Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 1. szám - Hágai Nemzetközi Iparjogvédelmi Konferencia

4 IPAKJOGI SZEMLE árakkal panaszlott a s;iját vállalatát, mint előnyös beszerzési forrást mintegy kiemeli a versenytársai sorából és meg nem engedett tisztességtelen eszközökkel vonja el versenytársainak vevőkörét. A konkrét eset elbírálásánál a zsűri Ügyelőmbe veszi a hirdetés időpontját, továbbá a hirdetett áruk mennyiségét, a versenytárs üzletmenetét, abból n szempontból, vájjon feltételezhető-e, hogy versenytárs a hirdetést követő napokban mar a hirdetett „olcsó áru" felett már nem rendelkezik. (..Már kifogyott") stb. stb. (Budapesti Kamara-Zsűri 1783—17,1925.) : . V kért áru helyett más áru kiszolgáltatása. Panaszlott „O" védjegyes árut hirdet, a gyári árnál is Lényegesen olcsóbb árban. A panasz s: érint panaszlott nem adja azt az árut, ami) hirdet vagyis nem ad védjegyes árut. (Más olcsóbb gyártmányt árukéul ad el.) A zsűri panaszlott ez eljárását reklámszédelgésnek tekinti, a nem szakértő vevők súlyos megtévesztésének. A legerélycscbb eszközökkel kívánja az ily versenytárs tisztességtelen verseinél letörni, mivel az el'ajta reklámszédelgések lehetet: lenn; teszik a becsületes eszkizckkel küzdő versen>társak eredményes működéséi és a szolid versenytársakat, hasonló versenyeszközök igénybevételére avagy meddő küzdelemre késztetik. A sajátlagos gazdasági viszonyok nem méltánylást, az üzleti eljárások enyhébb elbírálását, hanem erőteljesebb szigorúbb megtorlást követelnek, inert a versenytörvény enyhe kezelése — ha a zsűri ott is nevelni akar, ahol az üzleti tisztesség céltudatos, brutális megtámadásával áll szemben — a magyar kereskedelmet és ipart nemcsak anyagi, de erkölcsi romlásba is döntheti. (Budapesti Kamara-Zsűri 1783—18/1925.) 211. Felperes cégét a bejegyzett cégszövegre kiigazítva, a pírt tevubb az uj cé&szsveg nu g\i loWsfvcl folytathatja Alperesnek a l'clperesség elleni kifogását figyelembe venni nem lehetett. A válaSztotl bíróság úgy találta, hogy ninescu akadálya annak, hogy felperes az eredetileg bejegyzett cégét mint be nem jegyzett céget használja tovább, mert a (') és [)) alatti ipa rigazolv'ányo,k a régi cégire szólnak és ma is érvényben vannak; azonfelül kétségtelenül megállapítható, hogy a nagykötőmén a felperes cégét „Magyar Vacuum Cleaner stb.''. vévén ismeri,felperessé] nagyobbrészt, ezen cégmegjelölés használata mellett levelezik és ilykép a köztudatban a felperes cége a- eredetit jelenleg már be nem jegyzett cégszöveg alatt él. De ettől el is tekintve, a H) alatti meghatalmazással a „Magyar Vacuum Cleaner és Gard'e Meuble Horvát Miksa" cég, tehát a cégjegyzékiben bejegyzett új szövegű cég a perbe belépeti, az eddigi perbeli cselekményeket magáévá tette; annak pedig semmi akadálya nincs, hogy a félperes cégét a bejegyzett cégszövegre kiigazítva, a pert tovább az új cégszöveg megjelölésével folytassa. (Bpkam. Vál. Bír. 25273—1925.) 21. Elévülési kifogás. Az alperes elévülési kifogását neas lehetett' ügyeletibe venni, meri a tisztességtelen versenyről szóló 1923. Y. t. c. 37. <>-a, amely az ablianhagyá.