Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 12. szám - Húsz esztendő az iparjogvédelem szolgálatában

IPAEJOGI SZEMLE 43 áll azt az árut, melyet megvétel céljából hozzá behoznak, oly összegben megvenni, illetve a vételi összeget oly összegben meghatározni, mint amilyent ő a maga számára előnyösnek tart. Miután pedig a bepanaszolt ékszerész semmiféle kijelentést, illetve bírálatot nem gyakorolt eladó felperesről, annak sem hitelét, sem jóhírnevét nem veszélyeztette. Megállapítást nyert végül, hogy vevő nem becslés, hanem eladás céljából vitte el a gyűrűt alpereshez és így teljesen irreleváns, hogy mi a rendes forgalmi értéke a gyűrűnek, minthogy alperesnek jogában állott önkényesen megállapítani azt az összeget, melyet neki, mint kereskedőnek, a vételre felajánlott gyűrű megér. (Bpesti kir. tsz. 13. P. 39.596—1926/8.) 258. Idegen védjeggyel jogtalanul ellátott áru forgalombahozatala tisztességtelen verseny. Alperes a „Schoeller" névvel ellátott idegen címkéket a saját, silány minőségű árura felszereli és azokat, mint felperesi árukat hozza forgalomba. Felperes tudomást szerezve alperes ezen eljárásáról, kéri a bíróságot, hogy kötelezze alperest a „Schoeller" cégjelzéssel ellátott idegen áruk árusításával elkövetett tisztességtelen verseny abbanhagyására. A budapesti- kir. törvényszék nem fogadta el alperes azon előadását, hogy „nem tudott arról, hogy mi van a kirakatában, mert egyik alkalmazottja rendezte". Az 1923. évi V. te. 33. §-ának 3. bekezdése alapján — így szól az ítélet — a vagyoni felelősség a vállalat birtokosát akkor is terheli, ha a cselekményt valamelyik alkalmazottja a vállalatra vonatkozólag reábízott teendők teljesítésében követte el. Minthogy továbbá alperes beismerte, hogy „Schoeller" címkével ellátott idegen áruja volt a kirakatban: ezért a bíróság alperes eljárását az 1923. évi V. tc. 9. §-ába ütközőnek találta, mivel az idegen árut olyan jellegzetes külsővel hozta forgalomba, amely felperes áruinak a megjelölésére szolgál és amelyről a forgalomban felperes áruit szokták felismerni. (Bpesti kir. tszék, 39.299—1926/4.) 259. A „Johann Maria Farina" név használata. A Maria Farina gegenüber den Rudolfplatz wieni céget a bíróság (kir. tszék) arra kötelezte, hogy kölnivizet az áru származási helyének, Wien vagy Wien-Budapestnek kellő és szembeötlő feltüntetése nélkül forgalomba hozzon vagy viszontelárusítóknál forgalomba hozni engedjen, továbbá, hogy kölnivízáruját oly kísérő levéllel hozza forgalomba vagy engedje forgalomba hozni, mely az árut valódi kölnivíznek jelöli meg és amely a kísérő levélen lévő kitüntetések rajzát tünteti fel, továbbá, hogy az üvegcímkék belső lapján vagy bármely más nyomtatványán a ház képét alkalmazza, végül cégtábláján vagy bármely nyomtatványán a Köln am Rhein jelzést használja, illetve alperest ezen magatartása és eljárása abbanhagyására kötelezi. (Bpesti kir. tszék.) 