Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 12. szám - Húsz esztendő az iparjogvédelem szolgálatában

42 IPARJOGI SZEMLE tudomásul vette, s alkalmazottjának magatartását még csak nem is helytelenítette. (Bpkam. Vál. Bírósága 35.217—1926.) 241—252. Egyességek a zsűri előtt. „Ez a ház könyveit és papírszükségletcit X. Y. cég.iél vásárolja." A panasz szerint e hirdetési szöveg közhirdetmény alakjában jelenvén meg (emlékeztet a kommün alatt a szavazás körüli eljárásra vonatkozó hirdetményre), egyesekben a hatósági irányítás, intézkedés látszatát keltheti. Az érdekelt szakmák fellépése folytán panaszlott a hirdetmények kifüggesztését nyoimiban beszüntette és a már elhelyezett hirdetéseket a forgalomból bevonta. Panaszlott a hatóságoknál beadott árajánlataihoz következetesen mellékel külföldi lapszemelvényeket, amelyek súlyos kritikával illetik versenytái-sa által azonos elnevezés alatt, de itt Magyarországon, tehát a külföldi vállalattól különálló vállalatban készült festékanyagát. Panaszolt egyességben kötelezi magát arra, hogy a panasz tárgyává tett eljárását, a lapszemelvények tervszerű terjesztését abbahagyja. Panaszlott versenytársának plakátját következetesen a saját plakátjával ragasztja át. Panaszlott a peres eljárás során cgyesség keretében belátvén helytelen üzleti magatartását, további ily irányú eljárását azonnal beszüntette. Hasonlókép panasz tárgyává tétetett a versenytárs ama eljárása, amellyel közismert plakátok felhasználásával, illetve azoknak megfelelő átragasztásával, a plakátok rajzait és motívumait a saját nevével és áruival kapcsolatban propagálja és így versenytársának versenyeszközét a maga javára értékesíti. Panaszlott a panasz közlése után eljárását nyomban beszüntette és az elleno indított eljárás során felmerült összes költségeket viselte. „Sok pénzt takarít onieg, ha rendeléseit nem utazó által eszközli." A panasz szerint a panasz tárgyává tett körlevelekben hirdetett árak a rendes piaci áraknak megfelelnek és így e hirdetés az utazók közvetítése esetén előálló árdrágításra utal. Panaszlott a panasz közlése után körleveleit nyomban a forgalomból bevonta. Hasonlókép kifogás tárgyává tétetett és a forgalomból bevonatott az alábbi kitételt tartalmazó körlevél: „Ha jól és olcsón akar vásárolni, úgy rendelje meg papíráru szükségleteit utazó közvetítése nélkül." E közlés panaszos szerint azt a látszatot keltbeti, hogy utazó közvetítése nélkül történő vásárlás esetén az áruk olcsóbbak, mintha az üzlettel utazó közbenjöttével vásárol, a körlevél árai ezzel szemben megfelelnek a rendes napi áraknak. Róth Margit kalapkészítő vállalat panasza szerint, ugyancsak a Váci uccában, a panaszos közvetlen közelében kalapkészítő üzletet nyitott. Róth Margit nevű egyén, anyakönyvileg vezetett neve alatt. Panaszlott a per során egyességben tett nyilatkozatában késznek nyilatkozott arra, hogy nevét oly toldalékkal látja el, amelyek a két vállalat összetéveszthetőségének a lehetőségét kizárják. Egyességben kötelezettséget vállalt arra, hogy nevét Budapest székesfőváros területén még rövidített alakban (Róth, vagy Róth M.) sem fogja használni. Revideáljuk <// régi körleveleinket és töröljük olvashatatlanul, avagy átragasztással azokat az adatokat, amelyek a körlevelek kinyomatása alkalmával még helytállók voltak, ma már azonban „valótlan" adatok. (Például: Az államvasutak szerződéses szállítói", Gyárunk