Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 12. szám - Húsz esztendő az iparjogvédelem szolgálatában

44 IPAKJOGI SZEMLE használja, amely alkalmas lehet a két szemben álló eég feleserélésére. (Németország, Eg. Int'. Ber. 1926. 7.) 291. „Handelshof Königsberg i. Pr." — „Handelshof Johs. Dikti" - cégnevek nem hasonlóak. A bíróság megállapítása szerint a „Handelshof" megnevezésnek nincsen jellegzetes ereje („schlagwortartiger Charakter"), mindenesetre e cégtoldat nem utal egy meghatározott vállalatra, legfeljebb a vállalat terjedelme szempontjából kifogásolható. (Néniétország, Eg. M. \Y. 1926., 9.) 292. „Emil Seelig A.-G." céghez a „Heinrich Seelig G. m. b. H. in Volkniarsen" cég hasonló. Bírói megállapítást nyert, hogy alperesnek (Heinrwh Seelig) a „Seelig' név felvételéhez különös érdekei, magánjogi igényei nem fűződtek. Ezzel szemben a „Seelig" név, függetlenül az „Emil" névtől, mint máika is a fogyasztó piacon igen előnyösen ismert és kedvelt, keresett név. Az alperesi szándék nyilvánvaló lévén, a bíróság a „Seelig" névnek az elhagyására kötelezte. (Német ország, Eg. Inf. Ber. 8.) 293. A védjegyek hasonlóságának az elbírálásánál a vevő emlékezetében maradó, tehát elmosódó kép az irányadó. Nem az egyes eltéréseket kell figyelembe vennünk, hnnicim a hasonlóságokat, azokat a motívumokat, amelyek a vevőt az első pillanatra megragadják, lekötik a ügyeimét. A vevő lelkivilágába kell beleélnünk magunkat. Sohasem szabad a per tárgyává tett ábrákat egymással szembe állítani, mert a vevő azokat nem látja .egymás mellett. (Németország, Eg. Inf. Ber. 8.) 294. A cégnevek és egyéb, védjegyoltalom tárgyát képező szavak feltüntetése, hasonló ábrák mellett figyelembe nem jöhetnek. Az áru ábrázolása megkülönböztető erővel nem bír. Ez általános tétel dacára a bíróság a védjegyjogilag azonosnak mondható ábrák megtévesztő hasonlóságát éppen a cégnevek feltüntetése mellett nem tartotta hasonlónak, mivel a kép (cipőtalpak megvédésére egy cipőtalpnak az ábráját) magát a védjegy által megjelölt árut mutatja. Az áru képe legfeljebb erősen stilizált formában nyer megkülönböztető erőt, de/ez esietben is oltalmi köre igen szűk. (Németország, Eg. M. & W., 9.) 295. „Rheinische Metallwaren — und Maschincnfabrik — Düsseldorf" = „Rheinische Metallwaren G. m. b. H." hasonlóak. A kérdés megvilágítására elegendő, ha megjegyezzük, hogy az alperesi cég megelőzően „fíheiniselie Masctyinenfabrik" név alatt szerepelt és csak újabban vette fel a fent idéziett, bizonnyal előnyösebb üzleti pozíciót biztosító cégnevet. (Németország, Eg1. M. & Wi, 9.) 296. Tisztességtelen verseny reklámábrákkal. A mosolygó nap erősen szórja sugarait két margarint tartalmazó edényre, amelynek egyike abroncsokkal van ábrázolva, a másika teljesen sima, fedél forrasztással. Az abroncsos edényből a margarin a nap hevének hatása alatt kicsurog. A versenytárs, akim'k edényei abronccsal vannak ellátva az ábrázolásban, üzleti érdekeinek a megsértését látja. A bíróság a panaszt elutasítja. Az ítélet utal aS reklámábrázolás szabad, kicsapongó természetére és arra a vevőre mélyebb benyomást nem keltő hatásra, amelyekkel azokat a vevőközönség figyeli. (Németország, Eg. M. & W., 9.) 297. A feltaláló neve, mint védjegy, a szabadalom lejárta után is teljes védjegyoltalomban részesül. A bíróság a versenytársakat a „Hatschek" név használatától eltiltja. Téves az a felfogás, úgymond az ítélet, mintha a szabadalom lejárta után a feltaláló nevének további használata tulajdonképpen a szabadalom burkolt meghosszabbítása volna. A szabadalmat természetszerűleg bárkinek jogában áll annak lejárta utón gyártani. E jogát a név használata tehát seminő irányban nem befolyásolhatja. (Csehszlovákia, OG. 964—1925., M. & W., 9.) 298. A kombinált ábra- és szóelemekből álló védjegyeknél a szavaknak rendszerint az ábrái motívumoknál erösebb ható erejük van. Különösen áll e megállapítás oly ábrás védjegyeknél, ahol az ábrázolás (a konkrét esetben angol királyok képei) éppen sokféleségénél fogva a vevők emlékezetében fölötte gyönge nyomokat hagy. (Németország, Eg. M. &• W., 1926., 9.) 299. A védjegyábrák megkettőzése ugyanazon vállalat védjegyeinek a benyomását kelti a vevőben. A konkrét esetben a bíróság egy egyedül álló horgonyt, „Anker" felírással, hasonlónak találta az egy körben keresztezve elhelyezett két horgony ábrájával. .