259/a. Olcsóbb lett a kenyér, itt minden hiába. A pékmesternek nem lesz már két háza. Fenti című hirdetést a budapesti kir. törvényszék a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara véleményével szemben, nem tekinti az üzleti tisztességbe ütköző eljárásnak. A hírnév és hitelrontás fenforgásának kérdésénél a bíróság nézete szerint alperes ezen eljárását — hogy a röpcédulák terjesztésével a maga hasznát keresve ugyan, a saját vállalata érdekeit helyezte előtérbe, de a felperesi ipartestülethez tartozó többi sütőiparos eljárását kritika tárgyává nem tette — az üzleti tisztességbe ütközőnek nem találta. Nem látja a bírtóság továbbá beigazoltnak felperes azon állítását, hogy a fenti sorokból arra lehetne következtetni, hogy általában a pékmesterek a két házat illegitim haszonnal szerezték, mert hogyha felperes ezt nem magyarázta volna meg, úgy a bíróság nem gondolt volna arra — tehát még kevésbé a fogyasztóközönség —, hogy ebben burkolt célzás van. (Bpesti kir. tszék, 31.254—1926/16.) 260—286. Tömeges és gyors vásárlásra ingerlő és megtévesztő hirdetések. A berlini keresk. kamara mellett működő Einigungsamt felfogása szerint a „Restbestande aus der Inventur, fábelhaft biliig" szövegű hirdetés kiárusítás jellegével bír és így hirdetőnek üzleti eljárását előzetesen be kell jelentenie a kamaránál és árulajstromot kell felfektetnie. „Aus der Inventur" megjelölés tehát a leltár-kiárusításnak meg nem engedett formája. „Ultimo-Tage" alatt a hónap végének vagy elejének csupán három napja értendő. Az árumennyiséget közelebbről meg nem határozó, tehát kiárusítás jellegével és így előzetes bejelentési kötelezettségre szorulnak az Einigungsamt felfogása szerint az alábbi szövegű hirdetések: „Nach beendeten Inventur-Ausverkauf habén wir die Rest- und Einzelpare zusammengestellt" című hirdetés bizonytalan időre szóló leltárkiárusítás; hasonlóképpen a „Restbestande der weissen Woche", — „500.000 Méter Textilwaren aller Art zu Sensationspreisen", „Kehraus-Tag", — „Restposten", — „Zirka 10.0000 Sliefel wegen Umstellung des Betríebes ausserordentlich biliig'' biliig" szövegű hirdetések is kiárusítás jellegével bírnak, az áruraktárnak vagy egy részének oly értékesítési módjai, melyek a vevőközünségben azt a hitet kelthetik, hogy különösen előnyös vásárlásra nyílik alkalma. Hasonló elbírálás alá esnek az Einigungsamt felfogása szerint az alábbi szövegű hirdetések: „Gelegenhcitskauf •9/00 Mantel, 50 p Ct herabgesetzt, — Restposten weit Untér Fabrikationspreis", — ,£000 Blusen wegen Liquidation weili untét Herstellungspreis", amelyek burkolt kiárusítás jellegével bírnak, a vevőre a meghatározott árutömegnek olcsó kiárusításával hatnak, továbbá a „Ein grosser Posten Tischtücher zu ermassigten Preisen", — „Massenverkauf", — „Nach beendeter Éh^ros-Saison jetzt auch Einzelverkauf" szövegű hirdetések, amelyek ugyancsak idény kiárusít ás erejével hatnak és így a hatóság által engedélyezett hatályuk időtartamnál hosszabb időre nem terjedhet. Nem tesz kifogást az Einigungsamt az alább felsorolt kitételeket tartalmazó hirdetések ellen, mint: „Heute Restetag Baumwollreste und Abschnitte zu besonders biliigen Preisen", — „5 Ausnahme-Tage, Montag bis Freitag", — „Kinderwoche in einer Auswahl in zirka 1000 Stück, grosszügige Einkaufmöglichkeiten", — amely hirdetések meghatározott időre szorítkoznak. Bár — így szól az Einigungsamt (Ilii]lése — rendes körülmények között e hirdetések is a burkolt kiárusítás erejével hatnak, mégis ligyelemmel a konkrét eset :•• :iy körülményeire, a vevőben a ...különösen elön'veu \ uairlac hitét nem keltik fel. A hirdető cégek nagyságát tekintve, feltehető, hogy a közönség a hirdetésnek kiárusítás jelleget nem tulajdonít. Valótlan, a íogyasztóközönség