Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 10-11. szám - Tisztességtelen verseny - Szerzőjogi védelemben részesülnek-e a rádión leadott írói művek?

40 IPARJOGI SZEMLE feltétlen törvényes oltalmát, amely tehát a védjegy konkrét megjelenésén túlmenőleg nemcsak a szónak lényegtelen eltérésű kivitelben, betűjegyekben, nagyságban, vagy színösszetételében való megjelenésére terjed ki, hanem annak mindennemű olyan alkalmazására is, amely az illető szó karakterisztikus részét nem befolyásoló alkatrészekkel kiegészítve úgy adja vissza, hogy a kettő közötti különbség a közönséges vevő által csak különös figyelem reáfordítása mellett vchotő észre. (Németország.) 221. Monogramok hasonlósága. Monogramok ugyanoly elbírálás alá esnek, mint az ábrás védjegyek. Hasonló helyen és elrendezésben való1 alkalmazásuk megállapítja a megtévesztő hasonlóság fenforgását. Mit sem változtat c megállapításon a monogram mellett a cégnevek feltüntetése, (Németország, Keg. Int. Ber. 7.) 222. „Frantex-Mills = Flantex", — „Po-Go = Poro" hasonló védjegyek. (Amerika.) 223. Arutáblák, amelyek inasát a/, árut szemléltető módon, eredeti elrendezésben mutatják be, az utánzások ellen védelmet élveznek. Az ily eredeti „Dekortáblák" utánzása a versenytörvény tiltó rendelkezéseibe ütközik. (Németország, Keg. Int. Ber. 8.) 224. A védjegytulajdonos neve mint miiwíséíí, avagy rendeltetési jelző szó. Társadalmi osztályokra utaló nevek. Ismételten előfordult, hogy védjegyhatóságaink a védjegytulajdonos nevének védjegyként való használatát minőségjelző jelcntniényénél fogva kifogás tárgyává tette. Így például a „Fehér'1 nevet cipőtisztítószerekre, a ^Bársony" nevet kézikenőcsök megjelölésére, a „Kentén]/" nevet ragasztószerek megvédésére, minőségjelző voltuk miatt alkalmatlanoknak találta. E tétel azonban a maga szigorú voltában nem nyerhet alkalmazást. A kifogás csak oly esetben lehet helytálló, ha a családnév minőségjelző volta kétségtelenül az első pillantásra megállapítható. Ugyanily álláspontot kell elfoglalnunk az áru rendeltelését, avagy egy társadalmi foglalkozást jelző szavaknál. {„Bergmann?\ Bácker", „Vadász", „Postás"). E felfogást juttatja kifejezésre a német szabadalmi hivatal, amidőn „Forst meister-Likör", Rechtsanwalt-I^ikőr''. „Bergmannfözök" megjelölések védjegyoltalmát elismerte. 225. Egy bizonyos, meghatározott vállalatra utaló nevek, amelyek egyébként a védjegytörvény tiltó rendelkezéseibe ütköznek (minőségjelzők, földrajzi megnevezések, telephelyek stb.), védjegy jelleget ölthetnek, vagyis egy üzletember áltál kizárólagos joggal használhatók, lefoglalhatok. Az ily esetekben ugyanis nem áll fenn az az aggály, hogy aa ily neveknek kizárólagos joggal történő használata megfosztja a versenytársakat egy megfelelő, közkincset képező szó használatától. Az a tény, hogy a név a forgalomba egy meghatározott vállalatra utal, már kiemeli az illető szót a közkincset képező szavak tömiegéből, védjegy-erőt, vagyis kizárólagos jogot ad. így „La Vendel Orange" megjelölés illatszer-árukon egy bizonyos, meghatározott vállalatra utal és ennek megfelelően a német szabadalmi hivatal elismerte védjegy jellegét. Hazai judikaturánkban „Fayenee" (arcpor). „Janina" (cigarettapapír). Egy bizonyos vállalatra utalnak a „Julis-Platz", „Doni", „Rudolfplatz" jelzésű kölnivizek, amely vállalatok talán már a jelzett helyen nem is léteznek. A telephely — védjegy erőre kap. 226. Valamely védjegy szabadjegy jellegének a megállapításánál a közelebbi érteleinben vett versenytársak szakvéleménye csak irányadó jelleggel bírhat. Panasz tárgyává tétetett, hogy a keresk. és iparkamarák által védjegyügyekben meghallgatott versenytársak bármily irányban elfogultak lévén, véleményük nem nyújthat biztos alapot a konkrét ügyek helyes elbírálására. E felfogásnak ad hangot Br. Július L. Seligsohn berlini jogtudós a M. & W. legutóbbi számában közölt cikkében. Abban a kellemes helyzetben vagyunk, hogy e tekintetben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara helyes gyakorlatára utalhatunk. A kamara a viszonteladók körében tájékozódik. A közvetlen versenytársnak, esetleg az érdekelt által megszövegezett „szakvéleményét" a kellő értékére szállítja. A Jury-ben az érdekelt szakma mindenkor csak szakértő lehet, de sohasem bíró és a közvetlen érdekelt érdekképviselet véleménye is csak tájékoztató erővel hír. 227. „Universal" szó, a Földgömb ábrájával, mint áruadjusztálás az ábrázolás sajátságos rajzával törvényes védelmet élvez <i hasonló kivitelű ábrázolásokkal szemben. (Németország, Kg. V. k W. 25—200.) 