Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 10-11. szám - Tisztességtelen verseny - Szerzőjogi védelemben részesülnek-e a rádión leadott írói művek?

IPARJOGI SZEMLE 39 Joggyakorlat 203. Két cégnek egy tulajdonos által való használata tisztességtelen verseny lehet. A német Reichsgcrichl egy ritkán előforduló esetben döntött (1926 január 26-ái) 39/1925. 11. sz. — 1926. Jturist Wochenschrii't 1549. old.) A Ra. cégnek, valamint a Ro. cégnek — mely két cég egyébként egymástól független és mindkettőnek üzlettárgya Írógépek forgalombahozatala — a tulajdonos egy személy. A Ra. cég a vevőihez küldött ajánlataiban elhallgatja, hogy ő a Ro. cégnek is tulajdonosa, de azért a Ro. cég is ugyanazon vevőkörnek ajánlatokat küld, előidézve ezáltal a vevőben azt a tévedést, mintha ez a második ajánlat egy konkurrens cégtől származnék és az ár ilykép szabad verseny ólján alakult volna ki. A Reichsgerieht kimondotta, hogy a két cégnek ily inadon egymás mellett való használása a jó erkölcsökbe és kereskedői tisztességbe ütközik és az abbanhagyásra irányuló keresetnek helyt adott. /;,-. Selinster lludolf 204. Aki a választott bíróság előtt indítja meg keresetéi, kárigényéről nem tekinthető lemondottnak, s így azt az illetékes törvényszéknél érvényesítheti. Ha ugyanis a törvény ilyen következményt kívánt volna fűzni a választolt bírósági eljárás igénybevételéhez, (hogy t. i. sértett kárigényéről lemondottnak tekintendő), úgy ezt világosan I;} is mondotta volna. A bíróság kiemeli, hogy a kamarai választott bíróság egészen más meni pont búi, a kereskedelmi és ipari közfelfogás által körülhatárolt, üzleti tisztesség szempontjából vizsgálja az eset körülményeit, s amellett a választott bíróság mérle gelése csupán arra a kérdésre összpontosul, megsértette-e alperes az üzleti tisztesség követelményeit, s így tártozik-e abbanhagyni a cselekményt, vagy sem. Azt, hogy alperes cselekménye elkövetésénél, illetve magatartásában szándékosság, vagy gondatlanság vezette-e, vagy teljesen vétlen-e, nem vizsgálja. (Bpkam. Vál. Bír. 1457—1926.) 205. Az érdekképviseletek beavatkozása a perbe. A beavatkozásnak helyt ad, mert: nem vitás, hogy a beavatkozó egyesület már alapszabályai állal kötelezve van arra, hogy tagjainak érdekeit képviselje, amely tagok mind versenytársai a peres feleknek; az id. 32. §. pedig az ily egyesületet ugyanazokkal a jogokkal ruházza fel, amelyekkel a versenytársak bírnak; versenytársnak a jogi érdeke a beavatkozás kérdésében pedig kétségtelenül fenforog; ennélfogva a választott bíróság a beavatkozó egyesületnek a jogi érdekét az 1923. évi V. le. speciális rendelkezése által valószínűsítve látja, mely okból a beavatkozás a Pp. 87. § első bekezdése második mondata értelmében visszautasítható nem volt. CBpkam. Vál. Bír. 24 562—1926.) 206. „Creoline" — „Criolinum" „A . . ." („ " cégnév) szóvédjegyek hasonlóak. (A cégnév jelentősége a védjegyekben. Szabadjegy. A védjegynek <r. árukatalógusokba való felvétele. A vonatkozó indokolást vezetőcikkünkben részletesen közöljük. (Bpkam. Jury 40.118—1926.) 207. Az eredeti védjegynek a forgalombahozatala kifogás tárgyává nem tehető. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara zsűrije egy védjegytörlési perből kifolyólag ama felfogásának adott kifejezést, hogy a védjegytulajdonosnak nem áll jogában az eredeti védjegyes áruk forgalombahozatalát a neki esetleg nem tetsző versenytársnak betiltani. (Bpkam. Jury 40.118—1926.) 208. A viszonteladó kifejezetten „versenytársának" vállalatából kikerülő „védjegyes-áruk" propagálásából a maga javára védjegyjogokat nem származtathat. Bővebb indokolásai vezetőeikkünkben közöljük. (Bpkam. Júry 40.118- L926.) 209. Elektromos és Petróleum „lámpa" hasonló árunemek. Az „Aladln" jelzésű lámpákban ugyanis a vevőközönség általában egy és ugyanabból a vállalattól származó* lámpaárukai vei feltalálni. (Bpkam. Jury 40.118—1920.) 210. PAPlan, PAPIan, PAPlan alakú hirdetés, amelj a PAP megjelöléssel vonja magára az olvasók ügyeimét, megjelenési alakjában a versenytörvény alapján hatásos oltalomra tarthal igényt, vagyis oltalmat élvez az oly jelmondatos hirdetésekkel szeimben, amelyek ugyancsak a PAP megjelölés kiemelésével kívánják az olvasó ügyeiméi magukra vonni. (A konkrét esetben: „A jó PAPlan holtig TART"). (Bpkam. Jury 40.118—192G.) 211. ."Monogramok azonos helyen és hasonló grafikai kivitelben alkalmazva, egyéb a nyomdászatban általánosan hasa nálatos szöveggel és elrendezéssel kapcsolatban fölölte alkalmasak arra, hogy az ily megjelenésű árukat a különösebb ügyelem nélkül vásárló vevő összetéveszthesse. (Bpkam. Jury 40.118—1926.) 