-i követelésnek (> hónapi elévüléséről intézkedik, arról az esetről szól, amikor a sértett, fél a panasz tárgyává tett cselekmény elkövetéséről értesülvén, az értesülés napjától számított (> hónap alatt emiatt fel nem lép; a jelen esetié azonban a törvény 47. §-a nyer alkalmazást, mely <Z:TÍU( a törvény intézkedései alkalmazandók a/on cselekményekre, amelyeket — mint a jelen esetiben — a törvény életbelépése előd kezdtek meg, és addig be nem feje-Jel,-, \v nem fejezettnek kellvén tekinteni az olyan cselekményt is, amely m idézett törvénnyel ellenkező állapot, vagy állandó üzleti (üzemi) berendezés fentartásábun nyilvánul meg, minthogy a jelen esetben alperesnek az, alább kifejtendök szerint a törvénnyel ellenkező olyan áttanító cselekményéről Van SZÓ, amely a törvény életbelépése előtt kezdődött és még ma is foli/lattatik. a felperes kereseti igénye elévültnek nem tekinthető. (Kam. Vál. Bh% 25275—1925.) 22. A cégjegyzéstől eltérő eéghasználat célja, hogy a I I; fónkönyvben versenytársát megelőzze. Az ügy érdemében « választott bíróság úgy találta, hogy alperesnek az a cselekménye, mely szerint cége a telefonkönyvben a „Y" betűnél n cégbejegyzéstől ellenien „Vaaeum stb." cégmegjelöléssel vezettetett be, az idézett törvény 1., 7. és 8. §-aiba ütközik, mert nem fogadható el alperesnek az az időadása, hogy e megjelöléssel csupán azt kívánta feltüntetni, hogy cége a felperes cégétől különböző más cég, mivel ezen megjelöléssel a választott bíróság meggyőződése szerint alperes nyilván azt célozta elérni, hogy véije a „V" betűnél felperesnek „Vacuum Cleaner stb. vállalat" megjelölésű cége ele kerüljön; ez az eljárás pedig- nyilván az idézeti törvényes rendelkezésekbe ütközik és olyan cég használatát biztosítaná az alperes részére azon a helyen, amely őt a Cégbejegyzés szerint meg nem illeti, és amely alkalmas arra, hogy alperes vállalatát n felperesnek régebbi, szintén „Vacuum" megjelölésű vállalatával össze lehet téveszteni. Minthogy azonban a .,Vacuum" «zó nem egyedül a felperes cégének megjelölésére szolgál, amennyiben azt más iizletkörü cégek is használják, és az elsősorban szőnyegtisztítási stb. módszernek mint iparágnak a melljelölését jelenti, amely megjelölés kizárólag a felperes érdekeit nem szolgálhatja, és minthogy végül a felperes is a telefonkönyvben a „V" betűnél „Vacuum Cleaner szab. lakás stb. vállalat" megjelölést, használja, tehát a „Yacuuni" vezérszóval használja cégét, holott annak cégszerű megjelölése nem ez, hanem „Magyar Vacuum Cleaner stb. vállalat", a választott bíróság nein adott helyei a felperes azon kereseti kérelmének, hogy alperes a „Vacuum" szónak, minit vezérszónak a cégmegjelölésében való abbahagyására köteleztessék, hanem az idézett törvény 8. §-a alapján, tekintettel arra, hogy a fenforgó körülmények mérlegelésével az ijs-zetéveszthetöség kétségtelenül megállapít, ható, arra kötelezte alperest, hogy cégét a telefonkönyvben a „V" betűnél: „Yacuuin-reiidszcrű K... függöny stb. vállalat tulajd." megjelöléssel használja, amely változtatás nind«n kétséget kizáróan alkalmas arra, hogy alperes cégének a felperes cégével való összetéveszthetőségo elkcrültesM k. (I'.pkam. Vál. Bir. 25275- 1925.) 