228. „Freho-Elektro" — „Elektra" megtévesztő módon hasonló védjegyek, egy bizonyos fajtájú elektromos gép megjelölésére. A bíróság nem vette figyelembe panaszlott ama védekezését, hogy az „Elektrn" szó védjegyoltalomra nem tarthat igényt, mivel szabadjegy jellegével bír. A konkrét esetben összetett, egy oltalomképes és egy védjegyoltalomban nem részesíthető szóból alkotta védjegyről van szó, amely szét ne n választható és külön-külön nem elemezhető. A bíróság a kósőbbi ..Elektra" szóvédjegyben utánzás! szándékot lát. (Németország, Kg. 2., 2., 26., M. & W. VII.—VII11.—1926.) 229. Az áru sajátságos alakja, gyártási formája is a versenytörvény védelme alatt áll, feltéve, hogy a forgalmi életben egy bizonyos vállalatra utal és a forgalomba az ily árut, mint olyant ismerik. (Németország, OLG. Graz 9. 4. 26. Int Ber. 1926. 6.) 2:1(1. A csillag ábrája festékárukon nem általánosan használatos árujelzőé. A csillagábra, amely egyes szakmában minőségjelző jelentniénnycl bír (a csillagok száma fokozottan jobb minőségre utal), nem jelenti egyúttal a csillag ábrájának valamennyi áruval kapcsolatban a szabadjegy, minőségjelző jelentményt. (Amerika.) 231. Árunév — szabadjegy. A forgalomban általánosan ismert és keresett védjegy levesen árunévként szerepelhet, de azért még távolról sem szabadjegy. Ezt az érdekes, védjegyjogiig talán naiv, de találó indokolást adja a forgalomban általánosan ismert és keresett védjegyek monopólium jellege (dlen emelt panaszokat elutasító bírói végzés. A fogyasztók körében lehet — úgymond —, a közismert, agyonreklámozott védjegy árunév, lehet, hogy ő benne, a fogyasztóban nem élnek védjegy jogi képzelek, de ez az állapot még távolról sem szolgáltathat okot arra, hogy a már jé>l bevezetett védjegyeket szabadjeggyé nyilvánítsuk. Minden jó védjegy közismertségre törekszik, minden erősebb vállalat ki akar emelni' egyetmást az áruk tömegéből, egy új árut, egy talán csak tisztán kezelt árut. Ez az új áru azután a védjegyes áru. A védjegyes áru ám lehet árunév, de nem szabadjegy. (Amerika.) 232. „Gewesener Lehrcr an den Berlitz-Sehulen", amenynyiben a valóságnak megfelel, nem tisztességtelen verseny. Az illető valóban a Berlitz-iskola tanára volt, ismeri annak módszerét és így c ténykörülmény hirdetésével bár kétségkívül előnyös, kartársaival szemben talán gyakorlottabb képességeire utal, mindazonáltal nem lépi át a szabad verseny megengedett korlátait. (Ausztria.) 233. „Bally" — „Itallux" megtévesztő módon hasonlóak. A bíróság nem vette figyelembe panaszlott ama védekezését, hogy a „Ballux" szó a „Ball" és „Luxus" szavakból alkottatott. A megtévesztő szándékot, a korábbi, jól bevezetett és keresett „Bally" márkának az utánzására való törekvést kutatta és azt helyesen meg is állapította. (Németország. Hg.) 234. Az áru gépezetének újjáépítése esetén a javítómunkálatokat végző nem alkalmazhatja újból az árun annak eredeti védjegyét. A védjegy az áru ugyanazonosságát garantáló jegy. Az újjáépítéssel az áru idegen kezek munkájának az eredménye lett, amelyért az eredeti védjegy, a védjegyes vállalat tulajdonosa, a dolog természeténél fogva, garanciát nem vállalhat. (Németország. Rg. 19. 2. 26. M. & W. 25—230.) 235. A kávéskanna idealizálása, emberi formába öltöztetése az áru képének jellegzetes külsőt ad és így védjegyoltalomra igényt tarthat. Panaszos kávéskanna-védjegyét egy emberi fejalakhoz hasonló ábrázolásban mutatja. Panaszos védjegyé; ben a kávéskanna ábrájából egy fej búvik elő. Az ábrázolások kétségkívül eltérő képet adnak, a bíróság mégis megállapítja a védjegyek hasonlóságát — az ötlet azonossága folytán. (Németország, Itg. 185. 25. 1926. M. & W. 1926. 9. szám.) 236. A védjegy bclajstromozásának ténye nem mentesíti a bíróságot a lajstromozott szó, vagy ábra oltaloinképességénck a vizsgálata alól. A védjegyhatósóg által történt belajstromozás a védjegytörvény tiltó rendelkezései alapján bármikor felülvizsgálható. (Lengyelország, GBU. 31/274.) 237. Fióküzletek alapítása, a vállalatok fejlesztést', a vállalat cégjegyzése az új áruk bevezetése még nem ad jogot „új" alapítás, új vállalat hirdetésére. (Ausztria, Bm. Österreichisches Patent-Blatt 28/82.) 238. A be nem lajstromozott árujegyek alapján csupán akkor érvényesíthetünk védjegyjogokat, ha a védjegy-használat általánosan ismert. Az a ténykörülmény, hogy a kérdéses árujegyet a fogyasztóknak csak egy része ismerte, még nem ad jogot arra, hogy az előző használó a szükehbkörü használat alapján egy már belajstromozott azonos, vagy hasonló hangzású szóvédjegy törlését kérhessen. (Ausztria, Bon. F. H. u. V. 11. 25. Int. Ber. 1926. 8.) 239. „Das Auskunftsbureau der Kaufmannschal't auch fernerhin am platz amtieren werde". Az idézett hirdetésnek nincs hivatalos jellege, nem utal arra, hogy az illető egyesület a „Bundesbahnen" hivatalos szerve volna. A bíróság nem látja a tisztességtelen verseny fen*orgását. (Ausztria, O. G.i 314/24.) Üzemvezető: Puskás István