Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 2. szám - Baumgarten Nándor dr. javaslatot tesz az állandó kamarai választott bíróság felállítására

IPARJOGI SZEMLE vezeti befolyásút arra, hogy a legügyesebb alkalmazottakat magához csábítja. A zsűri nézete szerint az üzletvezető mái mint versenytárs járt el akkor, amidőn a megnyitandó üzlete számára ügyes alkalmazottakat toborzott. Az alkalmazott eljárású a konkrét esetben súlyosan sérti volt munkaadójának üzleti érdekeit, mivel hosszabb időre alkalmas a saját és az üzlet legjobb munkaerőinek meglepetésszerű kivonásával ini mái' versenytársának üzleti tevékenységét megbénítani. Mindenesetre esak a törvény 1. §-a szolgálhat alapul az ily el csábítás megtorlására. A büntetőjogi üldözés lehetősége csak akkor nyílnék meg, ha az alkalmazottak elcsábításával kapcsolatosan a titok Védelmére vagy az üzleti hírnév védelmére szóló rendelkezések is megsértettek, mely érdekek megsértése közelfekvo lehet. (Bpkam. Zsűri 1498— 32—1925.1 28. A kávéházi zenekarok elcsábítása. — Szerződésszegésre való rábírás. A. kávéház elcsábítja B. kávéháztól annak eigányzenekarát, amelyet szerződésszegésre rábír. A zsűri nézete szerint a versenytörvény szempontjából a kávéházak zenekarát a kávéházzal szemben alkalmazotti minőségben lévőknek tekinti, amiéri is azok elcsábítását az alkalmazottak el csábításévá] egyenértékű üzleti magatartásnak minősiti. Súlyosabb elbírálás alá vonja a konkrét ügyel, ahol nemcsupáu az elcsábításnak, hanem a szerződésszegésre való rábírás cselét látja fenforogni. A konkrét esetben azonban csupán a (örvény 1. Va szolgálhat alapul u szerződésszegés megtorlására. (Bpkam. Zsűri 1498—33—1925.) 29. Vagyoni felelősség ár rontás esetében, li. egy épületre való faanyagot vásárolt felperesnél 8,700.000 koronáért. Alperes, amidőn erről tudomást szerzett, elküldötte Z. nevű alkalmazót I ját a vásárlást eszközlő B.-hez, aki elkérte Z.-löl a számlat és amikor latla. hogy a faanyag 8,70(1.000 koronába került, kijelentette, hogy ez a számlázott faanyag náluk (alperesurl) s,000.000 koronáért kapható. Amidőn B. (vevő) elő adta. hogy pár gerendát már el is hozott, Z. (alperes alkalmazottja) azt ajánlotta, hogy akkor a többi anyagot vegyék meg az ó cégénél, vagy szorítsa felperest arra, bogy ő is adja az árut 8,000.000 koronáért. A zsűri alperes eljárásában az üzleti tisztességbe ütköző eljárást (1. §.) lát és hacsak megbízó (alperes) nem igazolja, hogy a cselekmény elkövetését rendes üzleti gondos-ággal sem előzhette meg, vagyoni felelősségre is vonható. Alperes ez eljárása ugyanis fölötte alkalmas lehet arra, hogy a közönség bizalmát a versenytárs által eladott áruk szolid árai tekintetében megingassák. (Bpkam. Zsűri 37582—1925.) 30. Az alkalmazott fölös munkaidejének lekötése. Panaszos szerint panaszlolt alkalmazottját felkereste abból a célból, hogy fölös, vagyis a/, üzleti időn túl lévő munkaidejét a mag i javára lekösse. Alkalmazott munkaadójának tudta nélkül vállalta is a megbízatási mindenfelé. Panaszlod a helyzetet kihasználva, híresztelte, hogy ő, bár kisüzletembe]-, a legkiválóbb munkaerőkkel dolgoztat és így ugyanazt a munkát képes produkálni és lényegesen olcsóbb árban, mint legelőkelőbb versenytársai. A zsűri nézete szerint az alkalmazott munkaidejének a versenytárs tudta ás beleegyezése nélkül való lekötése és az ebből származható üzleti előnyöknek a híresztelése a jó erkölcsökbe ütközik. Amennyiben az alkalmazott nem versenytársnál teljesítene szolgálatot, úgy a zsűri nézete szerint ezt csak abban az esetben tehetné, ha ezzel nem érinti n munkaadó üzleti érdekeit. (Bpkam. Zsűri 1489—1925.V*'.