23. „Nem tudtam őt beletörni a jó munkába". (Hírnév rontás.) Versenytárs. Elégtétel. Indokok: A felek egyező előadása alapján megállapított tényállás szerint alperes a K. és S. cégből történt kiválása után a keresethez A) és U) alatt másolatban becsatolj s a per során eredetiben fclinutatoti kél következő levelet intézte: a) Tisztelettel értesítem a K. és Sz. cég különválásáról s egyben bátorkodom szolgálataim felajánlani, rendületlen elvein szakszerű munka, pontos kiszolgálás, s a lehetőség szerint mérsékelt ár. Kérem szíves meggyőződésüket, ha árban nein is. de kivitelben kellemes meglepetésben lesz részük, mert éppen ei roll különválásunk főoka, hogy mm tudtam öt beletörni a jó munkába. b> Értesítem a K. és Sz. cég különválásáról és egyben bátorkodom felajánlani további szolgálataimat; Rendületlen elvem feltétlen szakszerű munka, 'pontos kiszolgálás, mérsékelt ár (.ez volt különválásunk l'őoka). — Alperes két irányú védekezést terjesztett elő: első védekezése szerint a felperesnek kereshetőségi joga nincsen, mert a levelek elküldése idején ő még nem volt versenytárs a VII. ker. elöljáróság 9227/1925. sz. határozata szerint a peres felek közös üzlete csak 1925 március hó 7-éu, tehát a levelek elküldése után szűnt meg. A második védekezése szerint a címzettek panaszkodtak és legdurvábban fakadtak ki a K. féle munkák hiányossága miatt. Végül tagadta a kár öszszegszerüségél is. Alperes beismeri, hogy a két levelet ő írta. Kétségtelen, hogy alperes foglalkozási körén "k hasonlósága és szolgálatainak felajánlása következtében versenytárs. A kifogásolt munka csak akkor rossz munka, ha a munkaadó vagy megrendelő a szolgáltatási ez okból el nem fogadja, de a per során alperes még bizonyítani sem kívánta ezt, iigysziirtén azt sem, hogy felperessel rossz, munkája miatt az összeköttetési valaki is megszakította volna, sőt a per isorán ennek ellenkezője nyert bebizonyítást. Ezek alapján a kir. törvényszék a. Pp. 270. |*a szerinti mérlegelése mellett a valódiságot bebizonyítva nem látja s ligyeleinniel a kamara szakvéleményére is, az a), b) levélben foglalt kitételekből a T. V. 13. <j-ában meghatározott hírnévrontást az alperes terhére megállapíthatónak találta. A hitelrontásra a per során adat fel nem merült, ez okból az megállapítható nem volt. Minthogy alperes eljárása kártérítési kötelezettséget megállapítja, eldöntendő volt, hogy alperes .sérelmezett magatartása mekkora kárt okozott a felperesnek. E tekintetben felperes a kereskedelmi és iparkamara képviselőjévé] kívánta bizonyítani elvont haszon címén érvényesített kára nagyságát, A kannára képviselője azonban csak a pénzbeli elégtétel megítélését találta méltányosnak, ez okból, minthogy felperes az elvont haszon címén igényelt kár összeg-szerűségét nem bizonyította, a kir. törvényszéJc felperes keresetét, e részben elutasította. A kir. törvényszék az alperes által írt két, levélből, valamint, a „Magyar Festő Iparban" a „Tülekedés" cím alatt megjelent cikk tartalmából, melyet a kereskedelmi és iparkamara képviselőjének .szakvéleménye is támogat, megállapította, hogy nem megtévedésről van a jelen esetbein szó, vagy arról, hogy alperes esetleg gondatlanul .járt volna el, hanem szándékosan járt cl az alperes, szándékosan versenycélzattal állította a valótlan híreket, s ezokból az összes körülmények figyelembevételével indokoltnak találta a T. V. 35. §-a alapján érvényesíthető elégtételnek 1,(100.000 korona összegben való megállapítását is. Felperes nem bizonyította a (kár bekövetkeztének idejét, ezért a kamatot a kir. törvényszék csak a kereset beadásától számított naptól ítélte meg. Az ítéletnek „Az Est" című napilapban való közzétételét a kir. törvényszék azért mellőzte, mert ennek szükségéi és méltányosságát f,enforogni nem látta. (Bp. kir. Isz. 13. 1'. 35141—1925. 12.1 ..UJSAGÍ'ZEM" könyvkiadó és nyomda rt., Budapest, VIII., Uökk Szilárd ucca 9. Üzemvezető: Puskás István.