állandóan 300 munkással dolgozik", stb. stb.) Kerüljük a hangzatos vállalati megnevezéseket, amelyek egyfelől túlzottan tüntetik fel a vállalat teljesítőképességét, terjedelmét, másfelől a bejegyzett cég látszatát keltik. („A legnagyobb javítóműhely", Műszaki Kereskedelmi Vállalat.") Az ily „általánosságban szokásos" megjelöléseket a versenytörvény nem tűri és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Zsűrije a legsúlyosabban elítéli és távolról sem méltányolja a véletlenül „ottfelejtett" kitételeket és „hangzatos" vállalati megjelöléseket jóhiszeműen használó versenytársak védekezését. A gyáros nevéből nem alkothatunk áruneveket. Igen gyakori, hogy egy jól bevezetett, a gyáros nevével mintegy egybeforrt árufajtát, a versenytársak árunévként felhasználják. Az ilyfajta megjelölések mindaddig, a.míg a versenytársak tudomással bírnak az ily névnek eredetéről, vagyis mindaddig, amíg feltehető, hogy az ily hirdetések a vevőt az áru származása tekintetében tévedésbe ejthetik, a védjegy erejével hatnak és így árunévként való felhasználásuk tilos. A versenytárs nevének kezdőbetűje telién védjegyjogi oltalomban részesül, ha beigazolást nyer, hogy a betű a forgalomban határozottan a versenytárs vállalatára utal. E betű tehát akkor is védelemben részesül, ha az más ábrával, vagy más ábrái elemekkel kapcsolatban nyer alkalmazást. Csak nálam kapható a „valódi" áru. Az ily nyilvánvalóan valótlan hirdetések, joggal sértik a szakmának mindazon tagjait, akiknél ugyancsak „valódi" áruk kaphatók. Hirdető természetszerűleg a Zsűri felszólítására nyomban abbahagyta e hirdetést, amely, előadása szerint „csak" az ő tudta és beleegyezése nélkül kerülhetett a napi sajtó hirdető rovatába. Az árjegyzékek ajánló szövegeinek szolgai lemásolása is, sajnos, a „szokásos" üzleti eljárások közé tartozik. Panaszlottak azzal védekeznek, hogy hiszen ezek általánosan használatos szövegek. A Zsűri felfogása szerint az ily szolgai lemásolások 'ugyancsak kifogás alá esnek, mivel mások munkájának egyszerű átvétele, még ha az nem is tekinthető szellemi terméknek és talán csak az utánzó „kényelmét" szolgálja — erkölcstelen. Altalános méretmegjelölések és reklámfigurák sajátlagos elrendezésükkel és grafikai hatásukkal oly reklámképet adhatnak, amelyek hasonló, jellegzetes grafikai megjelenése egyes versenyvállalatokra utalhat. Az olvasó' arról egy meghatározott hirdetőt vél felismerni. Az ily reklámképek utánzása ugyancsak a versenytörvény tiltó rendelkezéseibe ütközik. 253. Megtévesztő névhasználat. Alperes neje és felperesek között oly megállapodás jött létre, melyszerint alperes neje a V. cégből kilép és a megállapodás értelmében 1924 április 21-től kezdve két évig a cégszöveget csak akként használhatja, hogy nagy betűkkel írja ki: „V. veje D. K." Alperes azáltal, hogy ezen megállapodás dacára a főbejárat fölött a V. nevet minden toldat nélkül használta és ezenkívül „a veje D. K." kitételt olyan aránytalanul kis betűkkel írta ki, a közönséget megtévesztette a tekintetben, hogy alperes üzlete azonos felperesek üzletével. Felperesek tehát kérték alperest, hogy cégük sérelmes használatát hagyja abba. A budapesti kir. törvényszék megállapítja, hogy alperes a kereset kézhezvétele után a sérelmes cégszöveg használatát abbanhagyta, mire felperesek kereseti kérelmüket leszállították. Alperes kifogását — hogy a feleségével kötött megállapodás őt nem érinti —. a bíróság nem vette figyelembe, mert alperes a kereset kézhezvétele után azonnal eleget tett a felesége által vállalt kötelezettségének. Ez pedig vagy azt jelenti, hogy elismerte, hogy a cégszöveget a tisztességtelen versenybe ütköző módon használta, vagy hogy kötelezőnek ismerte el a felesége által vállalt kötelezettséget. — (Bpcsti kir. tszék.) 