Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 3. szám - A kamarai választott bíróságok teljes hatásköre. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felterjesztéséből - A Tisztességtelen Verseny. Az Iparjogvédelmi Egyesület kiadása

Budapest, 1926 március XX. évfolyam, 3. szám IPARJOGI SZEMLE Megjelenik minden hó 1-én, mint B „MAGYAR GYÁRIPAR" ^j—. ' _ _ IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" laiíiai rendes melléklete t ^ ^^^f W ^ W tagsági járulékul kapják. Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE Szerkesztik: DR- BÁNYÁSZ JENŐ, az egyesület főtitkára, D* FAZEKAS OSZKÁR, az egyesület ügyvezető alelnöke SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VI, PODMANICZKY UCCA 49 — TELEFON: 64-01, 123-18 A kamarai választott bíróságok teljes hatásköre (A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felterjesztéséből) A tisztességtelen versenyről szóló törvény 44. §.-a szerint a kamarai választót! bíróság hatásköre csak olyan ügyekre terjed ki, amelyekben a felperes nem követel kártérítést és ennélfogva a kereset csupán abbahagyásra irányul. A felperes ilyen ügyben keresetét szabat! választása szerint, akár az illetékes kir. törvényszékhez, akár a választott bírósághoz beadhatja. Ha a felperes abbahagyásra irányuló keresetét a kamarai választott bíróság előtt indítja meg, célszerű a kártérítésre vonatkozó igényét a keresetben kifejezetten fentartani, nehogy kárigényéről lemondottnak tekintessék. A 44. 1 értelmezése tekintetében ugyanis a gyakorlat még nem kiforrott. Van olyan szélsőséges felfogás, amely szerint ezen törvényhelynek világos értelme az volna, hogy aki a választott bíróság előtt indítja meg keresetét, az ezen coneludens tényével kárigényéről lemondott nak tekintendő s így azt a kir. törvényszék előtt sem érvényesítheti. Ez a felfogás azonban határozottan téves, mert ha a törvény ilyen következményt kívánt volna fűzni a választott bírósági eljárás igénybevételéhez, akkor ezt világosan ki is mondotta volna. A másik.szélsőség álláspoi tja az, hogy a kamarai választót! bíróság ítélete a res judicata ere jével hat ki a kir. törvényszék előtt érvényesítendő kárigényre is. Szerintünk ez az álláspont sem helyes, mert a kamarai választott bíróság egészen más szempontból, a kereskedelmi és ipari közfelfogás állal körülhatárolt üzleti tisztesség szempontjából vizsgálja az eset körülményeit, s amellett a választott bíróság mérlegelése csupán arra a kérdésre összpontosul: megsértette-e alperes az üzleti tisztesség követélményei! s így tartozik-e abbahagyni a cselekményt, vagy sem. Azt, hogy alperest cselekménye elkövetésében, illetve magatartásában szándékosság vagy gondatlanság vezette-e, avagy teljesen véletlen-e, nem vizsgálja. A kir. törvényszék tehát a választót! bírósági ítélet után megindított kártérítési perben a kárigény alapját képező szándékosság vagy gondatlanság kérdésében, de csupán ezen kérdésben (mert hiszen a • tisztességtelen verseny fenforgása tekintetében a választolt bíróság jogerős ítéletét felül nem bírálhatja) lefolytatja a bizonyítást s teljesen szabadon mérlegelve annak eredményét, határoz a kár jogalapja és összegszerűsége tekintetében. A tisztességtelen versenyről szóló törvénynek kétségtelenül nagy hibája, hogy a kamarai választott bíróságot megfosztotta a kártérítési igény tekintetében való határozathozatal jogától s az erre irányuló pereket a rendes bíróságok hatáskörébe utalta. Kitekintve ugyanis attól, hogy sok esetben egy perből kettőt csinál a törvény s így a perek számát szükségtelenül szaporítja, amellett a kártérítési pereke! elvonj;) az eldöntésükre egyenesen predesztinált legideálisabb összetételű bíróság elől. Különösen áll ez olyan ügyekre, amelyekben felperes kára összegszerűié^ nem bizonyítható s eszmei kártérítésnek, úgynevezett anyagi „elégtételnek" van helye. Az elnöki tisztet betöltő ítélőbíró irányítása mellet! ítélkező két választolt bíró ily esetben a kereskedői és ipari közfelfogás által sugall egészséges gyakorlati érzék alapján mindig megtalálná azt a helyes mértéket, amely megfelelő elégtétel megítélésével a felperest méh tányosan kártalanítja. A választott bíróságnak az ideális összetétele a legfőbb érv azokkal szemben, akik a kártérítési igények igazságos eldöntését féltik a választott bíróságok megfellebbezhetetlen ítéletétől s a rendes bíróságok 8 fórumának beleszólási jogától remélik csupán az ily per& megnyugtató elbírálását. A kereskedelmi és ipari érdekeltségek, valamint a jogászközönség a legújabb időben egyöntetűen és oly nyomatékkal sürgetik a csonka hatáskörű választott bíróságoknak a gyakorlati élet tapasztalatai által parancsolt teljes hatáskörrel való felruházását, hogy a törvényhozás — úgy véljük — soká már nem zárkózhatik el e kérdés rendezése elől. A Tisztességtelen Verseny (Szabadalom. Védjegy. Szerzői jog. Cég: Ipari mintaoltalom.) írták t Dr. BÁNYÁSZ JENŐ kamarai titkár és Dr. [SZEGŐ IZSÓ budapesti Ügyvéd Az Iparjogvédelmi Egyesület kiadása A jogi irodalom terén egyedül álló, hézagpótló szakmunka, amely l'ibb mini 200 jogesettel és az idevágó törvények,.rendeletek (versenytörvény, szabadalom, védjegy, szerzői jog, cég-jog, ipari mintaoltalom, nemzetközi egyezmények stb., stb.) teljes szövegével magyarázza a tisztességtelen versenyről szóló 1!)23 : V. törvényt. E munkát, amely pompás gyakorlati érzékkel. könnyű nyelvezettel magyarázza az iparjogvédelmi törvényeket, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, mint néNriilözh etet len szakmunkát ajánlja az érdekeltség figyelmébe. A mű, amelyhez dr. Neuhold Ferenc táblabíró írt szakszerű, magyarázó előszót, közel 211 ív terjedelmű (310 oldal). Ara 125.00(1 korona. Ax Iparjogvédelmi Egyesület kiadása. (VI., Podmantczky ucca 49. szám.)