megtévesztésére alkalmas hirdetésnek minősíti az Einigungsamt a következő hirdetéseket: „Anzüge, prima Stoffe, beste Verarbeitung" (II. osztályú szövetek ajánlásánál), — „Durch Kauf einer in Konkurs geratenen Firma" (nem csődtömegből származó áruk hirdetésénél), — „Macco" (nem egyiptomi gyapjúból készült árura vonatkoztatva), — „Ein Ausverkauf kann nicht die Vorteile dieses Sonderangebots bieten" (Ausverkauf feltűnő betűkkel), — „Verkauf weit unter Marktpreis" (az előállítási árban, vagyis nem napiáron történő eladásnál), — „Kamgarn" (München-tlladbacher, vagyis nem tiszta gyapjúáruk hirdetésénél), — „Seal-Mantel in hocheleganter Ausführung für 175 Mark" ,(Sealelektrik-kabátra vonatkoztatva), — „Die Preise sind teilweise bis zu 75 p. Ct. berabgesetzt" (a hirdetést csak egy árunemre értve). Végül állást foglalt az Einigugsamt a „Verkauf zu SchleUderpreisen" szövegű hirdetések ellen, amelyek a kereskedői jó erkölcsökbe ütköznek, valótlan, megtévesztő, hitelrontó hatásúak és így meg nem engedett versenyeszközök, a kereskedőés iparostársadalom erkölcsi nívóját lezüllesztő hirdetések. 287. Az alkalmazott elcsábításának a ténye csak az esetben állapítható meg, ha beigazolást nyer, hogy a „csábító" a versenytárs felhatalmazása, megbízása alapján járt el. A bíróság bár beigazolást nyert, hogy Sk., panaszlott ügynöke a műhelyben járt és tényleg igyekezett A. K. műszerészt rávenni arra, hogy az ő (az ügynök) munkaadójánál vállaljon, természetesen nagyobb bér mellett, állást, nem állapította meg a tisztességtelen verseny fenforgását, mert nem látta beigazoltnak ama tényt, hogy a csábítás az ügynök munkaadójának tudtával, annak felhatalmazása alapján történt. (Ausztria, Handelsgericht Wien, 669. 8. 1926.) 288. Az „Abortin" szabadjegy erős, céltudatos, tudományos és kereskedelmi tevékenység által újból védjegyerőre emelkedett. A német legfelsőbb bíróság e döntésével leszögezte ismételten ama felfogását, hogy a védjegyjogi, a védjegy oltalomképességével kapcsolatos kérdések elbírálásánál mindenkor a forgalmi élet jelenségei niérlegelendők. Mihelyt a forgalmi életben egy szónak egy bizonyos, meghatározott vállalatra utaló jellege kétséget kizáró módon megállapítható, annak a szónak szabadjegy jellege megszűnt, abban a szóban értékes egyéni munkaerő, tetemes anyagi áldozat és kereskedelmi tevékenység halmozódott egybe, amelynek gondos kutatása elől leizárkóznunk nem szabad. (Németország, Kg.) 289. A Rabatt mint versenyeszköz. Az exportőrök részére adott Rabatt nem közvetlen támadás a panaszos üzletének létalapja ellen. Ily támadás csak az esetben állapítható meg, ha a versenytárs magatartásával versenytársait üzleti tevékenységük szabad kifejtésében gátolja, avagy bírói úton követeli a versenyvállalat működésének beszüntetését, avagy korlátozását. A konkrét esetben egy szállító cég előnyös rabattüzlet útján vállalatára terelte az exportőrök figyelmét, akik az általa megjelölt világrész felé irányították üzleteiket és így ezáltal a volt szállító cégeiktől elpártoltak, tetemes kárt okozva nekik. A bíróság panaszlott szállító vállalat eljárásában a szabadversieny-tevékenység egyik megengedett megnyilvánulását látta. (Németország, Rg. M. & W. 1926., 9.) 290. A családi névből álló cég jogutóda nem tartozik tűrni, hogy a volt tulajdonos családnevét oly alakban (szövegben)