254. A versenytárs vállalatában beállott változások védjegyjogi kihatásai. A konkrét esetben a védjegy egy budapesti gyógyszertár javára volt belajslroniozva. A gyógyszertár tulajdonosa, hogy védjegyét végérvényesen eladhassa, késznek nyilatkozott mindazon formalitásoknak eleget tenni, amelyeket tőle vevő a védjegy hatályos átírása érdekében követelt. Ennek megfelelően a gyógyszertára javára bolajstromozott védjegyes-vállalatot laboratóriumra helyesbítette és miután a védjegy vállalat nélkül el nem adható és gyógyszertárát pedig továbbra is tulajdonában tartotta, ezt a kozmetikai laboratóriumot adta el, vagyis szerinte a már most tulajdonképpeni védjegyes vállalatát. A kereskedelemügyi miniszter, mint legfelsőbb védjegy-hatóság a védjegy-átruházásnak ezt a módját nem ismerte el és a védjegyátruházást megsemmisítette. A konkrét esetben tehát annak, aki a védjegyet megvette, a lajstromba bevezetett védjegyes vállalatot, vagyis a gyógyszertárat kellett volna megvennie. — (454—1925. K. M.) 255. A védjegyes áru át nem alakítható. A védjegyjog általános elvei szerint valamely kizárólagos jogot biztosító védjeggyel ellátott árut változatlan formájában mindenki forgalomba hozhatja. Ha valaki azonban az ily védjegyes árut bármily formában átalakítja, s így hozza forgalomba, az áru ezen alakjára, a védjegy, illetve a védjegyzett szó már nem alkalmazható. Mihelyt tehát pl. a i>or alakú gyártmányt valaki oldott állapotban hozza a védjegytulajdonos hozzájárulása nélkül forgalomba, — védjegybitorlást követ el. — (A budapesti kir. ítélőtábla 22. B. 10121—1926. sz. ítélete.) 25ti. Orvosi vényre kiadott gyógyárunál, amidőn a gyógyszerész orvosi utasításra írja rá az áru burkolatára a védett szót, a bíróság a védjegytulajdonos érdekeit nem látja veszélyeztetve. Mihelyt azonban a gyógyszert nem orvosi vényre, hanem pl. a kereskedelem megrendelésére, vagy ha orvosi vényre is, de nagyobb mennyiségben állítják elő, illetve hozzák forgalomba, az üzemi gyártásra való berendezkedés helyzete áll elő, mely a budapesti kir. ítélőtábla ítélete szerint a védjegytulajdonos érdekeit súlyosan érintheti. 257. Minden kereskedőnek Jogában áll a megvételre ajánlott áru árát a legelőnyösebb árban meghatározni. Vevő, aminl az már általánosan szokásas, a megvett ékszert az útjába eső első ékszerboltban felbecsülteti, illetve az ár ellenőrzése céljából, hogy vájjon nem csapták-e be, színleges eladás végett felajánlja. Persze, az árak között lényeges ür tátong. Hamar visszasiet az eladó ékszerészhez és kéri a vételár azonnali visszatérítését. Egy konkrét peres ügyből kifolyólag a budapesti kir. törvényszék a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara meghallgatása után ama felfogásának adott kifejezést, hogy az ékszerész, aki a hozzá bevitt árut, anélkül, hogy bírálat tárgyává tette volna annak cselekményét, aki ily magas árban adta el vevőnek a néki eladásra felajánlott árut, nem követett el az üzleti tisztességbe ütköző magatartást. Kétségtelen, így szól az ítélet, minden kereskedőnek jogában