í . 31. Az ügynök útján űzött tisztességtelen verseny. Vesztegetés. Panaszos előadása szerint versenytárs panaszos ügynökét, aki a köt,ött üzleti megállapodás szerint kizárólag panaszos áruit tartozott a piacon elhelyezni, arra bírta, hogy panaszos árui mellett a versenytárs áruit is kínálja vételre. A zsűri mindenekelőtt megállapítja, hogy úgy az ad-hoc megbízott, mini pedig az állandó alkalmazott a reábízott teendők teljesítése közben elkövethet oly üzleti tiltott cselekményt, amely ,, verseny-törvény alapján üldözendő. A konkrét ügyben ,i zsűri m in látja a vesztegetés vétségét íeníorogni. A verseny társ eljárása a zsűri nézete szerbit azonban kélségkívül az üzleti tisztességbe ütközik, mert meg nem engedett eszközök igénybevételével igyekszik a maga áruinak kelendőségét fokozni, kevesebb eljárási költséggel, esetleg közkedvelt és elismert áruk révén a fogyasztóhoz közelebb férkőzni és azokat netalán az áru származása tekintetében tévedésbe ejteni. Az -alkalmazott eljárása a vesztegetés jellegét ölti, ha megállapítást nyer, hogy az alkalmazott a versenytárs áruinak forszírozására „bevezetésére" nyert megbízatást és a versenytárs eljárásának siken s-t Ini uéV . iz ügynöknek, jutalmai helye zett kilátásba. (Bpkam. Zsűri 1498—30-1925.) 32. Üzleti titok. A vevők névjegyzéke. Panaszos udvari helyiségben „B-szalón" elnevezés alatt folytatja üzletét. Panaszlott önállósítja magái, szerződésileg leköti panaszos közkedvelt alkalmazottját és ugyanabban az uceában „B-szalón" elnevezés alatt az utcára néző üzletel nyit. Panaszos előadása szerint két alkalmazottjának a nyílt és B-szalón elnevezés alatt folytatóit üzletben való szereplése a vevők előtt olybá tünteti fel az alperesi vállalatot, mintha a/, az udvarban létező a környezetben általánosan ismert felperesi üzlethelyiséggel azonos volna. Előadja továbbá, hogy versenytársa, aki a vevők lakáscímét nem tudta, felperes valamennyi vevőjét értesítette, hogy nyílt üzlethelyiségei nyitóit és így feltehető, hogy a pénztárban a zárt liókbiui tartott üzleti könyveinek vevőcímeit lemásolta. A zsűri nézete szerint mindenekelőtt megállapítandó, hogy „B-szalón" elnevezés alatt az illető lakáskörzetben valóban a felperesi vállalatot ismerték-e. továbbél hogy a távozó, s magát önállósító alkalmazott a zári fiókba való behatolás folytán, vagy egyéb meg nem engedett úton jutott-e felperes üzleti titkához, nevezetesen a vevők listájához ÉS hogy azok névjegyzéke valóban tilók volt-e alperes előli.' Tekintetlel ugyanis arra, hogy „B" felperes és alperesnek keresztneve, tekintettel továbbá arra, hogy alperes előadása szerint volt munkaadójának vevői a közeli házak lakóiból kerülhettek ki, kizárólag a felperesi tényállítás beigazolása esetében forog fenn a versenytörvény 8. és 21. \>§-aiuak (1. bek.) megsértése. Felperesnek tehát igazolnia kell egyfelől a „B" név kvalifikált használatot, másfelől ama tényt, hogy alperes tiltott úton jutott a vevők listájának birtokába és ezt a maga javára használta. (Bpkam 1498—35—1925.) 