(Németország, Eg. M. & W., 9.) :Í00. A csomagolópapíron jellegzetes kivitelben alkalmazott színes sáv csupán a konkrét jellegzetes kivitelében élvezi a kizárólagos jogot. A versenytárs, aki cukorcsomagolásain két eltérő színű sávot alkalmaz, bár a panaszos ötletkörében mozog, mindazonáltal a vevőt nem téveszti meg. (Németország, Eg. M. & W. 9.) 301. Irtot, munkát és költséget megkímélő eredeti üzleti Uisáeüzein Rt. Budapest, VIII., Rökk Szilárd ucca 9. eljárásnak egy katalógus keretében való alkalmazása a legteljesebb oltalomra tarthat igényt. A katalógus észszerű beosztásának, ábrák elhelyezésének, szemléltető bemutatásának, rajzainak, a közfogyasztás tárgyait képező áruk előnyös beállításának, tájékoztató' mutatóinak utánzása tisztességtelen! verseny. (Németország, Eg. Inf. Ber. 8.) 302. „Crystal" védjegyoltalomban nem részesíthető, hacsak védjegybejelentő nem igazolja, hogy a közönség „Crystal" alatt nem az áru kristálytiszta minőségét érti, hanem az ő (bejelentő) vállalatából kikerülő árut. (Ausztria. Ob. Oh. Int. Ber. 8.) 303. Általánosan használt formák és az áru rendeltetését jelző szavak csak abban az esetben élvezhetik a törvényes oltalmat, ha kétséget kizárő módon megállapítást nyer, hogy a forgalomban megjelenési alakjuk egy meghatározott vállalatra utal. Szakértők előadása szerint a kockafonna a cukrász iparban már általánosan szokásos cukor-alak és így ez az alak és annak „Eiswürfel" megnevezése vállalati megjelölés jellegével nem bírhat. (Ausztria, OLG., Int". "Ber., 7.) 304. A hatósági személyek által a hatóság versenyvállalatai érdekében kifejtett hivatalos propaganda a hatóság belügye. Az osztrák bíróság bár megállapítja, hogy a hatóságok versenyvállalatai, mint iparüzeniek, vagy kereskedelmi vállalatok ugyanazon elbánásban részesítendők, mint a magánvállalatok, mégis a hatóságok emberei, hivatalnokok, orvosok nyomtatványok útján űzött propagandát oly üzleti tevékenységnek tekinti, amely peres eljárás alá nem vonható, amelyet tehát kizárólag a belső üzletvitel szabályoz. Nagyon természetes, hogy a hivatalos propaganda túlhajtása már reklámszédelgés és a versenytörvény tiltó rendelkezéseit érinti és így a hatósági versenyvállalat e címen már a bíróság előtt felelősségre vonható. (Ausztria, Ob. Gh., Inf. Ber., 1926., 7.) 305. Idegen védjegyekkel való példálózgatás, összehasonlítások a versenytörvény tiltó rendelkezéseibe ütközhetnek. „X—Y, idegcsillapitó szer „Veronáit" nem tartalmaz". „Epoly hatásos, de enyhébben ható anyag a „Demalgon"-nál szövegű hirdetések érzékenyen érinthetik a „Veronál", illetve a „Demalgon" szóvédjegy-tulajdonosának az üzleti érdekeit és így azok használata a versenytörvény tiltó rendelkezéseibe ütközhet. (Bpkam.—Jury.) 306. A „Kávédaráló" ábrája pótkávé áruval kapcsolatban nem szabadjegy. A kávédarálónak megkettőzött ábrája, eltérő cégfelírással kapcsolatban is védjegybitorlás. A német bíróság ítéletében utal a „kávédaráló" ábrájának az évek hosszú során át tartó használat által előállott vállalati-származási jegy jellegére. Az ábra közismert volta a védjegy jól bevezetettségére, nem pedig szabad árujegy jellegére utal. A kávédaráló, mint a Franck Henrik cég vállalatából kikerült pótkávé áruk védjegyének markáns motívuma a legteljesebb védjegyoltalmat élvezi, vagyis védelmi köre kiterjed a kávédarálónak bármily, a kávédarálót karakterizáló ábrázolására. (M. & W. 1926—X.) 307. Színes, csíkos kockákból álló ábrázolás is képezheti oltalom tárgyát, ha az ilyfajta ábrázolás nem az áru díszítő alkatelemeként jelentkezik. (Német Patentamt. M. & W. l!*2i;. X.) Meghívó Az Iparjogvédelmi Egyesület fennállásának HÚSZ ÉVES JUBILEUMA alkalmából 1926. évi december hó 12-én, vasárnap delelőt i V2I2 órakor a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara íiagy tanácstermében tartandó DÍSZKÖZGYŰLÉSÉRE, amelynek keretében Emánuel Adier dr. ny. államtitkár, egyetemi tanár „A versenytörvény és a védjegyjog" cím alatt német nyelven előadást tart. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó: Dr. Nagy Ferenc, díszelnök. v. b. t.t.. egy. tanár. 2. Visszapillantás az Egyesület 20 éves tevékenységére: Dr. Baumgarlen Nándor, elnök.' 3. Dr. Emánuel Adlcr előadása. 4. Titkári jelentés. 5. Alapszabálymóflosítás. 6. Pénztáros és számvizsgáló-bizottság jelentése. 7. Esetleges indítványok. Budapest, 1926 december hó. Kiváló tisztelettel: Az Elnökség. Üzemvezetői Puskás István