212. Figyelem! Gyáram már nem itt van ebben a házban, ott van a túlsó oldalon lévő házamban ucca sarkán. A tisztítás, átvétel és kiszolgálás csak ott történik. Felperes előadása sz< rin'1 alperes neki (felperesnek) a saját házában lévő üzletét (Z. Z.) név használattal együtt eladta és kötel.ezeltségel vállalt arra, hogy 3 éven belül nem nyit hasonló tárgyú üzletet. Ezen kötelezettsége dacára alperes, úgymond felperes, „Z. Z. utóda" név alatt hasonló üzletet nyitott és a -saját házában, amelyben a felperesi üzlet létezik, a feni idézett szövegű reklámtáblát alkalmazta. E tényállás alapján a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a fent idézeti szövegű, feltűnő módon és feltűnő helyen kifüggesztett táblát, a felperesi cégre nézve sérelmesnek találta,' mivel az a közönséget megtévesztheti oly irányban, hogy a két üzlet tulajdonképpen egy és megbízásait az alperesi cégnek adja. (Bpkam. Jury 32.424—1926.) 213. A használati minták, mint árukiállítások (adjusztálások) az oltalmi idő lejártával közkincsé válnak. A használati minták természetéből folyik, hogy azok az egyes iparágak, általában az ipar fejlesztéséi célozzák és így kiváló közérdek fűződik ahoz, hogy szemben a divatnak kitett ízlés-miutákkal, hoszabb, esetleg örök időre egy vállalat üzleti érdekeinek szolgálatába álljanak. (Németország: Internationale Berichte Nr. 6—1926.) 2U. Az oly ízlés-minták, amelyek sajátságos alakjuknál fogva a vállalattal egybeforrnak, róluk a vállalatot szokták felismerni, a versenytörvény védelme alatt állanak. A bíróság felfogása szerint — különösebb érdekek nem fűződnek ahoz, hogy a kérdéses újdonság közhasználatra odadobassék. A konkrét csomagolási forma jellegzetes külső formája (egy háromszögletű doboz) panaszos vállalatára utal, annak közprédává nyilvánítása oly értékhez juttatja a versenytársakat, amely már nem a mint a-tulajdonos eszmei légköréből táplálkozik, hanem a mintatulajdonos üzleti tevékenysége által előállott és így vállalatával szorosan egybeforrt oly előnyökből, amelyekre a versenyvállalatnak csak azért lehet szüksége, hogy áruit versenytársának (a minta tulajdonosának) a vállalatából kikerülő, bizonnyal jóbírnévnek örvendő áruival a vevőközönség felcserélje. (Németország.) 215. A piacon általánosan használt csomagolási formák az utánzatok elbírálásánál csak másodlagos szereppel bírnak. A savanyú bonbonok hengeralakú dobozain alkalmazott vignetták eltérő összbenyomása, főleg a rajzok és felírások színeinek szembeötlő volta folytán, a bíróság nem állapítja meg az egyébként azonos alakú dobozban és a doboz alakjaihoz idomuló, a forgalomban általánosan használatos vignettával ellátott vódjegyes-árue.soniagolások hasonlósá gát. (Ausztria, Oberlandsgericht Wien, 998/25—1925.) 216. Az utánzási szándék fen forgása alátámasztja a védjegyek hasonlóságának a megállapítását. A vásárlóközönség lélektanát alaposan ismerő „versenytársak" a forgalomban ismert és kedvelt márkák főmotivumainak utánzására vetik magukat, vagyis kihámozzák a védjegyekből azokat az uralkodó momentumokat, amelyek a vevő emlékezetébe vésődnek. A védjegyhasonlóságok megállapításánál tehát kiváló fontossággal bír az utánzási szándék fenforgásának a kutatása. Amennyiben az utánzási szándék a versenytárs részéről fenforog, szinte kézenfekvő a megtévesztő hasonlóságnak is a fenforgása. (Németország, I{g. Int. Ber. 7.) 217. Földrajzi megjelölések is alkalmazhatók cégtoldat gyanánt, ha a forgalmi körökben már elvesztette földrajzi — származási — jellegét. „Mitíelland", mint eégtoldat bejegyezhető. (Németország, Rg. Int. Ber. 1926. 7.) 219. A cégnevek hasonlósága a verseny Eenforgására való tekintel nélkül megállapítja a később keletkezeti cég törlésére irányuló kereseti jogot. (Németország, Rg. Int. Ber. 1926. 7.) 220. Oly szabadjegy használata, amely valamely védjegyoltalomképes szóhoz megtévesztő módon hasonlít, utánzat jellegével bírhat. Panaszos „Tnnia" elnevezés alatt hozza forgalomba cigaretta áruit, míg panaszlott „Envcr Heg Tnhi" megjelöléssel. Panaszlott. védekezésében előadja hogy ó nein panaszos márkáját kívánta utánozni, hanem utalt a csomagolásának 1nla-ezüs1 színére, mintájára, továbbá egy déloroszországi kerületre, ahol „közismerten" kiváló dohán'.vültetvények vannak. A bíróság panaszlott kifogásainak természetesen helyt ucm adott és megállapította a „Tuma'' sz^