Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1926 / 12. szám - Húsz esztendő az iparjogvédelem szolgálatában
Budapest, 1926 december Megjelenik minden hó 1-én, •nint a „MAGYAR GYÁRIPAR" rendes melléklete. „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" Usjal tagsági járulékul kapják. IPARJOGI SZEMLE XX. évfolyam, 12. szám. TAGSÁGI DÍJ EGÉSZ ÉVRE: Rendes tagoknak 120.000 K Működő tagoknak 50.000 K Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE Szerkesztik : DR- BÁNYÁSZ JENŐ, az egyesület főtitkára, DK FAZEKAS OSZKÁR, az egyesület ügyvezető alelnöke SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VI, PODMANICZKY UCCA 49 — TELEFON : 64-01, 123-18 Húsz esztendő az iparjogvédelem szolgálatában Miért van az, hogy az irigyelt nyugati államok anyagi és szellemi kultúrája mögött annyim elnuaradtunk.'! Miért van az, hogy viszonyaink oly kicsinyesok s hogy közgazdasági életünknek oly szűk keretei számunkra nem elviselhetetlenek? Miért van az, hogy a külföldi példákon csak felbuzdulni vagyunk képesek, de azoknak követése nálunk utópia marad .'! Azért, mert hiányzik az új értékek termelésében az a produktivitásunk; a meglevő értékek megtartásában az a konzerváló képességünk, amely amott a nagy eredményeket létrehozta. És ez miért van? Azért, mert a produktív társadalmi osztályok látóköre nem eléggé széles; ismeretei hiányosak és felületesek. Az árúk termelésében és üzleti forgalmában tevékeny egyesek rendszerint nem tudják — még a legintelligensebbek sem, — hogy érdekeik és hivatáságuk érdeke, hogyan és miképpen függ össze a közügyekkel, a jogvenddel, a jogpolitikával... Az „Iparjogvédelmi Egyesület" azt a célt tűzte maga elé, hogy az ipar és kereskedelem eszmei javai leié terelje az érdekeltek figyelmét, hogy felnyissa szemeiket és hogy haladottabb jogállapotok keletkezését mozdítsa elő. Az „Iparjogi Szemle" is ezt a célt szolgálja. Húsz esztendőnek kemény küzdelmeire és — eredményeire lehet immár reámutatnunk. Aki tétovázott, azt megnyertük; aki kételkedett, azt meggyőztük. Minden igazán intelligens iparosnak és kereskedőnek ismernie kell az iparjogvédelem (örvényeit és az azok nyomán keletkezett joggyakorlatot. Aki pedig a szabadalmi, védjegy-, mintaügy vagy szerzői jog körül bármikép is érdekelve van, vagy esetleg idővel érdekelve lehet, jól felfogott anyagi érdekének tartozik ezzel. A/ Iparjogvédelmi Egyesület a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megértő támogatásával hús/, esztendőn át kitartó munkával és kezdeményező akcióival lépésről-lépésre építette ki azokat a törvényes kereteket, amelyek vállalkozási és gyártási alkalmakat nyújtattak a kereskedő és iparos köröknek és amelyek jótéteménye nélkül azok meg nem valósulhattok rolna. A jogoszniében való hit a mi erősségünk. Büszkén tekintünk ma vissza munkánk* értékes eredményeire, jól eső örömmel tölt el bennünket az eszmei ja rak iránti mind általánosabb tisztelet és önérzettel nézünk azokra, a nagy gazdasági értékekre, generációk kitartó munkája által teremtett eszmei javakra, védjegyekre, amelyeket a mi önzetlen munkánk öeezett körül a törvény védő sáneaieal. \nnak a kicsiny, lelkes tábornak, amely kÖrüláHotta az Iparjogvédelmi Egyesület bölcsőjét, az iparjogvédelemnek az a valóban néhány lelkes apostola, nem kér a . skedő- és iparostársa dal ómtól elismerést. Munkájuk legértékesebb gyümölcsé a jól végzett munka felemelő tudata, a becsületes és értékes gazdasági és kultúrál is munkának tisztelete, elismerése és eredményeinek megbecsülése. —sz. Joggyakorlat 240. Alkalmazott útján elkövetett tisztességtelen verseny. Hírnévhitelrontás. .