33. Alkalmazott közvetítése. Vesztegetés. Panaszos alkalmazol 1 jn a lelefón útján feladott rendelés teljesítéséi hazug módon azzal Utasította vissza, hogy nem tartják a kért ámka1 raktáron és rendelőt a versenytárshoz utasította. Amenynyiben belgazolást nyer. hogy a versenytárs ludotl az alkalmazóit e visszaéléséről, az alkalmazott ez eljárásáért követeli és kapóit ellenértéket (jutalékot), úgy a versenytárs a veszlegetés vétségé! követte el. Ez esetben megállapítható a szándék, hogy 1. i. a vesztegető az alkalmazott akaratára, üzleti ténykedéseire kívánt hatni. A zsűri a maga részéről is kiemeli, hogy bár a büntetési tétel a versenytárs és alkalmazottal szemben azonos, a büntetés kimérésénél mégis elsősorban a vesztegető büntetendő. (Bpkam. Zsűri 1498—30—1925.) 34. A vételtől való tartózkodásra csábítás. Alperes felperes megbízójának jutalmat ígér, ha az eladásra felajánlott áru komplexum megvételétől eláll és az árut a kialkudott árban alperes kezére játsza. A zsűri alperes üzleti eljárásában a vesztegetés vétségéi latja fen forogni, mivel az alperes által felajánlott jutalom célja, hogy versenytárs (alperes) a megbízódnak tisztességtelen magatartása folytán magának, áruk megszerzés,• tekinletében előnyt biztosítson. Aki pedig ily értelemben kap valamit, tisztességtelenül' kapja és aki ily értelemben ígér vagy ad, tisztességtelenül cselekszik. (Bpkam. Zsűri 1498—34—1925.1 35. Vesztegetés. \z alkalmazott csábítása. I), aki az ul peresi vállalatnál huzamosabb időn al voll alkalmazásban, 0 felperesi vállalat szolgálatában, továbbra is összeköttetést tartott fenn régi munkaadójával és mint akvizitŐr továbbra is régi munkaadójához viszontelárusítói vevőket Vitt. Az alkalmazott nyilatkozatában kijelenti, hogy eljárására a megbízást az alperesi vállalat egyik igazgatójától kapta azzal, hogy az általa hozandó vevők után jutalékot fog kapni és kapott is. Felperes az üzleti vesztegetés vétsége miatt emel vádat az alperesi vállalat igazgatója ellen. A zsűri mindenekelőtt ama felfogásának ad kifejezést, hogy nem csupán a fel mondási idő he nem tartása esetén tartja az üzleti tisztes segbe ütközőnek az alkalmazottak elcsábítását, hanem általában az. alkalmazottak elcsábítása a jó erkölcsökbe ütközik. Ez áll az esetben is, ha az alkalmaztatásnak nem valamely üzleti titok megszerzése a célja. Az alkalmazott elcsábításának a ténye tebát már egymagában véve is megállapítja az üzleti liszteseégbe ütköző magatartás (1. §.) fenforgását. Súlyosabb a sérelem, ha a szolgálati szerződéssel a versenytárs azt 8 megállapodást köti ki, hogy az alkalmázotl a közbeeső szolgálati időt arra használja lel. hogy régi munkaadójának vevőit új gazdájához csábítsa és ezérl neki ellenértéket helyez, kilátásba, vagyis személyes tevékenységéi a versenytárs javára fejtse ki. A konkrét esetben felperesi előadás bírói megállapítása esetén kélségtelcn, hogy alperes az üzleti versenyben más alkalmazottjának megvesztegetésével szolgálta a maga üzleti előnyeit. Alperes eljárása szándékos és így büntetendő, függetlenül attól, hogy az általa célbaveti előnyt elérte-e, vagy sem. A vesztegetés eredményessége a zsűri felfogása szerint csak a büntetés kiszabása tekinletében bírhat jeleni őséggel. Amennyiben a bírói elíjárás során a vesztegetés ténye nem volna megállapítható, úgy az elcsábítás fenforgúsa esetén alperes eljárása a versenytörvény 1. $-ába ütközne. Ez utóbbi esetben azonban a konkrét esel körülményei gondos mérlegelési igényelnek. Az alkalmazottak részéről is fel lehet tételeznünk a rosszhiszemű eljárást, tervszerű befolyásokat, amiért is ,• kérdés elbírálása különös gondol óvatosságot követe). I Bpkam. Zsűri 1498 -29. 1925.) UJSÁGÜZEM*' könyvkiadó és nyomda rt.. Budapest, \ III.. Rökk Szilárd utca ». Üzemvezető: Puskás István.