, hogy a szemben álló versenyvállalat készítményeit a nagyközönség összetévessze. Az alperesek által kért bizonyítást a választott bíróság, mint fölöslegeset, mellőzte, mert jelen ügyijén n súly-