\ választolt bíróság felperesnek azt a panaszát, hogy alperes az 1923. évi V. tc. 13. §-ába ütköző Magatartást tanúsított, alaposnak találta a következő okokból: A Választott Bíróság nem tulajdonított fontosságot annak, hogy a panaszolt magatartás való tényeken nyugodott-e és a panaszolt kijelentések egyenként a valóságnak megteleltek-o. Kétségtelen ugyanis, hogy való tényeknek megfelelő helyen és módon valrj előadása még magában véve nem tekinthető a megengedett jogos bírálás túllépésének, azonban val.O tényeket is lehel ügy csoportosítani, azok előadásának lehet olyan éli mini és az egyébként talán helyes bírálatot lein t oly célzatos beállítással gyakorolni, hogy az egyébként való ténybeli kijelentéseket kísérő körülmények olyan súlyt adhatnak a bírálatnak, hogy ez az üzleti tisztességbe ütköző cselekmény vagy magatartás ismérveit kimerítheti. Ezek az ismérvek az alperesi oég alkalmazottjainak eljárásában fellelhetők. Az M. gyár az alperes részéről ajánlott fekete cementfestéket két ízben visszautasítván, az alperes természetesen arra törekedett, hogy elvesztett vevőjét ismét visszaszerezze. Ezen törekvésében nem elégedett meg azzal, hogy a M . . . cég által felperestől vett festéket vegyelemezte, hogy annak alkatrészeit megismervén, ezen tapasztalatát a maga javára értékesíthesse, hanem ezen vegyeleiiizesnek, általa helyesnek vélt eredményét, a Választott Bíróság meggyőződése szerint, meg nem engedett módon használta fel: Az alperesi cég vegyésze a vegyelemezett festékmintát azzal adta át az alkalmazottnak, hogy azt mutassa meg a M . . . .-cégnek, mondja megi hogy a hevítésnél színét veszti, oalószínüleg korom, vagy anilin van benne, az alkalmazott pedig ezen megbízatásban oly módon járt el, hogy az égetés után barna-vörös színt nyert festéket azzal mutatta fel a vevőnek, illetve a vevő megbízottjának, hogy: „ez a maguk fekete festékje, amely gynfalán'gja mellett színét veszti, valószínűleg korom, vagy aniUn van benne", az égö gyufáival való tósérletel mingynrt be is mutálta, s miden ennek hatása alatt a vevő méltatlankodva felkiáltott, hogy: „Hiszen akkor be vagyok csapva", az alkalmazott mosolygott és vállát vonta, amely eljárás nyilvánvalóan azt a célt szolgálta, hogy vevőt a festék égetésnél való szín vesztésének szem elé tárásával és az égő gyufával való kísérletnek l'rappláns bizonyítékként szerepeltetésével a felperesi festék silány, alkalmatlan voltáról és arról, hogy ennek oka a festék állítólagos anilin- vagy koromtartalma, meglepetésszerűen meggyőződtesse, vagyis az eljárásnál a fősúly arra volt helyezve, hogy a vevő cég gyárvezetőjét és igazgatóját ezen festék használatától visszatartsa, annak vásárlásától elriassza, amely magatartás annak célzatánál, a cél elérésére igénybevett eszközöknél és e/.ek felhaszlulási módjánál fogva az üzleti tiszt ess; ghe iilktizúiiek tekintendő. Nem merült ugyan fel adat arranézve, hogy az alperesi cég tulajdonosa előzetesen tudott volna alkalmazottjainak manipulációjáról, minthogy azonban az alkalmazott az alperesi eég nevében és érdekében, az ezáltal rábízott üzleti temetők teljesítésében járt el. a vevő céggel szemben az alperesi cég álláspontját képviselte, az ő ténykedése tehát, mint az alperesi eég ténykedése jelentkezett: ezért az IÖ8JL évi V. te. 33. §-ánnk analógiájára a felelősség az alperesi terheli, annál is I inkább, mert midőn az alkalmazott jelentést tett eljárásáról az I alperesi cég tulajdonosának, ez a jelentést megjegyzés nélkül